Jim Cramer, a CNBC megmondóembere tegnap a széleskörű tőkepiaci zuhanás közepette azt mondta, hogy óvatos marad a tőzsdékkel kapcsolatban és szárazon tartja a puskaport, amíg nem lát kézzelfogható jeleket arra, hogy az átmeneti bizonytalanság és lefordulás a végéhez közeledik.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.
Abba kellene végre hagyni azt a kommunikációt, hogy az infláció emelkedése átmeneti a világban – mondta a Portfolionak adott interjúban Steen Jakobsen. A Saxo Bank markáns véleményéről ismert vezető közgazdásza szerint az elszálló energiaárak lerombolják majd a monetáris politikát, mivel fiskális oldalról további élénkítésre lesz szükség. Magyarország kapcsán megjegyezte, hogy még mindig fennáll annak veszélye, hogy kilépünk az Európai Unióból, viszont a következő évek sok érdekességet tartogathatnak a kontinensen.
Rekordmértékben drágultak a lakóingatlanok júliusban az Egyesült Államokban, ami továbbra is arra vezethető vissza, hogy a kereslet erős, a kínálat viszont szűkös, így a vásárlók között dúló licitháborúk még inkább felverik az árakat.
Az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedése, a német választási eredmény üzenete, az európai gázválság miatt is magasabb infláció, továbbá az MNB vártnál lassabb kamatemelési pályája mind tényező abban, hogy a forint mára kéthavi mélypontra esett az euróval szemben a 360-as szint közelében – jelezte a Portfolio-nak név nélkül egy budapesti banki devizakereskedő, illetve egy elemző. A piaci kockázati étvágyat az is rontotta, hogy Kínában a klímavédelmi célú energetikai átállás jegyében a szénerőművek kevesebb tüzelőanyaghoz jutnak, így nagy nyugati cégek gyáregységeiben is fékezni kellett a termelést áramhiány miatt és ez csak tovább rontja a koronavírus miatt egyébként is romló gazdasági növekedési kilátásokat Kínában és Ázsiában is. A napon belül frissülő forintpiaci percről-percre cikkünk itt érhető el.
Az amerikai jegybank első számú célja, hogy az emberek milliói, akik elveszítették az állásukat, újra munkába tudjanak állni - mondta Neel Kashkari, a Minneapolisi Fed elnöke.
A Natixis frissen publikált nyugdíjfelmérése szerint több tényező is fenyegeti a nyugdíjasok, illetve a jövő nyugdíjasainak jólétét: ilyen a semmiből felpattanó infláció, a továbbra is alacsony hozamkörnyezet, vagy éppen az egyre növekvő államadósság. Ha nem lenne elég mindez, időzített nyugdíjbombán ül a világ, hiszen amellett, hogy egyre idősödik a világ népessége, egyre tovább is élnek az emberek. Jó hír legalább, hogy még ezen veszélyek közepette is vannak olyan országok, ahol a nyugdíjasok jóléte garantált, de Magyarország nem tudott feljebb kerülni ezen a listán.
A már így is magas szintekről valószínűleg tovább gyorsul, és a jövő év közepéig a 2 százalékos célszám fölött maradhat az infláció Németországban a Bundesbank szerint.
Az utóbbi időszak mozgalmas napjai után a hónap vége kicsit csendesebb lesz a makroadatok szempontjából. Ezzel együtt érkeznek fontos statisztikák, melyek meghatározhatják például a jegybankok monetáris politikáját, az eurózónában és a tengerentúlon is inflációs mutatókat ismerhetünk meg.
Az eddigi járványhullámok fontos tapasztalata, hogy a gazdasági teljesítmény egyre kevésbé függött a lezárások, gazdasági korlátozások mértékétől - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a héten közzétett inflációs jelentésében. A szakértők az oltások miatt eleve kevesebb beavatkozási igénnyle számolnak, ezért alapvetően optimisták, de hangsúlyozzák, hogy a negyedik járványhullám még így is bizonytalanságot jelent.
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
A maginfláció mérséklődésére és a vállalati hitelezés lassulására hivatkozva váratlanul 100 bázisponttal 18%-ra csökkentette csütörtöki ülése után az irányadó kamatot a török jegybank és emiatt hajszál híján történelmi mélypontra bukott a líra a dollárral szemben. Mindez nem véletlen, hiszen összességében emelkedő teljes inflációs mutató mellett következett be a kamatvágás.
Kihívásokkal teli időszak volt a koronavírus-járvány a hazai biztosítási és alkuszcégek számára, azonban tavaly márciusban még senki nem gondolta volna, hogy ilyen kedvező évet zár majd a szaktor – hangzott el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) XVII. Biztosításszakmai Konferenciáján. Az előadók a kedvező bevételi számok mellett a khívásokra is kitértek, többek között az egyre sokasodó szabályozási elvárásokra, amelyek az EU irányából érkeznek.
Későbbre, 2022 második felére érhető el a 3%-os inflációs cél - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből. A gazdasági kitekintőnek tulajdonképpen ez az egyetlen kellemetlen üzenete, az MNB szakértői a korábban vártnál is gyorsabb gazdasági növekedést, lendületes fogyasztás- és beruházásbővülést jeleznek előre.
Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
A legfontosabb világgazdasági kockázat jelenleg az inflációs spirál kialakulása, ami a gazdasági növekedés megakadásával akár stagflációt is eredményezne – vélik friss értékelésükben az Equilor szakértői. Ilyen környezetben a reáljavakba történő befektetés lehet ideális, és amíg a nagy jegybankok pénzesője tart, addig a globális részvénypiacok emelkedése is folytatódhat.
Jelentősen megdobta a magyarok megtakarítási állományát az utóbbi másfél év, ez a piac minden szereplőjénél érezhető vagyonbeáramlással társult. A Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciájának nyitó panelbeszélgetésében a szakemberek elárulták, milyennek látják a magyar megtakarítási piac jövőjét, az ÁKK képviselője pedig kitért arra: közép távon lát lehetőséget a nyugdíjkötvény bevezetésére, az öngondoskodási piac egyik kiegészítő termékeként.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Felülvizsgálja eddigi kamatemelési ciklusát a Monetáris Tanács kedden, azonban a Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint marad az eddigi 30 bázispontos szigorítási ütem. A szeptemberi döntéssel együtt új inflációs előrejelzés is érkezik, vagyis a jegybanki kommunikációra is érdemes lesz figyelni. A friss információk akár a forint sorsát is meghatározhatják a következő hetekre.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Erről a belügyminiszter beszélt.
A Harvard professzorának cikke.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
