A vártnál nagyobb mértékben emelte a kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A közleményükben további várható szigorításról írtak. Az elemzők a magas inflációval indokolják a lépést, és az irányadó kamat akár 5%-ig is nőhet.
A tavaly októberben vártnál 0,5 százalékponttal lassabban, 4,4 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint. Jövőre sem lesz igazán korrekció, hiszen a 2023-as növekedési várakozását az IMF mindössze 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra emelte. Tavaly a globális gazdaság 5,9 százalékkal nőtt. A szervezet idén a korábban vártnál gyorsabb inflációval és csaknem 12 százalékkal emelkedő olajárakkal számol.
Az infláció decemberben megközelíthette tetőpontját, ugyanakkor a korábban várthoz képest kitolódhat a ráta csökkenésének megindulása – áll a Magyar Nemzeti Bank kamatemelést indokló közleményében, ami egyben jelzi, a decemberi előrejelzéshez képest újragondolta a várható inflációs pályát.
A tartós inflációs hatások erősödése a monetáris kondíciók folyamatos szigorítását indokolja – mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az alapkamat nagyobb emelésével néhány hónapon belül összeérhet az irányadó rátával.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary kedden az MTI-vel.
Az emelkedő infláció nem kíméli a hazai autósiskolákat sem, így a jogosítvány megszerzésnek drágulására lehet számítani idén - derül ki az Infostart összeállításából.
Az áramár közel 96%-os ugrása miatt csaknem 36%-kal drágultak decemberben éves alapon a spanyol ipari termelői árak – közölte ma reggel a spanyol statisztikai hivatal.
Mivel hamarabb érheti el inflációs célját az Európai Központi Bank, ezért jócskán megváltoztatták eddigi kamatemelési előrejelzésüket a Deutsche Bank (DB) elemzői és akár már idén decembertől 25 bázispontos emelést várnak, miközben eddig 2023 végére várták a legelső, jelzésértékű 10 bázispontos szigorítást.
Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.
Tegnap sajtótájékoztatót tartott Joe Biden elnök az orosz-ukrán válságról, a koronavírusról és az inflációról, az esemény egyik nem várt fordulata, hogy az Egyesült Államok első embere élőben trágár jelzőkkel illette a Fox News egyik riporterét.
Jelentősen emelkedett az irányadó kamatszint Magyarországon tavaly, és nagyon úgy látszik, hogy a kamatemelési ciklusnak nincs vége. Milyen hatással lesz ez a gazdasági növekedésre? Befolyásolja-e a hitelezést, a belső keresletet és az exportot? Cikkemben erre keresem a választ.
Ismét tárgyalóasztalhoz ült az Audi Hungaria menedzsmentje és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) azt követően, hogy kiderült, 5,1 százalékos volt az infláció mértéke Magyarországon 2021-ben. A tárgyalások eredményeként idén április 1-től a bérmegállapodásban rögzített és 58000 forinttal megemelésre kerülő alapbérre további 1,8 százalékos kompenzáció is kerül a győri vállalatnál.
Habár a magyarországi kamatemelési ciklus még javában tart, és az MNB a kormánnyalkaröltve igyekszik letörni az évtizedes árrobbanást, Matolcsy György jegybankelnök cikkében arról ír, hogy az árnyomás letörése után visszatérhet a laza monetáris politika, ha a kormány rendbe hozza a költségvetést.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az egyes alapvető élelmiszerekre kiterjedő hazai ármaximálás a február–április havi inflációt várhatóan 0,2-0,4 százalékponttal mérsékli. Ez valamelyest kisebb mértékű csökkenés, mint amit Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója vár a lépéstől.
Érezhetően enyhült a nyomás a jegybankon az év elején, ennek jele az is, hogy a tavaly ősszel még sorozatosan emelkedő irányadó kamat 2022-ben egyelőre nem változott. Az egész mögött pedig elsősorban a forint erősödése áll. Ez persze nem jelenti, hogy itt hirtelen véget is értek a kamatemelések, hiszen hiába nem fenyeget az újabb történelmi forintmélypont, a jegybankot mégis csak az infláció érdekli, itt pedig a kép meglehetősen csúnya, és még romlott is az utóbbi hetekben. Csak könnyen lehet, hogy most már nem hetente, hanem havonta szigorít majd az MNB.
Több mint 6500 milliárd forintos prémium banki vagyon és félmilliót meghaladó ügyfélszámla – a koronavírus miatti extra megtakarítások, valamint a kedvező részvénypiaci környezet nagyot dobtak a prémium banki szolgáltatók számain. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Tavaly év végén emelkedésnek indultak, az idén is töretlenül növekednek az amerikai állampapírok hozamai, jókora pofont adva ezzel a tengerentúli részvénypiacoknak. Az ok a magas infláció és az ennek következében egyre szigorúbb monetáris politikai kilátások. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érdekes dolgok történnek a kötvénypiacon, a német tízéves hozama ugyanis 3 év után először fordult pozitív tartományba. Átmeneti jelenségről van szó, vagy készüljünk fel a további hozamemelkedésre?
Az ipari termelést és a járműgyártást visszafogó alkatrész- és félvezetőhiány, valamint a tavalyi harmadik negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) adatok miatt a Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról.