Óriási meglepetés! 1% alatt az infláció!
Októberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Szeptemberre 1,4 százalékos inflációt jelentett a KSH, most az elemzők 1,3 százalékra várták az árindexet.
Októberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Szeptemberre 1,4 százalékos inflációt jelentett a KSH, most az elemzők 1,3 százalékra várták az árindexet.
Ezen a héten kiderül, hogy a vártnál jobb amerikai GDP adatokat követően Európa összgazdasága miként szuperált a harmadik negyedévben, ugyanakkor ezt leszámítva kevés jelentős esemény lesz. Itthon viszont nemcsak a GDP-t, hanem az októberi fogyasztói árindex alakulását is megismerhetjük, ami a Portfolio.hu által felmért konszenzus szerint 1,3 százalék lehet.
A szeptemberi 1,4 százalék után októberben 1,3 százalék lehetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. A dohánykereskedelmi árrés emelésének folytatódó hatása emelhette, az üzemanyagárak csökkenése lefelé nyomhatta az inflációt a múlt hónapban. Novembertől a második körös rezsicsökkentés még tovább lökheti lefelé az inflációt, ami így decemberben 1% alá bukhat, és ott is maradhat február-márciusig.
Az inflációt a hagyományos mutatón kívül számos más módon is megpróbálják mérni, amelyek célja, hogy a tartósabb, egyszeri sokkoktól szűrt áremelkedésről is információt kapjunk. A Magyar Nemzeti Banknak is vannak ilyen mutatói, mindjárt három is.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A mai nap egyik legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank döntése, amit magyar idő szerint délután 13:45-kor ismerhetünk meg. Bár a piac nem számít kamatvágásra, mégis rengeteg érdekességet tartogathat a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztató, ugyanis az eurózónás inflációs mutató brutálisan alacsony szintre került, míg a munkanélküliségi ráta az egekben repdes. A romló számok lehet, hogy csak átmeneti hatásokat tükröznek, de mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az EKB-nak a jövőben további lazító lépéseket kell tennie.
Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) csökkentheti a monetáris lazítás egyik korlátjaként meghatározott munkanélküliségi célszámot - vonta le a következtetést a Goldman Sachs főközgazdásza két Fed-funkcionárius tanulmányából.
Mint kiderült, a kormány döntése értelmében a nyugdíjhoz hasonlóan a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is a várt inflációnak megfelelő mértékben, 2,4%-kal emelkednek jövő év elején. Az átlagos havi ellátotti össze ma 63 000 forint, ehhez viszonyítva az emelés 1500 forintos összeget jelent, bár az egyes háztartások esetében nagy különbségek lehetnek, a járandóság összegétől függően. Minden tekintetben a 2013-as év nevezhető kivételnek, ekkor a kormány a rezsicsökkentések hatására jóval több jövedelmet tudott a háztartásoknál hagyni, azonban a jövőben inkább az inflációnak megfelelő emelésre kell felkészülnie az ellátottaknak, vagyis a pénzük vásárlóértékének megőrzésére.
Meglepetésként érte a piacokat az októberi eurózónás inflációs adat, az ugyanis az előző havi 1,1 százalékos szintjéről egészen 0,7 százalékig esett vissza, míg a piac stagnálásra számított. Ezzel pedig konkrétan a defláció veszélye kerül terítékre, a CPI által számított infláció ugyanis sokszor felülbecsüli annak valós értékét. Amikor korábban azt gondoltuk, hogy végre csökkenni kezd az eurózónás munkanélküliségi ráta, akkor tévedtünk. Szeptemberben a piaci várakozásokat felülmúló 12,2 százalékra kerültünk és a múlthavi 12 százalék is tévedés volt, felülvizsgálást követően 12,2 százalékot látunk.
Továbbra sem látunk jelentős fogyasztói árnyomást az Egyesült Államokban, tehát ez a szempont biztosan nem sürgeti a Fed döntéshozóit a ma este záródó ülésen (bár ők egyébként a PCE-t és nem a CPI-t figyelik). Szeptemberben ugyanis év/év alapon nézve 1,2 százalékos inflációt látunk a fogyasztói kosárban, míg havi alapon 0,2-t. Mind a két szám teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal.
