• Megjelenítés

infláció

Idő kell még a Fednek, hogy döntsön

James Bullard a Fed egyik felsővezetője úgy nyilatkozott pénteken a Reutersnek, hogy az amerikai inflációt tartósan cél alatt látja, ugyanakkor kedvező fejleménynek tekinti a munkanélküliség vártnál jobb csökkenését. Véleménye szerint az amerikai gazdaság javulása egyelőre csak közepesnek nevezhető, további támogatásra lehet szükség. Így pedig a kedvező munkaerőpiaci adatok ellenére, és főleg az alacsony inflációra hivatkozva, elhalasztaná az eszközvásárlás lassításának ("tapering") a megkezdését. Legközelebb szeptemberben kerül sor döntésre.

Nem gyorsul tovább az infláció az eurózónában

A júliusi előzetes eredmények szerint nem változott az 1,6 százalékon álló legalapvetőbb inflációs mutató az eurózónában. A fogyasztói árak éves szintű változásának trendje két hónappal ezelőtt mutatott trendfordulót, az akkori több éves mélypontnak számító 1,2 százalékos szintről. Az előző hónapban gyors növekedést mutattak a fogyasztói árak, ugyanakkor az elemzői vélemények már jelezték akkor is, hogy ez a trend nem folytatódik. Az ezek alapján kialakított piaci konszenzus is 1,6 százalék volt, tehát meglepetésről nincs szó.

Az energiaárak lehúzzák az ipari inflációt

Júniusban az ipar belföldi értékesítési árai 0,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az éves árszint harmadik hónapja csökken, júniusban 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Itt vannak a japán eredmények - van vagy nincs infláció?

A japán fogyasztói árindex javulást tükröz júniusban, ugyanakkor a mi véleményünk szerint messze még a defláció végleges legyőzése. Ugyanis bár éves alapon nézve az élelmiszeráraktól tisztított (mag)infláció 0,4 százalékkal emelkedett, csakhogy ugyanezen mutató havi változása már stagnálást mutat, és az indexérték éppen csak a 2010-es szintet érte el. Ráadásul az energiaáraktól tisztított árváltozás rámutat, hogy messze nincs még vége a deflációnak. Ettől függetlenül a piac kedvezőnek tekintheti az eredményeket, ugyanis a jelenleg figyelt éves mutató 0,1 százalékkal jobban emelkedett a vártnál.

Rezsimváltás történt az MNB-ben?

Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.

Gyorsult az infláció az USA-ban

Júniusban fél százalékponttal emelkedtek a fogyasztói árak az USA-ban, ami négyhavi csúcsnak számít. A munkaügyi tárca részletes adatai szerint az energia 3,4, a benzin pedig 6,3 százalékkal drágult a nyár első hónapjában.

Nem okozott meglepetést a felülvizsgált inflációs adat

Az felülvizsgált eredmények szerint is 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júniusban az eurózónában. Az érték az előző havi 1,4 százalékos szinthez képest egyértelmű növekedést jelez, ami az előző havi trendforduló után már biztosítja a dezinfláció végét. Elmondható, hogy deflációs veszélyről a továbbiakban szó sincs. A felülvizsgált érték a piaci várakozásokkal teljesen összhangban van, így piacmozgató hatása nem várható.

Olcsóbb lett az import és az export az USA-ban

Az Amerikai Egyesült Államokban júniusban 0,1 százalékkal csökkent az exportcikkek ára, míg az importé 0,2 százalékkal hó/hó alapon vizsgálva. Ugyanakkor éves szinten továbbra is növekedésről beszélhetünk. Az import esetében 0,2 míg az export esetében 0,8 százalékos drágulás ment végbe. Tehát továbbra is növekvő trendet látunk, pusztán annak erősségét tompítja a júniusi adat.

Kissé gyorsult az infláció

Júniusban 1,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelentette ma reggel a KSH. Az elemzők azt várták, hogy a májusban is mért 1,8%-on marad az infláció, ehhez képes minimálisan lett csak magasabb az árindex.

Döntött a japán jegybank, megszólalt az elnök is

A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.

A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.

Mit várhatunk a japánoktól?

A japán jegybank várhatóan szinten fogja tartani jelenlegi eszközvásárlási programjának a mértékét és továbbra is 0,1 százalékon az irányadó rátát. A ma kezdődő két napos tanácskozás után, holnap hajnali öt órakor lát napvilágot a döntés. A sajtótájékoztatón elhangzó kijelentésekre figyelhet igazán majd a piac, ugyanakkor ennek az időpontja még nem ismert, vélhetően a döntést követően pár órán belül kerülhet rá sor.

Így drágul az élet az év második felében

A májusihoz hasonlóan júniusban is 1,8 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Az év második felében az infláció alakulását az újabb várhatóan 10%-os rezsicsökkentés határozhatja meg, felfelé hat viszont a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve az inflációs folyamatokban egyre inkább szerepet kaphat a fogyasztói kereslet élénkülése és a vállalati költségszint miatti árnyomás.

A japánok még szigorúbbak lennének az inflációval kapcsolatban

A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.

Még mindig alacsony a német infláció

Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája ellenére inflációs nyomás továbbra sincs jelen a valutaövezet legerősebb tagjának számító Németországban. A német statisztikai hivatal adatai szerint júniusnban 1,9 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás (HICP), ami bár az előző havi 1,6 százalékos szinthez képest emelkedést jelent, továbbra is az inflációs cél alatt van. Az eredmények a konszenzussal teljesen összhangban vannak, aminek fényében piaci reakciót sem látunk.

Növeljük a minimálbért is, csak legyen már infláció

Japánban a minimálbérek emelését fontolgatják amellett, hogy a vállalati szférát is béremelésekre próbálják ösztönözni. Eddig mindez nem volt túl sikeres, az elmúlt egy évben szinte semmi nem történt, pedig ez kulcsfontosságú lehet mind a reflációs stratégia, mind a recesszió leküzdése szempontjából.

Ció, áció, infláció!

Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.

A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.

Gyorsult a kínai infláció

Nőtt az inflációs nyomás Kínában - derül ki a statisztikai hivatal által frissen közzétett adatokból. A 12 havi fogyasztói árindex a májusi 2,1 százalékot követően 2,7 százalékos drágulást jelzett, és lassult a termelői árak csökkenése is. Elemzők szerint a gyorsuló infláció miatt csökkenhet a további monetáris lazítás valószínűsége.

Magyar adatok miatt izgulhatunk a héten

Ezen a héten külföldről sokkal kevesebb adat érkezik, mint ahogy az elmúlt napokban megszokhattuk. Amire érdemes figyelni, az a Fed legutóbbi kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve és a japán jegybank kamatmeghatározó ülése. A hazai naptárban több fontos esemény szerepel. Napvilágot látnak a júniusi államháztartási és inflációs adatok.

Miért is drágul ennyire a cigaretta?

A kiskereskedelmi árrés szélesítése növeli a cigarettára kivetett adók mértékét, így egy átlagos doboz dohánytermék 16 százalékkal drágulhat. Ekkora drágulás már az inflációs mutatóban is jelentkezik, a teljes hatás 0,6 százalékpontos lehet.

Hiába a rezsicsökkentés, az árszint alig mozdul majd

Rezsidíjak, dohánycikkek, bankolási költségek - egy sor olyan lépése volt a kormányzatnak az elmúlt hónapokban, melyek az év hátralévő részében jelentősen megmozgatják az árakat. Bár az rezsicsökkentések több mint egy százalékponttal mérsékelhetnék azt inflációt, az egyéb intézkedések nagyjából vissza is hozzák azt.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility