Ellentétes az uniós joggal, ha egy mobilszolgáltató a díjszabás tekintetében egyes alkalmazásokat és szolgáltatásokat kedvezményben részesít, míg más alkalmazások és szolgáltatások használata esetén blokkolja vagy lassítja a forgalmat - közölte döntését az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden.
Három közép-magyarországi régióban fejezte be a közelmúltban a hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében. A fejlesztésnek köszönhetően lakossági és üzleti előfizetők, iskolák, és közigazgatási intézmények számára tud több száz megabit/s sebességű internetelérést biztosítani a szolgálató a Monori, Dabasi, Gyáli járásokban.
A koronavírus miatt bevezetett korlátozások az elmúlt hónapokban egyértelműen rámutattak a digitális eszközök és a hálózatok jelentőségére, hiszen egyik napról a másikra milliók lettek ráutalva a távközlési infrastruktúrára. A technológia segítette többek között a hatóságokat a világjárvány elleni küzdelemben, a lakosságot a szeretteikkel való kapcsolattartásban és az otthoni munkavégzésben.
Emellett a vállalkozások és olyan alapvető közszolgáltatások is, mint az oktatás, a digitális megoldások segítségével működtek tovább. Épp emiatt az infokommunikációnak – így a Vodafone-nak is – kiemelt szerepe volt az elmúlt időszakban. Amanda Nelsonnal, a Vodafone Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk.
Kelet-Közép-Európa távközlési piacát kevésbé érintheti a válság, a fizetős TV- és videoszolgáltatási piac a járvány ellenére sem csökken majd, még a szigorú forgatókönyv szerint sem - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, májusi piaci összefoglalójában.
Az épphogy éledező vállalati digitalizációt szintén derékba törte a járvány. Az információs és kommunikációs ágazat vállalatai maguk is visszaesésről számoltak be, az elmaradó informatikai beruházások pedig - jobb esetben rövid távon - kihatnak a potenciális GDP-re is. Az ágazat többi alágazatában nagyon vegyes képet látunk: a kiadói tevékenység teljes leállást él meg, a távközlés ezzel szemben pörög. A koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását bemutató cikksorozatunk jelenlegi állomása az információs és kommunikációs ágazat.
Központi integrált gazdálkodási rendszer bevezetésére készül a kormány az állami kórházakban - derül ki a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent rendeletből. A projekt teljes költségét 8 milliárd forintra tervezi a kormány és az elképzelések szerint nagy részét uniós forrásból finanszírozná.
A kevesebb több – ezt gondolja Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Kft. tulajdonosa, aki szerint kevesebb, de jól működő céget érdemes akvirálni, sem mint túlzott kockázatot vállalni. A 2020 tavaszán tőzsdére lépést tervező cég vezetőjével többek között arról beszélgettünk, milyen szempontok alapján választja ki, mely cégeket vásárolja meg, mi szükséges a sikeres akvizícióhoz és integrációhoz és milyen fejlődési lehetőség van Magyarországon az IT-piacon.
Mivel a 2,5 éve megnyitott vállalati infokommunikációs EU-pályázat keretéből még mindig bőven van szabad forrás, ezért a minap arról jelent meg közlemény a hivatalos uniós pályázati oldalon, hogy a felhívást nem most szeptember 10-én, hanem csak jövő január 15-én zárják be. Ezzel együtt arra is több időt adnak a már nyertes projektek vezetőinek, hogy azokat befejezzék, illetve pénzügyileg elszámoljanak a felhasznált pénzzel.
Elindult 2019. július 16-án a vak és gyengénlátó emberek önálló életviteléhez segítséget nyújtó Távszem szolgáltatás nyilvános tesztidőszaka. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a látássérült embereket segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakításához 470 millió forint uniós és magyar költségvetési támogatást nyert el az Emberi Erőforrás Operatív Programból.
A júniusi néhány tucat új pályázati nyertes után júliusban eddig kereken 300 cég nyert el együttesen sokmilliárd forintot uniós gazdaságfejlesztési pályázaton főként munkahelyi képzési programokra és infokommunikációs fejlesztésekre - derül ki a támogatott projektkereső adatbázis böngészéséből. Ez azt jelenti, hogy a GINOP-programokban igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal.
Előrehaladott tárgyalások zajlanak arról, hogy a kis- és középvállalatok digitalizációját, szemléletformálását elősegítő uniós pályázathoz hasonló, több milliárd forintos konstrukció induljon a közép-magyarországi régióban is - tudta meg a Portfolio. Információinkat alátámasztja az, hogy egy szerdai debreceni szakmai rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára már jelezte a konstrukció központi régióra való kiterjesztésének szándékát.
