Megosztottak a Wall Street-i elemzők azzal kapcsolatban, hogy a részvénypiacokon látott esés vételi lehetőséget jelent, vagy még nem láttuk a piac alját. A JP Morgan elemzői amellett érvelnek, hogy a piac már beárazta a látható kockázatokat, ezzel szemben viszont a Morgan Stanley további lefelé mutatató kockázatokat lát a részvények számára.
Az elmúlt időszakban újra népszerű témává vált az államadósság. Nem csoda, hiszen maga a gazdaságpolitika is rendkívül sokat foglalkozott ezzel a témával a tavalyi év végén. A híreket felületesen követők pedig már adósságválságot vízionálhatnak. De vajon igazuk van? Spoiler: attól azért nagyon messze vagyunk.
A héten érkezik az Európai Bizottság előrejelzése, amely az idei évre vonatkozóan ismerteti a tagállamok növekedési előrejelzéseit. Az európai gazdaságban a negyedik negyedévet kifejezetten megviselte a koronavírus újabb hulláma és az ellene hozott kormányzati intézkedések, az esetszámok pedig januárban tovább nőttek. Ezen kívül érkezik idehaza a januári inflációs adat is.
Miután a brit jegybank elnöke azt hangoztatta, hogy vissza kellene fognia magát a dolgozóknak a mostani bértárgyalásokon, mert különben elszáll az infláció az országban, keményen visszaszólt a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc, a Tesco elnöke egy vasárnapi tv-műsorban. John Allan szerint nem az a jó irány, amit a jegybank elnöke, Andrew Bailey, szorgalmaz, mert a Tesco dolgozói igenis megérdemlik, hogy az infláció ellen védve legyenek és ehhez igazodnia kell a bérezésüknek. A vita lényegében arra utal, hogy az energiaárak miatt elszálló inflációra mutogatva követelnek magasabb béremelést a dolgozók, ami az infláció további fűtéséhez járul hozzá, ami később szintén fokozott bérelvárásokat táplál majd és így egy ár-bér spirál alakulhat ki az országban.
Sok tanulsággal szolgált az elmúlt év, hiszen a recesszió utáni gyors felpattanást az infláció világszintű erősödése követte, és az ellátási láncok még mindig nem álltak helyre, velünk van még a chiphiány és más alapanyagok hiánya. Az energia ára, például a földgázé továbbra is magas a korábbiakhoz képest, ez rántja magával a műtrágyát, így a mezőgazdaságot, a magas takarmányárakat az állattenyésztőknek kell kigazdálkodniuk, de végső soron mindez a fogyasztókat terheli, minderre sokféleképpen reagáltak a kormányok - hangzik el az OTP Podcast legújabb epizódjában, amelyben a szakértők egyebek mellett arra is keresik a válaszokat, hogy milyen év lehet az idei a globális gazdaság számára.
A cseh jegybanki tanács 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte csütörtökön Markéta Fischerová, a jegybank szóvivője. A lépés a várakozásokkal megegyező mértékű szigorítást jelent, érdekessége, hogy ezzel a cseh irányadó ráta újra a magyar fölé emelkedett.
Egészen hihetetlen áremelkedés zajlik a magyar szálláshelyeken az idei év elején: átlagban 70%-os drágulást lát az egyik nagy szállásközvetítő egy év alatt, de a járvány előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest is 60%-os az emelkedés. A két számjegyű áremelkedés minden szálláshelyen garantált, amit a hotelek a többszörösére emelkedő energiaköltségekkel és a növekvő bérkiadásaikkal indokolnak. A magánszállásadók pedig a takarítási szolgáltatások drágulását és az újra megjelenő adózási kötelezettségeiket sorolják.
A decemberi 36,1 százalékról 48,7 százalékra emelkedett a török infláció januárban – közölte az ország statisztikai hivatala csütörtökön. Néhány hónapja még 20 százalék körül volt az áremelkedés üteme, aztán a líra őszi meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése tovább nehezítette a helyzetet.
Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Az elemzők által várt csökkenés helyett enyhén nőtt az éves infláció az eurózónában januárban - derül ki az Eurostat friss közléséből. A hír kifejezetten kellemetlen az EKB számára, amely holnap tartja kamatdöntő ülését. A közlés után erősödik az euró.
A 2021-es év sokféle kellemetlen meglepetései közé tartozik az infláció újbóli megjelenése. Ez sem magyar ügy. Számos fejlett országban, ahol az utóbbi években stabil volt az árszint, sőt egy ideig a deflációs veszély ellen léptek fel a jegybankok (de még a 2020 előtti erős konjunktúra során is csak mérsékelten emelkedtek az árak), most hirtelen évtizedes rekordokat döntöget az áremelkedési ütem. Váratlan pénzromlás Amerikában, az euróövezetben? Ott nem, de tény, hogy tavaly év végén a megelőző, 2020-as esztendőhöz mért fogyasztói árindex a legtöbb gazdaságban felszökött.
A tavalyi év kiemelkedően jó volt az egyes tőkepiaci eszközök számára, hiszen jelentősen emelkedett a részvények, a nyersanyagok és a kriptovaluták árfolyama, azonban az idei évkezdés merőben más volt. A vezető részvényindexek lefordultak, sok kriptovaluta 60-70 százalékot esett a csúcsáról, de a nyersanyagok piacán, főleg a fosszílis energiahordozóknál töretlenül folytatódott a tavalyi rali. A részvénypiacon látott általánosan negatív hangulat közepette a magyar tőzsde kifejezetten jól teljesített - elsősorban az OTP-nek és a Molnak köszönhetően -, de a forintra sem lehetett panasz az év elején, ugyan a január első heteiben látott erősödés jelentős részét visszaadta a hazai fizetőeszköz. Mindenesetre az látszik, hogy az idei év nagyon máshogy indult, mint amit az elmúlt években megszokhattunk a tőzsdéken.
Decemberben rekordalacsony szintre csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
A fejlett piaci hozamemelkedési hullám, a magas szinten rekedő infláció és a Fed szigorítási lépései rég nem látott esést hoztak a részvénypiacokon. A fokozódó monetáris és geopolitikai kockázatok ellenére továbbra is hisznek a részvényekben a Portfólió-ajánlókat készítő hazai vagyonkezelők, a modellportfóliókban különösen a fejlett piaci részvények felülsúlyát ajánlják, de a magyar kötvényekben is látnak fantáziát.
Az elmúlt több mint egy évtized legrosszabb januárjának nézhetnek elébe az amerikai tőzsdék. A jelentős esést követően persze mindenki arra kíváncsi, hogy merre megy tovább a piac, és a Goldman Sachs stratégái, David Kostin vezetésével végigvették a számokat.
Ez is az emobilitásra való átállás hatása.
Először álltak a nyilvánosság elé a SWAT-csapat tagjai.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
