A cseh jegybanki tanács csütörtökön 0,5 százalékról 0,75 százalékra emelte az alapkamatot - közölte Markéta Fiserová, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője a testület ülése után Prágában. A jegybanki döntés megfelel az elemzők várakozásainak.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyagalapba fektetett, közel 20% vagy a feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, de azért ott is vannak szépen teljesítők. Az OTP Supra azonban tovább gyengélkedik, az alap árfolyama a tavaly tavasszal látott alacsony szintnél jár.
Gyakorlatilag töretlenül dübörgött a globális tőkepiaci rali 2021-ben, és általánosságban elmondható, hogy a tavaly év végén megnyitott részvény-, nyersanyag- és kriptovaluta-pozíciókon szépen lehetett keresni, sőt, inkább melléfogni volt nehéz a likviditásbőségtől fűtött raliban. Összességében az látszik, hogy a különböző nyersanyagpiaci termékek voltak az idei év egyik legnagyobb nyertesei, de azért a részvényekre sem lehet panasz, hiszen például a magyar tőzsde is közel 16 százalékot emelkedett idén. Ezzel szemben kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik néhány mezőgazdasági nyersanyag, az arany, és a hosszú amerikai állampapírok.
Tavaly december óta minden hónapban bőven 1% felett emelkedett az ipar belföldi értékesítésének árszintje, így az egy évre visszatekintő drágulás már 15% felett jár. Ilyen magas árnövekedési tempót a 2000-es években most jelentett először a KSH.
Horvátország összességében sikeresnek mondható a koronavírus elleni oltási programban, de ennek ellenére az országnak több kihívással kell szembenéznie a Ftich Solutions értékelése szerint. Ilyen kihívás például az euróbevezetési törekvés is, a válság miatt ugyanis kissé távol került az ország a belépési feltételek teljesítésétől. A koronavírus-válság elhalasztotta a kormány terveit a fiskális konszolidációra, a hiány idén még egészen biztosan 3% felett lesz, az államadósság-ráta pedig évekig meghaladja majd a 60%-ot. Az Európai Bizottság pedig a jogszabályi környezet miatt aggódik.
Elsősorban a munkaerőpiac állapotától függ, mikor érdemes elgondolkodni az eszközvásárlási program lassításán – mondta pénteken Lael Brainard, a Fed Nyílpiaci Bizottságának (FOMC) tagja. Ebben nem volt sok újdonság, az amerikai jegybank legutóbb szerdán beszélt arról, hogy további javulásra van szükség a foglalkoztatásban. Brainard azonban most azt is elárulta, mikor jöhet el a pillanat, amikor elgondolkodnak a taperingen.
Akár a GDP 1,1 százalékával is bővülhet a magyar háztartások fogyasztása 2022-ben annak köszönhetően, hogy visszakaphatják a gyermeket nevelők a befizetett személyi jövedelemadójukat – becsülik a Fitch Ratings szakemberei. A hitelminősítő annak kapcsán elemezte a magyar gazdaság kilátásait, hogy péntek éjjel helybenhagyta a BBB adósbesorolásunkat stabil kilátás mellett.
Júniusban 4%-kal emelkedett a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe a tengerentúlon. A mutató ezzel stagnált az egy hónappal korábbi szinten, ami talán egy apró pozitívum a Fed számára, a jegybank ugyanis kiemelten figyeli ezt a mutatót, talán fontosabbnak tartja, mint a headline inflációt.
A kedvező GDP-növekedési és a magas inflációs adat mellett a munkanélküliségről szóló Eurostat jelentés is azt mutatja, hogy zajlik a koronavírus utáni intenzív helyreállás az Európai Unióban.
A júniusi 1,9% után júliusban 2,2%-os volt az infláció az eurózónában - jelentette az Eurostat. A szakértők ennél kisebb emelkedést, csupán 2%-os árindexet vártak. Ezzel az infláció túllépte az Európai Központi Bank 2%-os célját, de Frankfurtban azt gondolják, hogy a megugrás ideiglenes lesz, ezért nem szükséges rá különösebben reagálni.
A koronavírus-járvány után gyorsan visszapattanhat a magyar gazdaság teljesítménye, az idén 4,6%-os lehet a GDP-növekedés, majd ez 2022-ben még fokozódhat 5%-ra – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentésében. A szakértők szerint a válság okozta károk elhárítása mellett egyre többet kellene foglalkozni a hosszútávú, strukturális problémák orvoslásával. Az országjelentésben szokás szerint konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a következő időszakra a kormánynak.
A korábbi hónapokhoz képest alacsonyabb ütemben, éves alapon 8,5%-kal nőttek a keresetek májusban Magyarországon. A szokásos 9-10 %-os tempótól való eltérést a bérdinamika versenyszektorban megfigyelt csökkenése okozta: ezen a területen 6,7%-os volt a bérnövekedés. Az 5% feletti infláció ennek nagy részét el is tüntette: a vállalati szektor reálbéremelkedése 1,5%-ra csökkent, ami sok éve a legalacsonyabb érték.
9618 milliárd forintra hízott a lakossági állampapírok állománya június végére, a legkelendőbb konstrukció továbbra is a szuperállampapír, amelyből havi szinten 100 milliárd feletti jegyzéseket láthatunk. Az inflációkövető állampapírnál volt egy nagyobb lejárat a második negyedévben, a Babakötvény állománya pedig szépen ível felfelé.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
