Mivel nézünk szembe idén nyáron a kedvenc nyaralóhelyeinken?
Az idei nyáron nagy hírverést kapott a több rekordot is megdöntő hőség, amely világszerte több régiót is érint.
Az egyik ilyen terület, ahol a múlt héten az Afrikából érkező forró légtömegek okoztak extrém meleget, az évről évre a magyarok kiemelt úticéljának számító, mediterrán és balkáni országok.
A Climate Central princetoni nonprofit szervezet adati alapján készített térkép jól szemlélteti, hogy mely európai régiókat sújtja leginkább az idén nyáron tapasztalható kánikula. A térkép a napi átlaghőmérséklet anomáliáit mutatja, az 1991 és 2020 közötti időszak átlagadataihoz képest. Az anomália ebben az esetben azt jelenti, mennyivel tér el a hőmérséklet-érték az elmúlt 20 év adataihoz képest a kijelölt időszakban. Jelen térkép elkészítéséhez a 2024 július 15. és 19. közötti intervallumot választottuk, ugyanis a régióban – így Magyarországon is – ebben az időszakban tetőzött leginkább a hőség.
Látható, hogy a legmagasabb eltérés a kelet-európai és balkáni régióban volt tapasztalható: többek között Magyarországon, Romániában, Szerbiában.
A térképen ugyan nem a legsötétebb színnel jelölték őket, de fontos megjegyezni, hogy a sokak által közkedvelt nyaralóhelynek számító, Földközi-tenger mentén fekvő országokban – Olaszországban, Görögországban, Törökországban – is jelenetős anomáliák tapasztalhatóak.
Hiába kisebb az eltérés ezekben a régiókban, a hőmérséklet-értékek a mediterrán régióban alapvetően is magasabbak, ezért
a hőhullámok idején ezeken a területeken nem ritka az embert próbáló, 40°C fok feletti hőmérséklet sem.
A mediterrán régiót idén már a nyár elején elérte a forróság. Görögországban eltűnő turistákról számoltak be a hatóságok, június elején pedig a délutáni órákra bezárták az athéni Akropoliszt, hogy megvédjék a látogatókat és az ott dolgozókat a fővárost sújtó 39 fokos hőségtől.
A Climatebook cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanezen időszakban a hőmérséklet a nap egyik szakaszában sem ment nagyon 28-30 Celsius-fok alá, így az otthonokban az éjszakai szellőztetéssel lehetett mérsékelni a meleget.
Az ehhez hasonló kiugró hőmérséklet-adatok a klímaváltozás évek óta tartó erősödésével sajnos már nem teljesen szokatlanok: a NASA Earth Observatory számításai szerint
a tavalyi, 2023-as nyár volt 1880 óta a legmelegebb.
Ezen időszakban az átlaghőmérséklet mintegy 0,23 Celsius fokkal volt magasabb, mint minden korábban mért nyár ugyanezen hónapjaiban. Az pedig a NASA által közzétett térképén is szembetűnő, hogy Európa már tavaly is kiemelten érintett régiónak számított a hőmérsékleti anomáliák tekintetében.
A hőség a szervezetünket és környezetünket is kikészíti
Ahogy arra a NASA már fent idézett elemzésében is rámutatott a 2023-as hőmérséklet-rekordok nem csak egyszerű számok, hanem azok a valóságban súlyos következményekkel is járnak.
A tavaly nyári extrém hőmérséklet egyik legveszélyesebb következményei a világszerte kiterjedt területeket érintő erdőtüzek voltak. Az Európai Unió szerint 2023 volt az ezredforduló óta a legrosszabb év erdőtüzek szempontjából:
az év során félmillió hektárnyi, nagyjából 5000 négyzetkilométernyi terület égett le Európában.
Szemléltetésképpen, ez Luxemburg területének nagyjából a kétszeresének felel meg és nagyobb régiót fed le, mint Fejér vármegye.
A 2023-as kiterjedt erdőtüzek a dél-európai térséget, azon belül is Görögországot érintették leginkább. Az ország nyugati részén fekvő Alexandroupolis környékén a valaha volt legnagyobb európai erdőtűz pusztított, majdnem 1000 négyzetkilométeres területen. Rodoszon és Korfun is súlyos károkat okozott a felcsapó tűz, az előbbi szigeten 19 ezer embert (köztük rengeteg turistát) evakuálni kellett.
