A fogyasztói árak valóban gyorsabban növekedtek idén, mint ahogy a kormány tervezte. A KSH ma kiadott adatai alapján az is látható, hogy mennyivel maradt el a nyugdíjemelés az infláció mértékétől. Farkas András, a Nyugdíjguru News alapítója kiszámolta, mennyi kompenzációt kapnak most a nyugdíjasok.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
Meglepte az elemzőket, hogy az előző hónaphoz képest gyorsult az infláció Magyarországon. Drágul az éttermi szolgáltatás, 2009 óta nem látott áremelkedés van a tartós fogyasztási cikkeknél, és még a forint erősödése sem tudja fékezni a folyamatokat. Véleményük szerint a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a kamatemelési ciklust, hogy megfékezze az árak gyors emelkedését, hiszen a mai inflációs adat a jegybankot is meglepte.
Az MNB augusztusi inflációs alapmutatói lekövették a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex meglepő mértékű emelkedését. A júliusi csökkenés után újra emelkedett a keresletérzékeny termékek áremelkedési üteme, illetve június után újra 17 éves csúcsára szökött a ritkán változó árú termékek drágulása.
Nemzetközi összehasonlításban közepes méretű, a GDP 32,5%-ára rúgó fiskális és monetáris impulzus mellett az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállítást hajtotta végre Magyarország. A gyorsabb helyreállást feszes munkaerőpiac mellett jellemzően magasabb infláció kíséri. Ezzel nincs különösebb probléma, az infláció megugrása egy szükséges rossz, aminek be kellett következnie – mondta Business and Finance Summit 2021 konferenciánkon Nagy Márton miniszterelnök főtanácsadó. Szerinte a gazdaságpolitika irányítása egy kézben, a miniszterelnöknél van, a jegybank pedig jól tette, amit eddig tett.
Az előzetesen várt 4,7%-nál magasabb, 4,9% volt augusztusban az éves infláció Magyarországon – közölte a KSH szerda reggel. A szakértők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet, az év végéig még bőven 5 százalék fölé kúszhat az áremelkedés üteme.
220-225 ezer forintnak kellene már jövőre lennie a magyar minimálbérnek, míg a garantált bérminimumnak 270-275 ezer forint környékén kellene lennie - fejtette ki az RTL Klub Híradójának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
A jó piaci hangulatnak köszönhetően a magyar forintos, lakossági befektetési alapok hozama is szárnyal: a vizsgált alapok között nem ritkák a 10 vagy éppen 20%-ot meghaladó idei hozamok sem, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart jövő héten. A kormányzótanács ülése után a jegybank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatóban reagálhat majd a friss inflációs adatra, amely igencsak kellemetlen meglepetést okozott. A piac emellett lélegzetvisszafojtva keresi már a jeleket a tapering esetleges bejelentésére. Az UniCredit Bank elemzői a kamatdöntő ülés apropóján megvizsgálták, hogy mi hajtotta az áremelkedést augusztusban, hiszen ezáltal az is látható, hogy a jegybanknak kell-e érdemben reagálnia a folyamatra.
Az európai gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély jelenleg a stagfláció, a jegybankok tartósan támogató monetáris politikája és a fiskális költekezés tovább fűtheti az inflációt – mondta szombaton a CNBC-nek Mario Monti volt olasz miniszterelnök.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek a makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A kérdésekre a Portfolio Property Investment Forum 2021 konferenciáján válaszokat is kaphatunk.
A saját bőrünkön is érezhettük az idén nyári strandoláskor-nyaraláskor, hogy jócskán drágultak a kikapcsolódás tipikus „kellékei”, a lángos, a fagylalt, vagy a görögdinnye ára. A KSH-tól elkértük a hivatalos árlistát, a Portfolio-nak küldött részletes adatok szerint még a strandolásnál is sokkal durvábban nőtt az ára a hamburgernek és a gyrosnak.
Az afganisztáni gazdaság eddig is kritikus állapotban volt, a NATO-intervenciót követő gyors fellendülés már a 2010-es évek elején véget ért, az ország fele mélyszegénységben él és a lakosság harmadát fenyegeti éhezés. A tálib hatalomátvétel után csak rosszabb lesz a helyzet, hiszen a GDP mintegy 40%-át kitevő külföldi segélyezés véget ér, a bankrendszer már most összeomlóban van, és hiperinfláció előjeleit láthatjuk az alapvető fogyasztási cikkek piacán. A tálibok arra számítanak, hogy Kína segít majd kirángatni a gazdaságot a gödörből, Kína azonban aligha biztosítja majd azt a szintű anyagi támogatást Afganisztánnak, mint a Nyugat; ráadásul már sokszor bebizonyították, hogy segítségüknek súlyos ára van gazdasági és politikai szívességek terén. Sokan az ópiumban és a kiaknázatlan fémlelőhelyekben látják most a kiutat az ország számára, ez a vélemény azonban aligha igazolódik majd be a közeljövőben.
Júliusban is folytatódott a kiskereskedelem stagnáló trendje Magyarországon. A forgalom volumene az idén nem tud emelkedni, és így továbbra is elmarad a koronavírus-válság előtti csúcstól.
A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Úgy véli, meg kell emelni a béreket, mert ma már nem Szlovákiából jönnek ide dolgozni, hanem mi megyünk oda, és nem szabad, hogy ugyanez bekövetkezzen Nyugat-Romániával is. Szerinte a XXI. században olyan bért kell fizetni az embereknek, hogy el tudjanak menni nyaralni vagy tudjanak maguknak autót venni. Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság a kilábalás ellenére komoly problémákkal néz szembe, ilyen a magas infláció, amelyet az MNB-nek kellene leszorítania.
Az Európai Központi Bank jövő heti kamatdöntő ülése után bejelentheti, hogy a negyedik negyedévben továbbra is nagy összegben vásárolja majd az állampapírokat, és csak decemberben jöhet majd az eszközvásárlási program fokozatos kivezetéséről szóló bejelentés - mondják egyöntetűen a CNBC által megkérdezett közgazdászok.
A Harvard professzorának cikke.
Ha eső nem is lesz, a szél legalább megélénkül.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A Bradley hírneve töretlen marad.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
