Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy németországi vagy európai bankválsággá fajulnak az utóbbi hetek bankcsődjei - emelte ki az egyik legtekintélyesebb német kutatóintézet, a berlini DIW vezetője hétfői nyilatkozatában.
A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.
Az Európai Központi Banknak addig kell küzdenie az infláció ellen, amíg a feladatot el nem végzi, ugyanakkor tudomásul kell vennie, hogy a kamatcsúcs közeledtével egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a kamatlábak végül túl magasra emelkednek - mondta Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint. Kazaks szerint lehetnek még problémák a bankrendszerben, de az EKB-nak minden eszköze megvan arra, hogy megsegítse a bankrendszert, és ha kell, további új eszközöket is megalkotnak.
Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.
A Kínai Népbank egyik magas rangú tisztviselője szerint a Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása megmutatta, hogy a gyors monetáris politikai változásoknak milyen tovagyűrűző hatásai vannak - írja a Reuters.
Februárban is a magyarországi infláció lett a legmagasabb egész Európában, a második helyen szereplő országot is közel 6 százalékponttal verjük, az uniós átlagnál pedig 2,5-ször magasabb a magyar érték - derül ki az Eurostat adataiból.
Nem csak Magyarországon, Portugáliában is az élelmiszer-kiskereskedőkre próbálja hárítani a kormány az átlagnál magasabb szektorális inflációt. Az egyik kiskereskedelmi vállalat vezérigazgatója fel is szólalt a "dezinformációs kampány" ellen - írja az ESM kiskereskedelmi szakportál.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, mert az inflációs alapfolyamatok makacs inflációt, a kockázatosabb inflációs kilátások pedig magas kamatokat tesznek szükségessé – mondta a Reuters szerint Peter Kažimír szlovák jegybankelnök, az EKB döntéshozója.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap azt mondta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek már nem kell intézkednie az infláció megfékezésének ügyében - és ez a bankválság miatt van így.
Az Európai Központi Bank mai ülésén 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, azaz kitartott a februárban előrejelzett emelési mértéknél. Ez alapján az látszik, hogy a jegybank egyelőre nem riadt meg az európai és amerikai befektetőket látványosan aggasztó bankcsődöktől, noha a közleménybe több helyen beleírták, hogy a jegybank figyelni fogja a pénzügyi rendszer helyzetét, és szükség esetén beavatkozik. Christine Lagarde jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai pénzügyi rendszer stabil, nem beszélhetünk instabilitásról, de szükség esetén a jegybank kész minden eszközzel támogatni a bankrendszert. Az EKB viszont továbbra is az infláció elleni harcra figyel, ugyanis nem szükséges azt feladni a pénzügyi stabilitás miatt. De hogy hol lesznek a kamatok, vagy mit léphet legközelebb az EKB, arra még csak egy árva utalást sem kaptunk.
Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
A Credit Suisse svájci nagybank csütörtökön közölte, hogy 54 milliárd dolláros hitelt vesz fel a svájci központi banktól a likviditás és a befektetői bizalom megerősítése érdekében, miután részvényeinek zuhanása felerősítette a globális bankválsággal kapcsolatos félelmeket - írja a Reuters.
Annak ellenére, hogy az elemzők előzetesen növekedésére számítottak, meglepetésre csökkentek a termelői árak februárban az előző hónaphoz képest az Egyesült Államokban, emellett pedig éves szinten is jóval a várt érték alatti volt a drágulási ütem.
A német gazdaság 2023-ban sem tud kitörni a recesszióból, de a téli két negyedéves zsugorodást követően tavasszal megkezdődik a fellendülés - közölte az Ifo gazdasági intézet.
Az európai bankrészvények szerdán ismét nyomás alá kerültek, a Credit Suisse új történelmi mélypontra zuhant, mivel a befektetők a Silicon Valley Bank összeomlását követően továbbra is aggódnak a szektoron belüli feszültségek miatt.
Lengyelországban éves szinten gyorsult, havi összevetésben lassult az infláció februárban - a statisztikai hivatal szerdán közölt végleges adatai szerint.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza úgy véli, hogy a Federal Reserve valószínűleg nem fog kamatot emelni a márciusi ülésén, mivel a közelmúltbeli bankcsődök körül rengeteg a bizonytalanság - írja a CNBC. Korábban a Goldman Sachs is a kamatemelések márciusi leállítását prognosztizálta, a piac azonban 25 bázispontos emelést áraz jövő hétre.
Franciaországba 6,3 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés februárban éves szinten a januári 6 százalék után - ismertette a francia statisztikai hivatal szerdán végleges adatként.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Így is nehéz helyzetben van a költségvetésük.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
