A Magyar Nemzeti Bank alternatív inflációs mutatói emelkedtek, az év elejére jellemző átárazások februárban több nagy árucsoport tekintetében a historikus átlag felett alakultak, az inflációs várakozások jelzőszámai magas szinten vannak, több esetben erősödnek - így értékelte a jegybank a ma megjelent, általános meglepetést keltő februári inflációs adatot.
A mérséklődéssel szemben tovább gyorsult Magyarországon az áremelkedés üteme februárban. Az elemzők a kellemetlen inflációs adat után sorra emelik a 2025-ös egész évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket. Több közgazdász is arra figyelmeztet: a magasan ragadó infláció már a magyar gazdaság növekedését is veszélyezteti.
A februári 7,1 százalékos élelmiszer-infláció után, Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban bejelentette, hogy korlátozzák a boltok árréseit. A kormány ennek a hétnek az elejéig adott időt a boltoknak, hogy tegyenek javaslatot az árak csökkentésére, de a kormányfő értékelése szerint elégtelen mértékű önkéntes felajánlásokat kaptak, ezért március közepén életbe lépnek az új korlátozó kormányzati intézkedések.
Februárban 5,6%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a januári (nagy negatív meglepetést okozó) 5,5%-os infláció 5,3%-ra mérséklődik, tehát újból kellemetlen meglepetést okozott az adat.
Kína gazdaságát továbbra is tartós deflációs nyomás sújtja, amit a legújabb fogyasztói árindex adatok is alátámasztanak. A termelői árindex is esett: februárban éves szinten 2,2%-kal csökkent, ami a 2022 októbere óta tartó, 29 hónapja folyamatosan tartó deflációs hatást jelez.
A fogyasztói bizalom visszaállításához kulcsfontosságú a stabil és kiszámítható piaci környezet, valamint az élelmiszerinfláció alacsonyan tartása. A reálbérek növekedése még nem hozta meg a várt fellendülést a fogyasztásban - ehhez versenyképes árkínálatra, akciókra és megbízható termékkínálatra van szükség - mondta el a Portfolio-nak Mathias Mentrop és Silke Janz. A PENNY vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját sok más aktuális téma mellett a diszkontok jövőjéről, a sajátmárkás termékekről, az új palackvisszaváltási rendszerről, az ársapkáról és a kiskereskedelmi adóról is kérdeztük.
Az elmúlt hetekben új narratívák járják a piacokat. Európa költekezne, míg az USA már inkább meghúzná a nadrágszíjat, miközben Kína is mintha magára találna. Ezek pedig tektonikus mozgásokat indított el a legtöbb befektetésnél. Van azonban egy alattomos gyilkos, amely minden partit megboríthat, ez pedig az újjáéledő infláció. A héten elsősorban az amerikai és magyar inflációs adatok lesznek középpontban, de ahogy mostanában sokszor, a geopolitika bármikor a középpontba kerülhet.
Februárban 5,3 százalékos lehetett az infláció - ez derül ki a Portfolio kérdésére válaszoló elemzők előrejelzéseiből. A szakértők többsége úgy látja, hogy a magyar gazdaság már túl van a meglóduló infláció csúcsán, de az áremelkedési ütem gyors csökkenésére senki nem számít.
Horvátország 2023. január 1-jén vezette be az eurót a kuna helyett, ami jelentős áremelkedést hozott magával a különböző termékek, köztük a halak piacán is. A halpiac ennek ellenére továbbra is népszerű maradt a horvátok körében - közölte a Croatia Week.
A német kormány a gazdaságélénkítés és a védelmi kiadások növelése érdekében döntött az adósságfék-szabályok átalakításáról, amely akár 220 milliárd eurós plusz mozgásteret biztosíthat a következő években. A Bundesbank javaslata szerint, ha az államadósság a GDP 60%-a alatt marad, a kormány a GDP 1,4%-ának megfelelő hitelt vehetne fel évente, amelyből 0,9 százalékpontot beruházásokra kellene fordítani. Az UBS és a Morgan Stanley szerint a lépés berúghatja a német gazdasági motort, ami kulcsfontosságú lehet a vámháborús fenyegetések miatt.
