Tudjuk, egyetlen termék akciós árazása nem fogja megfékezni a jelek szerint visszatérő inflációt, mégis érdekes a való életben is megfigyelni, a vásárlók hogyan szavaznak a pénzükkel a boltokban, és mennyire árérzékenyek egyes termékeket illetően.
Elvégezte az év eleji szokásos változtatásokat a Központi Statisztikai Hivatal a fogyasztói kosárban. Ez az a kosár, amiben az infláció mérésére szolgáló termékek és szolgáltatások vannak. A változtatások a magyarok vásárlási szokásaihoz igazodnak.
Idén rájárhat a rúd a nyugdíjasokra: a friss inflációs adat fényében nagyon úgy tűnik, hogy a tervezettnél magasabb lesz az éves pénzromlás üteme, a kompenzáció viszont csak év végén érkezhet az időskorúaknak. Miközben az egyszeri prémiumról lemondhatnak 2020-ban.
Neked is leesett az állad a boltban, amikor láttad, hogy egy darab kígyóuborka 550 forint vagy egy kiló paradicsom 800 forint? Ezzel nem vagy egyedül, a KSH adatai szerint az uborka ára három hónap alatt 62%-kal emelkedett, míg a paradicsom 56%-kal lett drágább. Ennek részben szezonális okai vannak, hiszen ilyenkor nem terem magyar zöldség, most ezen felül kifejezetten rosszul jött a forint gyengülése és a spanyol időjárás is.
Lengyelországban a várt 4,2% helyett 4,4%-os volt januárban az infláció a decemberi 3,4%-os éves ütem után, azaz jelentősen felgyorsult a pénzromlás üteme és egyúttal kilépett a friss adat a lengyel jegybank 2,5%-os inflációs cél körüli +/-1%-pontos toleranciasávjából is.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Januárban 3,6 százalékra gyorsult fel az éves szintű infláció Csehországban a decemberi 3,2 százalékról, míg a piaci elemzők 3,2 százalékos szinten stagnálásra számítottak - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pénteken Prágában. 2012 márciusa óta ez a legmagasabb inflációs mutató. Az inflációt elsősorban az élelmiszeripari termékek és a szeszes italok drágulása befolyásolta. Ma azt is közzétette a cseh statisztikai hivatal, hogy a tavalyi negyedik negyedévben csak 1,7%-os volt az éves szintű a GDP-növekedés, így az éves átlagos növekedési ütem 2,4%-ot tett ki.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
Az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az károkat okoz - írta blogján Zsiday Viktor befektető, még az MNB mai megszólalása előtt.
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
A tavalyi 4,9 százalék után 2020-ban 3,2 százalékra lassulhat a magyar GDP-növekedés, 2021-ben pedig már 3 százalék alatt lehet – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett előrejelzéséből. A testület az idei növekedési prognózisát ugyan megemelte, de így is jelentős lassulásról beszélhetünk.
A csütörtöki Kormányinfón természetesen előkerült a rekordgyenge forint is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a kormány aktuális álláspontját.
A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta Nagy Márton MNB-alelnök, aki azok után szólalt meg, hogy az infláció magasan a célsáv fölé, 4,7%-ra ugrott, az euró árfolyamát pedig a spekulatív befektetői stratégiák 340 fölé húzták. Áttekintjük, hol tartunk.
Minden várakozást felülmúlt a januári inflációs adat, az árak 4,7%-kal nőttek egy év alatt. Az elemzők azt latolgatják, hogy léphet-e az MNB, és ha igen, akkor mit.
Az MNB inflációs alapmutatói a KSH által közöltnél visszafogottabb drágulást mutatnak. Az adószűrt maginfláció emelkedett, míg a másik két index stagnált.
Januárban 4,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ezzel határozottan kilépett az MNB toleranciasávjából. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,4%-os inflációra számítottak az év első hónapjára a decemberi 4% után. Vagyis az adat komoly meglepetést okozott.
Megalakult a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, akikkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendszeresen tárgyal majd.
A decemberi 4 százalékról januárban várhatóan tovább emelkedett az infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A csütörtök reggel érkező adat után elsősorban arra figyelhetnek a befektetők, hogyan reagál majd az MNB, egyáltalán reagálnak-e bármit is, vagy kitartanak amellett, hogy az év első hónapjai után fokozatosan csökkenésnek indul majd az áremelkedési ütem.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