Az EU elemzése szerint a leégett területek 37%-át cserjék és más szárasságtűrő, keménylombú növények borították, míg 26%-ban erdők kaptak lángra. Az érintett régiók élővilágára gyakorolt negatív hatásai mellett az erdőtüzek nem csak eredményei a globális felmelegedésnek, hanem súlyosbítják is a folyamatot. Az EU becslései alapján a tavalyi tüzek hatására
mintegy 20 megatonnányi szén-dioxid szabadult fel a légkörben, ami az európai légiközlekedés által kibocsátott mennyiség csaknem harmadának felel meg.
Az egyre gyakoribb szárazság mellett különösen nagy veszélyt jelent az erdőkre, az emberi felelőtlenség is. Idén június végén 13 embert vettek őrizetbe a görög hatóságok, miután azok egy jacht fedélzetéről fellőtt tűzijátékkal okoztak erdőtüzet Hidra szigetén. Görögországban szigorúan büntetik a gyújtogatást, amelyért az elkövetők akár 20 évi börtönbüntetést és 200 ezer eurós (csaknem 80 millió forint) bírságot is kaphatnak.
Amíg a felmelegedéshez leggyakrabban az erdőtüzekhez is hozzájáruló fő szárazságot kötjük, addig a folyamat a nyarat követő és azt megelőző időszakokban hirtelen érkező lezúduló csapadékos időjárást és súlyos árvizeket is eredményezhet. A heves esőzésekből fakadó árvizek olyan régiókat is érinthetnek, ahol korábban elképzelhetetlen volt a hasonló időjárás, mint például a szárazabb klímával rendelkező közel-keleti országokat.
A környezet mellett az extrém időjárás az emberi szervezetet sem kíméli. A magas hőmérséklet a rossz közérzet mellett akár súlyos egészségügyi kockázatokkal is fenyeget. A Copernicus klímaváltozás-figyelő szolgálat 2023-as klímahelyzetről szóló elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben
30%-kal nőtt a hőséggel összefüggő halálesetek száma, míg a kifejezetten a forróság okozta haláleseteké csaknem a duplájára nőtt ezen időszakban.
A helyzet várhatóan csak egyre súlyosabb lesz
A CNN cikke szerint a mediterrán régióban tartanak tőle, hogy a fent említett egészségügyi és környezeti problémákon túl a turizmus is veszélybe kerülhet az extrém hőség miatt. Egy utazással foglalkozó nonprofit szervezet szerint 2022-ben és 2023-ban visszaesés volt megfigyelhető az utazók dél-mediterrán országok iránti érdeklődésében. Ez különösen azért jelent nagy érvágást ezen országok számára, mert a gazdaságuk jelentős mértékben épít a turizmusból származó bevételekre.
Azonban sajnos, mivel a klímaváltozás azonnali visszafordítására nem sok esélye mutatkozik az emberiségnek, a hőség csak egyre súlyosabb lehet, ahogy telnek az évek.
Idén két egymást követő napon, július 21-én és 22-én is megdőlt, a valaha mért legmelegebb átlaghőmérsékletű nap rekordja.
A Reuters ezen hír kapcsán azt is megemlíti, hogy egyes tudósok szerint 2024-ben az éves átlaghőmérséklet is megdöntheti az ebben is rekordernek számító 2023-as számot.
Egy tavaly megjelent tanulmány modellezése alapján a klímaváltozás erősödésével párhuzamosan folyamatosan nő az extrém hőhullámok száma is. Bár a növekedés arányát pontosan nem tudják megmondani, a szerzők példája szerint
A jelenlegi éghajlaton 20 évente előforduló forró nap, 2 Celsius-fokkal magasabb globális átlaghőmérséklet mellett 2,5-szer nagyobb eséllyel fordulna elő.
Egy másik modellezés a szélsőséges időjárási körülményekért gyakran felelőssé tett csendes-óceáni áramlatot, az El Niño-t vizsgálta. Az El Niño Déli-Oszcilláció egy éghajlati jelenség, amely rendszertelenül, két vagy több évente jelentkezik. A folyamat során felmelegedő Csendes-óceán felszínéhez közeli kelet-nyugat irányú légmozgás lelassul, vagy akár meg is fordul, ami szélsőséges időjárási körülményeket okoz az Egyesült Államokban és globálisan is.
A mérések szerint a klímaváltozás jelentősen felerősítette a jelenség időjárásra gyakorolt hatásait, heves viharokat, erdőtüzeket és szárazságot hozva világszerte.
A szakértők aggodalomra okot adó számításai szerint az áramlat-rendszer akkor sem állna helyre, ha az emberiség hirtelen megoldaná a globális felmelegedés problémáját, ugyanis még amellett is több mint egy évszázadot, akár 200 évet is igénybe vehet, hogy az El Niño visszatérjen a normál áramlásához.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
