A japán monetáris tanács egyik tagja szerint könnyen elképzelhető, hogy a piaci elvárásoknak megfelelően további lazítás látunk majd Japánban. A piac azért szeretne további monetáris stimulust látni, mert az áprilisra tervezett adóemelés rosszul érintheti a japán gazdaságot. A Bank of Japan valóban elkötelezettnek tűnik az inflációs céljának elérése kapcsán, így a lehetséges lépést jól előrejelezheti, ha az elvártnál halványabb inflációs statisztikák látnak napvilágot az elkövetkező hónapokban.
A csökkenő energiaáraknak köszönhetően augusztusban alacsonyabb volt az infláció az USA-ban. Havi szinten 0,1 százalékkal emelkedtek az árak, miközben az elemezők 0,2 százalékos drágulást vártak.
Az euróövezet harmonizált inflációs mutatója 1,3 százalékra süllyedt augusztusban az előző havi 1,6 százalékos szintről - derült ki az Eurostat felülvizsgált eredményeiből. Egy évvel korábban még 2,6 százalékon állt a mutató, vagyis erőteljes dezinflációs nyomást látunk összességében az eurózónában.
Az MNB alelnöke szerint a jegybank következő kamatmeghatározó ülésén újabb kamatvágás jöhet, 10-20 bázispontos csökkentés a legvalószínűbb. A kamatvágás ezt követően sem állhat meg, Balog Ádám szerint az alapkamat a korábbiakban felvázoltak szerint 3-3,5%-ra csökkenhet. A jegybank monetáris politikáját támogatja, hogy az infláció középtávon jóval a 3%-os cél alatt maradhat, és a nagyobb jegybankok is folytatják a laza monetáris politikát - írja a Reuters.
Augusztusban 1,3 százalékos volt az éves pénzromlás üteme. Az elemzők előzetesen mindössze arra számítottak, hogy a júliusi 1,8%-ról 1,7%-ra mérséklődik az infláció.
Nem változott az infláció mértéke az előzetes augusztusi eredményekhez képest Németországban. A harmonizált inflációs mutató (HICP) 1,6 százalékon áll tehát, az előző havi 1,9 százalékot követően, így pedig jelentősen az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alatt tartózkodik.
Makroadatok szempontjából egy visszafogott hétnek nézünk elébe, bár ez nem jelenti azt hogy ne lenne érdemes figyelnünk egyes eseményekre. Érdekesnek bizonyulhat ugyanis az infláció alakulása itthon és külföldön is. Hazánkban 1,7 százalékot várnak a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők, de fontos lehet még az államháztartási hiány előzetes augusztusi értéke is.
1,7 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás augusztusban a júliusi 1,8 százalék után a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. A dohánykereskedelmi változások hatása már jelentkezhetett az árakban, ellenben a nyári szezonnak köszönhetően eshettek az élelmiszerárak. Az inflációt felhajtó tényezőket bázishatások is ellensúlyozhatják. Késő ősszel azonban újból erősödhet a dezinflációs trend, akár 1 százalék alá is mehet az éves infláció az újabb rezsicsökkentés nyomán.
Makrogazdasági elemzők szerint egy százalékra, vagy akár annál alacsonyabbra is csökkenhet az infláció az őszre időzített újabb rezsicsökkentés nyomán.
Az eurózóna inflációs mutatója az előzetes adatok szerint 1,3 százalékra mérséklődött augusztusban. A júliusi 1,6 százalékos szinthez képest ez jelentős visszaesésnek számít, ráadásul a piaci várakozásoknál (1,4 százalék) is nagyobb.
Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.
Az eurózóna júliusi felülvizsgált inflációs adatai nem mutatnak változást az előzetes adatokhoz képest. Továbbra is 1,6 százalékos árváltozást látunk a régióban, ami a konszenzusnak megfelelő. Az infláció nem emelkedett a júniusi értkéhez képest. Az Európában általánosan jelenlévő dezinflációs nyomásnak köszönhetően, a drágulás mértéke továbbra sem fenyegeti az alacsony kamatkörnyezet fenntarthatóságát.
Júliusban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak (CPI) az Amerikai Egyesült Államokban havi alapon nézve. Ez éves szinten 2 százalékos drágulásnak felel meg, az előző havi 1,8 százalékos szinthez képest. Az eredmények a piac által vártnak megfelelőek, így ebből következő piaci mozgás nem várható.
Mindhárom speciális inflációs mutató két százalék alatt volt júliusban, ezek közül kettő többéves mélypontján áll - derül ki az MNB ma megjelent adataiból.
Az elemzők által vártnál valamivel alacsonyabb volt az infláció júliusban. A dohánytermékek árusítása terén történt árakat érintő változások még nem látszottak az árakban, a rezsicsökkentésnek viszont nagyobb hatása volt a vártnál. Ha jön az újabb rezsicsökkentés ősszel, év végére 1 százalék közelébe, vagy akár ez alá is kerülhet az inflációs főindex.
Júliusban 1,8% volt az egy évre visszatekintő drágulás. Előzetesen az elemzők 2,1%-os inflációra számítottak, vagyis viszonylag jelentős meglepetésnek mondható a júniusi 1,9% után a friss árindex.
Újból két százalék fölé kerül az infláció, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint júliusban 2,1 százalék lehetett az egy évre visszatekintő drágulás. Az infláció emelkedése mögött az üzemanyagárak emelkedése állhat. Év végére pedig visszaereszkedhet az infláció 2 százalék alá.
A várakozásoknak megfelelően sem az alapkamat mértéke, sem a gazdaságélénkítő (likviditásfokozó) intézkedések feltételei nem változnak Japánban. A japán jegybank továbbra is bizakodó. A monetáris tanács tagjai lassú gazdasági élénküléssel és az inflációs várakozások erősödésével számolnak. A közlemény megjelenését követően a jen erősödött a dollárral szemben.
Az angol jegybank ma közzétette legfrissebb inflációs jelentését, és meglepően tiszta előremutatást adott a monetáris politikája kapcsán. A Bank of England a jövőben várható kamatlépéseket egyértelműen a munkanélküliség csökkenéséhez kötötte. Sőt, egészen konkrétan kijelentette, hogy nem kívánnak kamatot emelni mindaddig, amíg a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem csökken. Az inflációs jelentésben pedig olyan előrejelzést közölnek, ami szerint ez a 7 százalékos szint 2016 harmadik negyedévéig még nem teljesül. Tehát még legalább három évig nem várható kamatemelés Angliában. Az inflációra vonatkozó előrejelzésük szerint, legalább másfél-két évig 2,5 százalék alatt lehet a fogyasztói árindex. A font dollárral szembeni árfolyama a bejelentés pillanatában gyengülésnek indult, majd ezt követően meglehetősen nagymértékű erősödésbe kezdett.
