A várakozásokkal ellentétben áprilisban csökkent a német infláció, ezzel pedig felébredt a remény, hogy az eurózóna átlaga is a vártnál kisebb lehet. Utóbbit a jövő hét elején közlik, és meghatározó fontosságú lehet az EKB csütörtöki kamatdöntése előtt.
Több intézkedésre van szükség a globális bankszektorra vonatkozóan: bár az előző válságokban jóval több bank dőlt be, most arányaiban nagyobb vagyon felett rendelkező pénzintézetekkel voltak gondok. Bár a helyzet javulni látszik, de több intézkedésre van szükség, hiszen vannak még gyenge láncszemek a pénzügyi szektorban.
Vegyes az inflációs kép eddig Európában, a francia infláció a várakozások felett, a spanyol az alatt alakult áprilisban, de mindkét indexben növekedést látunk. A GDP-ben ezzel szemben inkább pozitív meglepetést látunk eddig. Hamarosan érkeznek a német és olasz makroadatok, valamint az eurózóna GDP-adata is.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
A vállalatok nagy része nem látja pozitívan a jövőt, de a globális gazdasági helyzet javulhat az elkövetkezendő időszakban. A magyarországi helyzet ezzel szemben továbbra is kedvezőtlen, bár év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció, a 3-5%-os tartományt csak 2025-ben érhetjük el a K&H elemzői szerint.
A kelet-közép-európai régióban egyetlenként a magyar gazdaság teljesítménye eshet vissza 2023-ban – derül ki a bécsi gazdasági kutatóintézet (WIIW) szerdán megjelent friss elemzéséből. A kutatóintézet szerint nem csak a gazdaság teljesítménye ad okot pesszimizmusra, a költségvetés helyzete is problémás, az uniós források sorsa pedig továbbra is bizonytalan, ami a hitelminősítőket is további negatív lépésekre ösztönözheti. Így nem is annyira meglepő, hogy a forint jelentős gyengülésére számítanak a szakemberek.
Törökországban már kevesebb, mint három hét van hátra a választásokig, és a hajrában az ellenzék jelöltjével fej fej mellett haladó Erdoğannak mindent be kell vetni, hogy megtarthassa győzelmi reményeit. A folyamatosan romló gazdasági helyzet, és a nem kifejezetten jól kezelt földrengés után igazi jokert készül kihúzni az ingujjából a rutinos török elnök; ezúttal a hadsereget hívja segítségül, bár nem úgy, mint azt sokan elsőre gondolnák. Az elmúlt évtizedekben a török hadseregben komoly haderőfejlesztés indult be, amelynek következtében nemcsak a már több országban bevetett török drónok gyártása indult meg, hanem most átadták a török hadsereg legújabb tankjainak a mintapéldányait és a legnagyobb hadihajóját is. Mindkettőhöz nagy reményeket fűz Erdoğan, azonban számos probléma van a grandiózus projektekkel, amelyekről igyekeznek nem beszélni.
Az Európai Központi Banknak nincs más választása, mint tovább emelni a kamatokat, az infláció ugyanis túl magas – mondta a Boris Vujcic, a Kormányzótanács tagja a Bloomberg szerint.
A várt stagnálás helyett romlott a Conference Board amerikai gazdaságkutató intézet amerikai fogyasztói bizalmi mutatója áprilisban.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért lassabb az infláció mérséklődése Magyarországon, mint a V4 országaiban és várható-e, hogy 2024-ben az egészséges szintnél magasabban stabilizálódik az áremelkedés mértéke. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a bankok extrapofit-adója volt a téma, aminek az ad aktualitást, hogy a kormány tegnap váratlanul módosította a közteherre vonatkozó szabályokat. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi divíziójának vezető elemzőjével beszélgettünk.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
Öt vizsgált ország közül négyben a legtöbb alkalmazott azt mondta, hogy 20-30%-os béremelésre van szüksége idén, hogy fizetése megtartsa vásárlóértékét, írja a Wherewework Group közleménye. A kivétel Görögország, ahol kedvezőbb inflációs adatok miatt a munkavállalók többsége szerint 10-15%-os emelés is elegendő lenne.
Miközben a magyar infláció az idei első negyedévben csúcsközelben stagnált, addig a régiós társainknál már felfedezhetők az árnyomás enyhülésére utaló jelek. Utánajártunk az okoknak: szerencsére az eltérő pályának van ideiglenes, technikai tényezője is, ám a másik magyarázat aggasztóbb: az év elején lényegesen intenzívebb volt az átárazás idehaza, mint a régiós társainknál. Ettől még a következő hónapok bizonyára csökkenést hoznak az inflációban, ám az idei év eleji tapasztalatok alapján az év végi, jövő év eleji árazási döntések körüli kockázatok erősek.
Hivatalosan is megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben, hogy meghosszabbítják az árstopot a boltokban.
Gyorsan csökkennek az inflációs várakozások Magyarországon, miközben a vállalatok áremelési szándéka is enyhül. Ezt segítheti, hogy a magyar gazdaság a kereslet érdemi visszaesésével néz szembe.
Az ezermilliárd dolláros devizatartalékokat kezelő központi bankok a geopolitikai feszültségek, köztük az ukrajnai háború miatt növelik aranykészleteiket. A 7 milliárd dollárnyi devizatartalékot kezelő 83 központi bank körében végzett felmérés szerint több mint kétharmaduk arra számít, hogy társaik 2023-ban növelni fogják aranyállományukat.
Tavalyhoz képest átlagosan 10-15 százalékos drágulás várható a cukrászati termékeknél. Egy gombóc fagylalt 450-500 forint lehet, egy szelet sütemény ára pedig 1200-1500 forintra emelkedhet idén nyáron. A cukrászatoknak többszörösére emelkedő energiaárakat, érdemben dráguló alapanyagokat és persze emelkedő munkaerőköltséget kell kitermelniük. Ráadásul a nyártól kötelező, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozástól is nagyon sok cukrászvállalkozó tart, mert a cukrászdák 80 százaléka nem rendelkezik jelenleg semmilyen éttermi szoftverrel.
A meghozott intézkedéseknek és az enyhe télnek is köszönhető, hogy 53 százalékkal kevesebb gázt és 26 százalékkal kevesebb áramot fogyasztottak a kormányhivatalok októbertől márciusig, mint azt előző fűtési szezon azonos időszakában, tette közzé a Facebookon György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.
Miközben a koreai háború fegyverszüneti évfordulóját ünneplik.
Meglepő következményei vannak az irányváltásnak.
Több mint 350 ezer hektárnyi terület pusztult el eddig.
Ma találkoznak a külügyminiszterek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
