Egy árstopot szép csendben megszüntetett a kormány
Nem lehet már hatósági áron tűzifát vásárolni, április 15-től ugyanis megszüntették az árstopot - tudta meg az ATV Híradója.
Nem lehet már hatósági áron tűzifát vásárolni, április 15-től ugyanis megszüntették az árstopot - tudta meg az ATV Híradója.
Csütörtökön kiderült, piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a magyar kormány: kötelező akciókat vezetett be a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál. A részletszabályok ugyan még kidolgozás alatt állnak, de Gulyás Gergely kancelláriaminiszter több fontos információt is megosztott a tervezett lépéssel kapcsolatban. Pénteken pedig a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium közös közleményé árult el újabb részleteket.
Japánban 3,2 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 3,3 százalékot követően, így tovább távolodott a 41 éves csúcsot jelentő januári 4,3 százaléktól, azonban még mindig jóval meghaladta a jegybank 2 százalékos inflációs célját a pénteken közölt kormányzati adatok szerint. A pénteken közzétett márciusi inflációs adat tavaly szeptember óta a legalacsonyabb.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakértői az élelmiszerpiacokon elsőként a tej- és tejtermékek piacán elemezték a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése mögött rejlő, a versenyjogot érintő okokat; az elemzés megállapításai alapján a versenyhatóság hat javaslatot fogalmazott meg.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az Orbán-kormány a tervek szerint görög és francia mintára kötelezi a legnagyobb élelmiszerláncokat, hogy több termékkategóriában akciós termékeket áruljanak. A két külföldi példa viszont igazán átütő sikert nem hozott az infláció elleni harcban, ráadásul bőven el is térnek a budapesti tervektől. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a fogyasztók mire is számíthatnak az eddigi tapasztalatok alapján.
Az Európai Központi Bank döntéshozói múltkori ülésükön széles körben egyetértettek Philip Lane vezető közgazdász javaslatával az 50 bázispontos emelésre vonatkozóan – derül ki a legutóbbi jegybanki ülés jegyzőkönyvéből, amit a Reuters foglalt össze. A legutóbbi ülést egyértelműen az amerikai bankbedőlések miatti aggodalom dominálta.
A piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a kormány, a kötelező akciók bevezetését. Ezzel azt az üzenetet küldte, hogy az infláció nem csökken olyan mértékben, ahogy azt szeretnék. Habár a részletek még nem ismertek, ennek az eredménye könnyen az lehet, hogy az árstopok miatt már egyébként is romló termékminőség tovább gyengülhet a termékek széles körében, miközben ez egyébként is komplex és egyenetlen problémákkal küzdő kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők újabb pofont kapnak. A külföldi multiknak fokozódhat az az érzésük, hogy a kormány ellenségkét tekint rájuk. Mindeközben a diszkontok további megerősödése, felemelkedése szinte garantált, hiszen az elmúlt időszak szabályozói meglepetéseire ők tudnak a leginkább rugalmasan reagálni. A kiskereskedelmi szektort meglepetésként érte a bejelentés a kötelező akciókról.
A világjárvány, háborús környezet, és az ezekhez társuló válságok a kórházakat is megrendítették, új nehézségekkel és váratlan kihívásokkal kellett szembesülniük. A Magyar Kórházszövetség a közellátást végző kórházak képviseletében ebben a helyzetben a hídépítést tartja a legfontosabb feladatának - olvasható a szervezet állásfoglalásában, amit a XXXV. kongresszusának indulására adott ki, ahol 1000 fő van jelen.
A vártnál nagyobb mértékben, 22 havi mélypontra csökkent a termelőiár-infláció Németországban márciusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése alapján.
Az amerikai bankszektor problémáit követően az elmúlt hetekben sokáig fennált az esélye, hogy hátraarcot fordít a Fed a szigorú monetáris politikájának, a piaci szereplők pedig már a legoptimistább forgatókönyvet kezdték el árazni a tőzsdéken, azaz, hogy már a júniusi kamatdöntő ülésen sor kerülhet az első vágásra. A befektetői bizalom helyreállása, valamint az optimizmus együttese azonban összességében kényelmesebb helyzetbe hozta a döntéshozókat, így könnyen lehet, hogy a piaci szereplők számításait alapvetően keresztülhúzza majd az amerikai jegybank. De mi is történik most a tőzsdéken? Valóban elszámították magukat a befektetők, és jöhet a fájó kijózanodás?
A Goldman Sachs megváltoztatta az Európai Központi Bank politikájára vonatkozó várakozásait, azzal érvelve, hogy a legutóbbi adatok, a kormányzótanács tagjainak megjegyzései és a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak csökkenése lehetővé tette a további szigorú fellépést - írja a CNBC.
A nemzetközi acélipari szövetség, a World Steel Association (WSA) szerint az idén az acél iránti globális kereslet 2,3 százalékkal, 1,822 milliárd tonnára nőhet a tavalyi 1,782 milliárd tonnáról.
Az elmúlt hónapokban lassan, de biztosan ismét emelkedésnek indultak a lakásbérleti díjak, amelynek a befektetők örülhetnek, a bérlők már kevésbé. 2022-ben a nettó keresetek is majdnem 19 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a lakásbérlők mégsem örülhetnek, hiszen a lakásbérleti díjak ugyanezen időszakban több mint 20 százalékot nőttek. A magyarországi régiókban azonban óriásiak az eltérések, van olyan terület, ahol az átlagkereset 70 százalékát is a lakbérre kell költeni, míg máshol ez a 40 százalékot is alig éri el. A budapestiek vállát nyomja a legnagyobb lakhatási teher vagy a dél-alföldi régióban élőkét? Észak-Magyarországon lehet könnyebb kifizetni a bérleti díjat vagy a nyugati határ mellett? Mire számíthatnak a bérlők, ha az építőipar behúzza a kéziféket és szűkül a kínálat? Nézzük a számokat!
A tegnapi Vállalati Energiabeszerzés konferencia záró panelbeszélgetésében energiakereskedők- és felhasználók beszélgettek arról, hogy ki hogyan birkózik meg az energiabeszerzési kihívásokkal. A panelbeszélgetést Bali Gábor, az ENERGIQ Kft. ügyvezetője moderálta, cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen válaszokat adtak a legfontosabb kérdésekre a beszélgetés résztvevői.
A magyar infláció több mint háromszor magasabb volt márciusban, mint az EU átlagos inflációja, toronymagasan a hazai áremelkedés a legmagasabb az egész EU-ban. Az éves inflációban már van olyan ország, ahol már 3%-ra mérséklődött az éves infláció, ehhez képest idehaza 25% felett van az áremelkedés mértéke.
Az Allianz biztosító kockázati tőkés leányvállalata nagy árengedménnyel kínálja eladása az N26-ban lévő mintegy 5 százalékos részesedését. A német neobank ezzel a sokadik fintech lehet a sorban, amelynek az elmúlt időszak befektetői bizonytalansága miatt drasztikusan csökken az értékeltsége – írja a Financial Times.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak a múlt hónapban átlagosan 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Raphael Bostic, atlantai Fed-elnök azt mondta, hogy a továbbra is túl magas infláció megfékezése érdekében még egyszer emelné a kamatlábakat, majd egy ideig 5 százalék felett tartaná azokat.
Miközben a koreai háború fegyverszüneti évfordulóját ünneplik.
Meglepő következményei vannak az irányváltásnak.
Több mint 350 ezer hektárnyi terület pusztult el eddig.
Ma találkoznak a külügyminiszterek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
