Márciusban a német és a francia gazdasági konjunktúramutató a várakozásoknál nagyobb mértékben emelkedett. A beszerzésimenedzser-indexek (bmi) javíthatják az európai gazdaságról alkotott képet, igaz, ez a turbulens globális környezetben egyelőre nem hagy erős nyomot a pénzpiacokon.
Februárban is folytatódott a magyar munkanélküliségi ráta emelkedése. Legutóbb 2021 első felében volt olyan magas a munkanélküliségi ráta, mint most. Az elemző szerint a következő hónapokban tovább nőhet a munkanélküliség, miután a magyar gazdaság recesszióban van.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök élesen bírálta csütörtökön országa monetáris tanácsát amiatt, hogy az változatlanul hagyta a hatéves csúcson álló irányadó kamatlábat, miközben Lula szerint csökkentenie kellett volna.
A török jegybank változatlan szinten, 8,5 százalékon tartotta az irányadónak számító, hétnapos repokamatot csütörtökön, amit azzal indokolt, hogy a múlt havi pusztító földrengések után még fontosabbá vált a pénzügyi feltételek támogatásának fenntartása a növekedés lendületének megőrzése érdekében.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot tegnap esti kamatdöntő ülésénén a Federal Reserve, a kamatdöntő ülést követően azonban mégis lefordulás következett a tőzsdéken, miután Jerome Powell jegybankelnök cáfolta a kamatvágásokról szóló híreket, emellett pedig Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is meghallgatáson vett részt az amerikai kongresszusban, ahol fontos, bankrendszert érintő kérdéseket vitattak meg. A hallottak azonban alaposan elbizonytalanították a befektetőket, akik az előző napokban már inkább a kamatvágásokat kezdték el árazni.
Online árfigyelő adatbázis létrehozását kezdeményezte a kormánynál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke Rigó Csaba Balázs - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Nagy Márton miniszter támogatja az ötletet és felállítanak egy munkacsoportot is.
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát a Bank of England. A csütörtökön bejelentett kamatemelés a tizenegyedik volt azóta, hogy a brit jegybank 2021 decemberében elkezdte jelenlegi szigorítási ciklusát.
A svájci jegybank, az SNB csütörtökön a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot. Az SNB az előző, decemberi ülésén is 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot.
Az EKB-nak várhatóan tovább kell emelnie a kamatokat, annak ellenére, hogy a monetáris szigorítás nagy része már megtörtént - mondta a Bloomberg szerint Madis Muller, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
A régióban az infláció letörésében komoly támaszt nyújt az energiaárak 80 százalékos csökkenése a tavaly nyári csúcspont óta, így a magyar gazdasági kilátások is javultak. Azonban egy újabb drágulás az energiapiacokon magával ránthatja a régiós gazdaságokat, miközben az uniós források hiánya egyre égetőbbé válik. A cseh és a lengyel gazdasági kilátásokkal összevetve is több a lefele mutató kockázat Magyarországon - írják a Schroders szakértői, akik szerint elég valószínű, hogy valamelyik kockázat bekövetkezik és lerántja a magyar gazdaságot.
A Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, amely ezzel elérte az 5%-ot az USA-ban. A Fed a kamatelőrejelzésében 5,1%-os szintet jelzett előre év végére, ez effektíve azt jelenti, hogy a Fed döntéshozóinak többsége szerint a jelenlegi, 5%-os szinten lesz majd a kamat az év végén (mivel az 5,1%-os szint csak az előrejelzések mediánja, a jegybank jellemzően 25 bázispontonként lép). Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón megerősítette ezt az előrejelzést: szerinte már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Az infláció letörése viszont továbbra is kulcsfontosságú cél, ebből nem enged a Fed. Emellett a bankrendszer problémáiról is bőven beszélt ma a jegybankelnök.
Legkevesebb 411 milliárd dollárra (149 ezer milliárd forintra) lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság szerdán közzétett közös jelentése szerint.
A fogyasztók elsősorban az utazásról, az étteremlátogatásokról és az új ruházat vásárlásáról mondanak le az EOS fogyasztói kutatása szerint. Az infláció és az energiaköltségek az eladósodás fő mozgatórugói, az európaiak többsége aggódik pénzügyi jövője miatt.
A két amerikai bankcsőd és az európai bankmentés után az egész világ arra vár, hogy mit mond mai kamatdöntő ülésén az amerikai Federal Reserve. A jegybank gigantikus csomaggal biztosította a bankrendszer likviditását, de a bankszektor híreit a Fed a mai kamatdöntő ülés miatt érvényben levő nyilatkozattételi moratórium miatt nem kommentálta érdemben. Döntő fontosságú lesz a mai ülés: kiderül ugyanis, hogy a Fed szerint a bankszektor helyzete hogyan érintheti a makropályát, ez pedig az általános piaci felfogást is meghatározhatja a kilátásokkal kapcsolatban.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak a múlt hónapban átlagosan 10,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az elemzői előrejelzések átlaga 9,9 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített februárra.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
Az elmúlt napokban a bankszektorban erősödő bizalmatlanság valóságos pánikot váltott ki a nemzetközi piacokon, miután néhány regionális amerikai bank és a Credit Suisse problémái után a befektetők előtt ismét megjelent 2008 réme. A kezdeti ijedtség következtében egyéves csúcsára száguldott az arany árfolyama, a döntéshozóknak azonban úgy tűnik hamar sikerült megnyugtatnia a piaci szereplőket, így a közkedvelt menekülőeszköz látványos gyorsasággal dobta el az elmúlt napok emelkedésének számottevő részét. Ennek ellenére középtávon a makrogazdasági körülmények mégis adottak lehetnek a további emelkedéshez, így könnyen lehet, hogy hamarosan új csúcsokat is láthatunk majd.
A Credit Suisse felvásárlásának hatásai nélkül is 20 éve nem látott bizalmatlanság jellemzi a befektetőket elmúlt hetek eseményei miatt – írja a Reuters.
Moldova leginkább amiatt került a hírekbe mostanában, hogy Ukrajna után az orosz hadsereg célpontjává válhat. Emellett viszont kilógnak az európai jegybankok sorából: február után most kedden is a kamatvágás mellett döntöttek.