A várakozásoknak megfelelően sem a 0,9%-os alapkamaton, sem a valódi monetáris eszközként működő kamatfolyosó határain nem változtatott mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól az egynapos betéti kamatláb -0,05%-on, a hitelkamat pedig 0,9%-on marad.
Régen láttunk már olyan izgalmas kamatdöntő ülést, mint ami most kedden vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára. Az infláció minden várakozást felülmúlt, miközben a forint történelmi mélyponton járt. Az MNB azonban kivárhat, és várhatóan nem változat a kamatokon, erre leghamarabb márciusban kerülhet sor. A jegybank azért sem lép, mert már februárban egyébként is emelkedtek a bankközi kamatok (Bubor). A közlemény szövege ebben a hónapban szigorúbb lehet a korábbinál, de valószínűleg csak az új inflációs prognózis márciusi ismeretében hozhatnak nagyobb horderejű döntéseket.
Beszélgetés Hornyák Joci elemzővel, gyengülő forintról, megugró inflációról, valamint a lassuló magyar gazdasági növekedésről. Három olyan tényező, melynek jövőbeli alakulása nagy hatással lehet életed minőségére. Meddig gyengül a forint? Mennyivel romlik idén a forint vásárlóereje? Véget ér a gazdasági dübörgés? Válaszok a videóban.
A mindennapi bevásárlásaink során jóval nagyobb drágulást tapasztalhatunk, mint a hivatalos inflációs adat - mutattuk meg az elmúlt hónapokban többször is. A januári áremelkedési ütem kellemetlen meglepetést okozott, hiszen a 4,7%-os pénzromlás ütem sokéves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan pedig tovább emelkedett az étkezési célú vásárlások árnövekedési üteme is: az év elején az "étkezési árindex" már 8,3%-on járt.
A januári 4,7 százalékos magyar infláció egész Európában a legmagasabb volt, még a mögöttünk második Romániában sem haladta meg a 4%-ot az áremelkedés üteme – derül ki az Eurostat pénteken megjelent adataiból. Az egész kontinensen elsősorban a szolgáltatások, valamint a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk húzták felfelé az inflációt.
17 új ETF-et (tőzsdén kereskedett alap) hoz be a magyar piacra az Amundi Alapkezelő, az MNB már regisztrálta az alapokat - derül ki az alapkezelő közleményéből.
Januárban minden várakozást felülmúlt a hazai infláció. Most megnéztük, hogy mely termékek és szolgáltatások ára nőtt a legnagyobb mértékben és hol mérték a legnagyobb áresést.
A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.
Tudjuk, egyetlen termék akciós árazása nem fogja megfékezni a jelek szerint visszatérő inflációt, mégis érdekes a való életben is megfigyelni, a vásárlók hogyan szavaznak a pénzükkel a boltokban, és mennyire árérzékenyek egyes termékeket illetően.
Elvégezte az év eleji szokásos változtatásokat a Központi Statisztikai Hivatal a fogyasztói kosárban. Ez az a kosár, amiben az infláció mérésére szolgáló termékek és szolgáltatások vannak. A változtatások a magyarok vásárlási szokásaihoz igazodnak.
Idén rájárhat a rúd a nyugdíjasokra: a friss inflációs adat fényében nagyon úgy tűnik, hogy a tervezettnél magasabb lesz az éves pénzromlás üteme, a kompenzáció viszont csak év végén érkezhet az időskorúaknak. Miközben az egyszeri prémiumról lemondhatnak 2020-ban.
Neked is leesett az állad a boltban, amikor láttad, hogy egy darab kígyóuborka 550 forint vagy egy kiló paradicsom 800 forint? Ezzel nem vagy egyedül, a KSH adatai szerint az uborka ára három hónap alatt 62%-kal emelkedett, míg a paradicsom 56%-kal lett drágább. Ennek részben szezonális okai vannak, hiszen ilyenkor nem terem magyar zöldség, most ezen felül kifejezetten rosszul jött a forint gyengülése és a spanyol időjárás is.
Lengyelországban a várt 4,2% helyett 4,4%-os volt januárban az infláció a decemberi 3,4%-os éves ütem után, azaz jelentősen felgyorsult a pénzromlás üteme és egyúttal kilépett a friss adat a lengyel jegybank 2,5%-os inflációs cél körüli +/-1%-pontos toleranciasávjából is.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Januárban 3,6 százalékra gyorsult fel az éves szintű infláció Csehországban a decemberi 3,2 százalékról, míg a piaci elemzők 3,2 százalékos szinten stagnálásra számítottak - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pénteken Prágában. 2012 márciusa óta ez a legmagasabb inflációs mutató. Az inflációt elsősorban az élelmiszeripari termékek és a szeszes italok drágulása befolyásolta. Ma azt is közzétette a cseh statisztikai hivatal, hogy a tavalyi negyedik negyedévben csak 1,7%-os volt az éves szintű a GDP-növekedés, így az éves átlagos növekedési ütem 2,4%-ot tett ki.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
Az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az károkat okoz - írta blogján Zsiday Viktor befektető, még az MNB mai megszólalása előtt.
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
Nem igazán erre számítottunk.
Új adatok derültek ki az elektromos autó beszerzési pályázatról.
Az emberek alig 2%-ának van ilyen színű szeme.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Már Zaporizzsja megvédésére készülnek Kijevben.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
