A júliusi 2,1% után augusztusban 2,5%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - derül ki a gazdasági szakértők előrejelzéseiből. A Portfolio felmérése szerint azonban az elemzők a következő másfél évben nem számítanak az infláció elszaladására. Év végéig már nem emelkedik tovább a fogyasztói árindex, és 2018 végén is alig haladja majd meg a 3%-os inflációs célt.
A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.
Ördögi körbe került Venezuela: az összeomlott gazdaság miatt kialakult hiperinfláció kezelésére őrült tempóban nyomtatja a pénzt az ország jegybankja, ezzel viszont tovább súlyosbítja az egyébként is reménytelennek tűnő helyzetet.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében világosan megerősítette, hogy kész a monetáris kondíciók tovább lazítására nem konvencionális eszközökkel - válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére. Mindez azért volt fontos, mert sokan félreértették a keddi közlemény utolsó két mondatát, ezt igyekezett most tisztába tenni az MNB.
Az előzetesen várt 1,8 százalék helyett csak 1,7 százalék volt az infláció júliusban az Egyesült Államokban. Ez pedig ismét a Fed óvatosságát támaszthatja alá, nem is véletlen, hogy hirtelen megütötték a dollárt a hírre.
Júliusban éves bázison 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH által ma közölt statisztikából. Az adat összhangban volt a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusával. Közben az éves meginflációs index értéke 2,6%-ra emelkedett, amire három éve nem volt példa. Ez jól mutatja, hogy a felszín alatt fokozatosan erősödik az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.
Az elmúlt hónapokban az üzemanyagárak csökkenése jelentősen mérsékelte a hazai inflációt, ez a trend azonban júliusban véget érhetett: a júniusi 1,9%-ot követően júliusban 2,1%-ra gyorsulhatott az árszínvonal-emelkedés éves üteme - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Bár a szakértők többsége egyértelműen emelkedő inflációt vár, egy esetleges rezsicsökkentés, illetve célzott áfacsökkentés a választások közeledtével még bekavarhat az összképbe.
Leghamarabb 2019-ben jöhet az első kamatemelés a Magyar Nemzeti Banktól - véli a Portfolio 11 elemű elemzői konszenzusában részt vevő 7 szakértő, sőt többek szerint az sem teljesen kizárt, hogy még további monetáris lazítás jön. Ennek lehetőségét egyébként a múlt havi jegybanki kamatdöntési közlemény is megpendítette, így több elemző akkori értékelése szerint váratlanul laza hangvételűre sikerült a kommüniké. Erre egyébként lehet, hogy holnap is szükség lesz, mert a forint újra beerősödött.
Júniusban éves bázison 1,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ezzel pedig immár negyedik egymást követő hónapja csökken az éves mutató értéke. A maginflációs index 1,7%-on stagnált.
Júniusban 1,9%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a KSH. A májusi 2,1%-os inflációs adat után a szakértők az áremelkedési ütem mérséklődésére számítottak, az előrejelzések 1,8-2,0% között szóródtak, a konszenzus 1,9% volt. Vagyis az adatot pontosan eltalálta a piac.
Hiába a gyors bérnövekedés és az erős fogyasztási kereslet, ez az árak alakulásán alig hagy nyomot. A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszai alapján 2% alá csökkenhetett az infláció júniusban, köszönhetően az üzemanyagárak nyár eleji esésének. A következő hónapokban azért erősödni fog az árak emelkedési üteme, de csak visszafogott mértékben.
A június 20-i Monetáris Tanácsi közleményt több elemző is meglepően laza hangvételűnek titulálta, mert a felfelé mutató inflációs kockázatok helyett továbbra is inkább a lefelé mutatóakat domborította ki az MNB, így az akkori ülésről ma közzétett rövidített jegyzőkönyvnek fokozott jelentősége van. Ebben a döntéshozó testület több tagja az eurózóna felőli alacsonyabb importált infláció esélyeire, az idehaza történelmi mélyponton lévő inflációs várakozásokra, az áfa-csökkentésekre és a dinamikus béremelkedések egyelőre nem látható inflációs következményeire utalt. Ezekkel a tényezőkkel indokolják tehát, hogy miért látnak esélyt a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödésére és miért várják most fél évvel későbbre, 2019 elejére a jegybanki 3%-os inflációs cél elérését. Az akkori ülésen mindegyik jelen lévő jegybankár a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntött.
Júniusban a májusi 1,4%-ról 1,3%-ra csökkent az eurózóna éves inflációs indexének értéke - derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az éves bázisú maginflációs mutató azonban emelkedni tudott, 0,9%-ról 1,1%-ra.
Az automatizálás és a munkavállalói érdekképviseletek szerepének gyengülése miatt az elmúlt évtizedekben nagyon fellazult az ellentétes irányú kapcsolat a munkanélküliségi ráta és béremelkedési ütem között, vagyis hiába vált egyre feszesebbé a munkaerőpiac, a dolgozók nem tudtak annyival magasabb bért követelni maguknak, mint korábban - állapítja meg a Bank for International Settlements (BIS) 2017-es jelentésében. A Phillips-görbe kilaposodása a monetáris politika jövőbeli alakulása szempontjából is nagyon fontos jelenség.
A Monetáris Tanács "szélsőségesen enyhe" közleményt adott ma ki, amelynek hangvétele éles kontrasztban áll a régió többi jegybankjának alapállásával, és fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben - többek között ezeket az üzeneteket fogalmazta meg három londoni feltörekvő piaci elemző a mai kamatdöntési közlemény kapcsán. Bár a közlemény szerint az MNB se idén, se jövőre nem akar kamatot emelni, de ezzel együtt is alakulhatnak úgy a folyamatok, hogy jövő év vége felé ezt mégis megteszi. William Jackson, a Capital Economics elemzője ennél markánsabban fogalmazott: szerinte ha a Monetáris Tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az "ronda inflációs sokkot" okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.
Hiába az erős évkezdet, a jegybank szakértői óvatosak maradtak a növekedési kilátásokat illetően. Az inflációs előrejelzésen viszont látszik, hogy év eleji reflációs várakozások nem teljesültek.
Májusban éves bázison 1,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ami váratlan lassulást jelentett az áprilisi dinamikához képest. Ami még érdekesebb, hogy az éves maginflációs index értéke 1,7%-ra csökkent, amire két éve nem volt példa.
Májusban az elemzők által várt 2,1%-os volt az éves alapú árdrágulás üteme Magyarországon, de a KSH által ma közzétett, az alap inflációs folyamatokat tükröző maginflációs mutató közel 3 éve nem volt olyan magas, mint a friss adat: 2,1%. A rövid távú áremelkedési trendeket megragadó inflációs mutató is az utóbbi években szokatlanul gyors áremelkedésre vall.
Májusban az áprilisi 2,2%-ról 2,1%-ra körülre lassulhatott az infláció éves dinamikája Magyarországon, ezzel pedig már harmadik egymást követő hónapban csökkenhetett az éves bázisú index értéke - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Szinte biztos, hogy idén már nem fogja elérni az árszínvonal-emelkedés üteme a Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját, erre legkorábban jövő tavasszal kerülhet sor.
Májusban az áprilisi 1,9%-ról 1,4%-ra esett az éves inflációs index értéke az eurózónában - derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az elemzőket az inflációs dinamika lassulása nem érte olyan váratlanul, annak mértéke viszont igen, különösképp a maginflációs index tekintetében.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