A várt 2,3% helyett 2,4%-ra lassult az éves infláció februárban az eurózónában közölte gyorsbecslését hétfőn az Eurostat.
Az iráni parlament vasárnap bizalmatlansági szavazással menesztette az ország gazdasági miniszterét, miután a nemzeti valuta értéke meredeken zuhant a dollárral szemben, és elszabadulni látszik az infláció az országban.
Tegnap nagyot erősödött a forint, de akkor nem tudott 400 alá kerülni az euróval szemben. Az MNB kamatdöntése viszont lendületet adott a magyar devizának: bár a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatszinten a jegybank, a kiszámítható lépést is pozitív jelnek vették a piacok, ami után október óta nem látott szintig erősödött az euróval szemben az árfolyam. Aztán az S&P Global Ratings váratlanul kiadott egy figyelmeztetést a kormány adócsökkentési tervei miatt, ez pedig a nyitószintig gyengítette vissza a kurzust. Este leginkább a tengerentúli tőzsdei hangulat befolyásolta a devizapiacok mozgását.
Ha kell, hatósági árat és profitkorlátozást vezetünk be – jelentette be kedden a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a januárban tapasztalt áremelkedés miatt bármikor erős beavatkozásokat hajthat végre a kormány.
A gazdasági növekedés könnyen lehet, hogy alacsonyabb lesz, mint ahogy a kormány várja az idei évben, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz, mint ami a kabinet prognózisában szerepel - ez olvasható ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből. A költségvetés tartásához nagyon feszes gazdálkodásra lesz szükség.
Reagált lapunk kérésére a nagy magyarországi kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteki Facebook-bejegyzésére, amelyben kemény fellépést ígért, ha tovább emelkedik az élelmiszerek ára.
A hét elején elfogyott a tér a forint előtt. A Trump-Zelenszkij konfliktus, és az éleződő feszültségek miatt pedig a piacok elkezdték kiárazni a gyors és tartós ukrajnai béke lehetőségét, ennek hatásai pedig azonnal érezhetővé váltak a forintárfolyamon is, úgy tűnik véget ért a magyar fizetőeszköz év eleje óta tartó nagy menetelése. A forintot ráadásul most a régiós devizákhoz képest is jobban bántják.
Lezárja a 2028/P és 2029/N sorozatú Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) értékesítését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az új 2028/R és 2030/N sorozatok a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama feletti kamatot fizetnek majd, de már csak 1,25% kamatprémiummal, az első kamatperiódusban évi 7,25%-ot - közölte az ÁKK. Ez azt jelenti, hogy a 3 és 5 éves BMÁP esetében is 25 bázisponttal csökken a kamatprémium.
Az élelmiszerárak emelkedésének üteme újra a 2022-2023-ban tapasztalt inflációs sokk adatait idézi, így egyre több vásárló kénytelen átgondolni, mi kerüljön otthon az asztalra. A drágulás ellen a horvátok vásárlási bojkottot hirdettek, hazánkban pedig az elmúlt napokban újra és újra felmerült az árstop bevezetésének ötlete, miközben az elemzők szerint ezek a megoldások inkább csak torzítják a piacot, mintsem valódi megoldást nyújtanak. Hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés, arról Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője beszélt az Alapvetés podcast új műsorában.
A várt 2,8% helyett 3%-ra emelkedett januárban a brit éves alapú infláció a decemberi 2,5%-ról és a friss érték tíz hónapja a legmagasabbnak számít – derült ki a brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai adatközléséből.
Működnek a büntetővámok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte Putyin fél közvetlenül vele tárgyalni.
Az Airbus is benne lehet.
Emelkednek a jegyárak, a bérletek ára változatlan marad.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
