Fokozatos gazdasági élénkülést vár a magyar gazdaságra vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank, de a jövő évre vonatkozó friss GDP-növekedési előrejelzése így is éppen csak maghaladja a 3%-ot. A 2025-ös inflációs prognózisát felfelé húzta a jegybank.
Közzétette mai kamatdöntéséhez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki helyzetértékelés nem sokat változott, a kockázatok hangsúlyozásával indokolta az óvatos kamatpolitikát. A közlemény szerint a meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.
Amíg az Egyesült Államokban 2025-26-ra vonatkozóan felfele tolódtak, addig az euróövezetben az ősz elejéhez képest agresszívabbá váltak a lazítási várakozások. A jövő év során tehát a dollár és az eurókamat közötti különbség mérsékelten nőhet.
Magyarországon az MNB kamatdöntése és a hazai kereseti adatok irányt szabhatnak az inflációs és gazdasági trendeknek, míg a nemzetközi színtéren a Fed és a Bank of England döntései, valamint Kína ipari termelési és kiskereskedelmi adatai vethetnek fényt a világgazdaság mozgásirányaira. Az inflációs stabilizáció jelei bíztatóak, de a lassuló növekedés és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is kihívást jelentenek. Az előttünk álló hét tisztább jövőképet rajzolhat ki nekünk.
Ahogy holnap, úgy még a jövő év első hónapjaiban sem kezdi el újra vágni a kamatot a Magyar Nemzeti Bank – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők, akik szerint a jegybank mérsékelheti a növekedési, illetve emelheti az inflációs előrejelzését. Az első lazításra 2025 második negyedévében kerülhet sor, vagyis a kövektező lazító lépés már Varga Mihály jegybankelnökségének idejére tolódhat.
Írásomban bemutatom, miként alakultak a magyar életszínvonalat alapjaiban meghatározó élelmiszer- és lakásárak, mindezt európai kontextusban. A benchmarkoktól való eltérés extrém mértéke eltagadhatatlanná teszi az okok hazai eredetét.
Csütörtökön tartja az idei év utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint 25 bázisponttal 3%-ra csökkenhet az alapkamat. Azonban a legfontosabb nem is ez, hanem az, hogy a jegybank hogyan látja a jövő monetáris politikáját egy olyan helyzetben, amikor még nincs az infláció a célon, de az euróövezet éppen billen bele a recesszióba, miközben a német és a francia politika is tartogathat olyan meglepetéseket, aminek akár európai következményei is lehetnek.
Három százalék feletti, négy százalék körüli - az erősödő belső fogyasztáson alapuló - jövő évi GDP-növekedés eléréséről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatáson. A minisztert a költségvetési bizottságban is meghallgatták a képviselők. Itt az NGM-et és a PM-et egyesítő leendő gazdasági csúcsminisztérium kapcsán megjegyezte: egyensúlyt kell teremteni a növekedés és a költségvetés szempontjai között: "nincs sem növekedési, sem fiskális dominancia". A meghallgatásokat élőben követtük.
Csehországban az infláció novemberben lassabb volt a vártnál, de továbbra is a jegybanki toleranciasáv felső határán maradt. A jegybank mérlegeli, hogy szüneteltesse a monetáris lazítást a vegyes gazdasági kilátások közepette – számolt be a Bloomberg.
Novemberben 3,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A Portfolio által megkérdezett elemzők előzetesen pontosan 3,7%-os inflációs adatra számítottak, vagyis a friss adat teljesen egybeesik a várakozásokkal. Eszerint az infláció az év végére jósolt, enyhén gyorsuló pályán mozog.
Az amerikai fogyasztók inflációs várakozásai és pénzügyi kilátásai ellentmondásos képet mutatnak a New York-i Federal Reserve legfrissebb felmérése szerint. Míg a jövőbeli inflációs szintekre vonatkozó előrejelzések emelkedtek, a személyes pénzügyi helyzettel kapcsolatos várakozások jelentősen javultak. A felmérés eredményei különösen érdekesek a közelgő politikai változások és a Federal Reserve várható kamatcsökkentésének fényében.
A forint gyengülése és egy rejtélyes árazási lépés okoz fejtörést a szakértőknek a várható inflációs pálya kirajzolásakor. Abban azért egyetértés van, hogy rövid távon érdemi emelkedés jön a hivatalos mutatóban, év végére 4% felett lesz a drágulási ütem.
Nemrég Donald Trump elnök kijelentette, hogy a BRICS országok nem hozhatnak létre közös valutát, amely veszélyeztetné a dollár hegemóniáját, mert annak következményei lennének. Vajon gondolkoznak egyáltalán ilyenben és lenne értelme a közös valuta bevezetésének?
A hazai termelékenységi, hatékonysági mutatók elmaradnak a fejlett uniós országok átlagától, sőt, az uniós átlagtól, valamint sok tekintetben a többi visegrádi országétól is - derül ki az MNB tegnap megjelent Termelékenységi jelentéséből. Ez egyszerre figyelmeztető, hiszen a növekedési kilátásaink szempontjából egyre fontosabb lesz a termelékenység szerepe, de egyben ez a lemaradás növekedési tartalékot is jelent, amennyiben sikerül előrelépést elérni. Összességében a 2020-as években érdemi javulást csak a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedésében lehetett tapasztalni.
Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.
2025-ben óriási mennyiségű államadósságot kell az USA-ban újrafinanszírozni, ami elsősorban a Biden-kormány öröksége. Fennáll a veszélye, hogy ez keresztbehúzza Trump elnök számításait, ami akár átírhatja a pénzpiacok viselkedését jövőre és még odacsaphat a részvénybefektetéseinknek is.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Egyre közelebb a 100 000 dollárhoz a BTC árfolyama.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