Az indiai jegybank a második kamatemelését hajtotta most végre két hónapon belül, hogy felvegye a kesztyűt az ország lángoló inflációs folyamataival. Az újdonsült jegybankelnök, Raghuram Rajan határozottan az infláció letörésére akarja használni a monetáris politikát, miközben az ország növekedési kilátásai is egyre rosszabbak.
A japán fizetőeszköz meglehetősen sokat gyengült idén, amitől pont az export fellendülését vártuk volna, de ez a legfrissebb adatok szerint sem valósult meg. Jelentős külkereskedelmi mérleghiány jellemzi az országot, ami jelen esetben a sérülékenységre utal és a jövőre tervezett forgalmi adóemelés kockázatait növeli. A japán jegybank szerint ugyanakkor jól állnak a reflációs folyamat terén, a korábban látott magas energiaárak elkezdtek átgyűrűzni a gazdaság többi részébe is és így elérhetőnek gondolják a kitűzött két százalékos célt a két éves időtávon.
Csupa jó hírt osztott meg hallgatóságával Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu csütörtöki konferenciáján tartott előadásában. Az MNB-nek az alacsony inflációs környezetben szerinte lehetősége van arra, hogy rugalmasan értelmezze mandátumát. Az ország pénzügyi sérülékenysége folyamatosan csökken, és ezt tovább segítheti szerinte, hogy a jegybank pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatköre is jelentősen bővül. Az alapkamat csökkenése ellenére nem lett érdemben kevésbé vonzó forint melletti pozíciót felvenni a befektetők számára - vélte.
A vártnál nagyobb inflációt látunk Kínában, ami összefüggésben lehet a gazdaság továbbra is erőteljesen bővülő ütemével (7,8 százalékos Q3-as növekedést várnak). Szeptemberben egészen 3,1 százalékig gyorsult a fogyasztói árak változása év/év alapon, míg a piac pusztán 2,9 százalékot várt.
A dohánytermékek megemelt kiskereskedelmi árrésének nehezen megjósolható átszűrődési üteme okozta a vártnál magasabb szeptemberi magyarországi inflációt, ám ettől még a következő hónapokban folytatódik a dezinflációs folyamat, és így nyitva marad az út a további jegybanki kamatcsökkentések előtt is - jósolták a múlt havi inflációs adatsor pénteki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Szeptemberben 1,4 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelentette a KSH. Előzetesen a piaci várakozások mediánja 1,1 százalék volt, az augusztusi mutató 1,3% volt.
Tovább süllyed az infláció, szeptemberben már 1,1 százalék lehetett a pénzromlás éves üteme a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint, decemberre pedig 1 százalék alá süllyedhet az infláció. Miközben az elemzők számítanak az újabb rezsicsökkentés hatásaira, már jobban látszódhat az inflációs adatokban a dohányárrés és tranzakciós illeték emelése. A maginflációs folyamatok viszont mutatják, hogy az inflációt csökkentő tényezők nem feltétlenül tartósak.
Továbbra is dezinflációs nyomást látunk az eurózónában, ami gyenge keresletet tükröz. A szeptemberi előzetes eredmények szerint 1,1 százalékon áll a harmonizált fogyasztói árindex az augusztusi 1,3 százalékot követően.
A japán infláció az energiaárak emelkedésének köszönhetően 0,8 százalékig emelkedett augusztusban - derült ma ki a japán statisztikai hivatal közléséből. Az előzetes szeptemberi adatok ugyanakkor a reflációs törekvések egyenetlen alakulására mutatnak rá, ráadásul az energiaáraktól szűrt magár mutató még mindig deflációt mutat.
A japán jegybank monetáris tanácsának egyik tagja arról számolt be, hogy rendkívül bizonytalannak érzi az inflációs céljuk időbeni teljesítését. Bár Harihuko Kuroda, japán jegybankelnök nagyon elkötelezett a refláció mellett, a piac nem bízik a 2015-re tervezett két százalékos rátában, ahogy erre az árazások is jól rámutatnak. Ezek fényében pedig nagyon kíváncsian várjuk a péntek hajnalban érkező japán inflációs számokat, a piac arra spekulálhat majd a publikálásukat követően, hogy a gyenge lábakon álló refláció mikor kerül majd további monetáris stimulussal megtámogatásra.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