Az eddigi 16,2 milliárdról 21,2 milliárd forintra emelték a vissza nem térítendő támogatás keretösszegét a "Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása" című, GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú felhívásnál - derült ki a hivatalos oldalon ma megjelent közleményből. Az 5 milliárdos plusz forrást egy másik pályázat keretéből vették el, ugyanis 6,2 milliárd Ft-ról 1,2 milliárd Ft-ra csökkent a "Szélessávú fejlesztések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása" című (GINOP-3.4.4-16 kódszámú) felhívás keretösszege.
Március 8-ról szeptember 10-én délre tolta ki a kiíró a 43,2 milliárd forintos keretösszegű "Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása" című (GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határidejét - közölték a minap a hivatalos pályázati oldalon. Múlt héten más nagyobb EU-s pályázatok beadási határidejét is kitolták:
A már most rendelkezésre álló és a közeljövőben megjelenő technológiák az országok gazdasági fejlődésében is nagy változásokat hozhatnak. 79 ország bevonásával készítette el a Huawei azt a kutatást, melynek során 40 különböző mutató segítségével határozta meg az országok digitális átalakulásának fejlődését. Az eredmények alapján az országokat három csoportra osztotta: élenjárók, alkalmazkodók és kezdők. Magyarország jelenleg a középmezőnyben van, de nem árt résen lenni, mivel egy új technológia időben történő alkalmazása akár rövid távon is jelentős előnyökkel járhat.
Az infokommunikációs és távközlési iparág, vagyis az ICT-szektor az innováció és a digitális gazdaság alapja, az internetadó utáni pálfordulás óta a csapból is ez folyik Magyarországon. Nem véletlenül: kifejezetten jó induló pozícióban vagyunk ahhoz, hogy Magyarország egy kicsi, gyorsan fejlődő digitális országgá váljon, amit a nagy hozzáadott értéket termelő ICT-szektor hajt. Ugyanakkor nálunk az egyik legmagasabb a külföldi, a hazainál produktívabb cégek részaránya az ICT-szektor értékteremtésében, így a külföldi cégekkel szemben nagy kitettséggel rendelkezünk. Az OECD friss jelentése alapján mutatjuk, mi történik a szektorban a világon és itthon.
Ideiglenesen szüneteltetésre kerül 2 kombinált hiteltermék a jövő héttől. Az Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermék 2017. október 20-án déltől, míg a Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása felhívás pedig 2017. október 16-án déltől.
Közel 1000 milliárdos összegben érhető már el pénzügyi eszköz a cégek és a lakosság részére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük a piacon lévő és elérhető 8 hitelprogramot, 9 kombinált hitelprogramot és 7 kockázati tőkeprogramot, melyek kiemelten öt tematikus területet támogatnak, úgy mint a kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás, energiahatékonyság, infokommunikációs fejlesztések és kapacitásbővítés.
Mától pályázható három infokommunikációs fejlesztéseket támogató kombinált hitelprogram, összesen 57,5 milliárd forint értékben. A felhívások keretében a digitális fejlesztést támogatják, melyre mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatják be kérelmeiket.
Újabb informatikai pályázat jelenik meg ősszel, amellyel összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési - (IKT) eszköztárat a mikro-, kis és közepes vállalkozások - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményéből.
A versenyképes infokommunikációs (IKT) megoldásokhoz jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységre van szükség. Rakoncza Zsolt, a Huawei Technologies Hungary nagyvállalati és kormányzati üzletágigazgatója szerint biztos alapot jelent, hogy a cég alkalmazottainak több mint 40 százaléka ezen a területen dolgozik. A cég legnagyobb gyártólétesítményei Kínán kívül hazánkban találhatóak, de a biatorbágyi logisztikai központból szolgálják ki az európai, az észak-afrikai és közép-ázsiaipiacok igényeit. Rakoncza Zsoltot arról is kérdeztük, milyen stratégiával lépnek be új szegmensekbe, és melyek a magyarországi tervek.
Ma megérkezett a visszapattanás.
Részletes elemzést készítettek az iparág helyzetéről.
Sofia Alves szerint az uniós forrásoknál nem maradhat az eddigi rendszer.
Megtalálták a nyomásgyakorlás egyik eszközét Brüsszelben.
A hitelfelvételi hajlandóságot is vizsgálta az ingatlanportál.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
