A nagy meglepetést okozó magyar inflációs adat után a forint tovább esett a forint, így és kora délután 411,5 körül egyhetes mélypontra bukott az euróval szemben, majd kicsit erősödni tudott. A nagy lendületben lévő dollárral szemben 388-nál új kétéves mélypontra esett a forint, majd ott is kicsit szépíteni tudott.
Októberben 4,7%-ra emelkedett az éves romániai infláció a szeptemberi 4,6%-ról, amelyről már akkor elmondhattuk, sorozatban ötödik egymást követő hónapja a legmagasabb inflációs ráta volt a keleti szomszédunkban; a friss adattal ez valószínűleg hat hónapos sorozattá bővülhet. Szeptemberhez képest 0,62 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Romániában.
A Magyar Nemzeti Bank alternatív inflációs mutatói – hasonlóan a reggel megjelent hivatalos adathoz – alátámasztják az árnyomás enyhülését a magyar gazdaságban. Az egyik legfontosabb tényezővel kapcsolatban a jegybank megmutatta, hogy ilyenre 2000 óta sosem volt példa.
Októberben a fogyasztói árak 3,2%-kal voltak magasabban Magyarországon, mint egy évvel korábban. A szakértők előzetesen arra számítottak, hogy a szeptemberi 3%-ról 3,5%-ra emelkedik az infláció, vagyis a várakozásoknál jóval kisebb mértékű volt a gyorsulás. Az év hátralévő részében további gyorsulásra számíthatunk, de a mai, vártnál jobb adat, illetve a forint jelentős gyengülése miatt ennek nagysága bizonytalan.
Oroszországban az infláció meredek emelkedése érzékelhető a mindennapi élelmiszerek áraiban, amely a háborús költségvetés következménye. A katonai kiadások növekedése ugyan fenntartja Oroszország előnyét a csatatéren, de az emberek pénztárcáján egyre élesebben mutatkozik meg ennek ára: ennek állatorvosi lova a megszaporodó boltilopások.
A héten számos fontos nemzetközi és hazai makrogazdasági adat érkezik, amelyeknek érdemi hatása lehet a piacok viselkedésére és a befektetők gondolkodására. Ezek közül a magyar és az amerikai infláció a legfontosabb, de még akár a kínai gazdaságról is derülhetnek ki érdekességek.
Szeptemberben a jegybank 3%-os céljára süllyedt vissza az infláció Magyarországon. Utoljára 44 hónappal ezelőtt, 2021 elején láttunk ilyet, ám meglehet, egy ideig most megint nem fogunk. Októberben ugyanis a várakozások szerint máris jelentősen, 3,5%-ig ugorhatott a drágulás éves üteme, és decemberig további egy százalékpontot emelkedhet az árdinamika. Az egyelőre bizonytalan, hogy a forintgyengülésnek milyen erős hatása lehet az árakra.
Már az első ciklusa alatt is folyamatosan támadta a jegybankot Donald Trump. A második ciklusában már övé a Szenátus és a Képviselőház is. Vajon kihasználja a lehetőséget, hogy precedenst teremtve csorbítsa a jegybank függetlenségét? Egy ilyen lépés példa nélküli lenne és még a távoli országok lakossági megtakarításaira is hatást tudna gyakorolni. Mutatjuk, mik a kilátások és a következmények.
Az orosz központi bank elutasította a vállalkozások panaszait a magas kamatlábakkal kapcsolatban, és a munkaerőhiányt jelölte meg a beruházások növekedésének lassulása mögött álló fő okként. A jegybank szerint a gazdaság túlfűtöttségének lehűtése érdekében még hosszú ideig magas hitelfelvételi költségekre lesz szükség, miközben az ipari szektor és a vállalkozások képviselői aggodalmuknak adtak hangot a jelenlegi helyzet fenntarthatóságával kapcsolatban.
A török jegybank elnöke, Fatih Karahan pénteken Ankarában tartott beszédében értékelte az ország jelenlegi inflációs helyzetét. Bár a maginfláció továbbra is lassul, a szolgáltatási szektor áremelkedésének mérséklődése elmarad a várakozásoktól.
A szokásoktól eltérően ezúttal csütörtökön döntött a kamatokról az amerikai jegybank, a Federal Reserve. A kamatdöntésről szóló közleményt 20:00-kor tették közzé, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkent az irányadó kamat. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón nem mondott sok konkrétumot se a várható kamatpályáról, se arról, hogy a Fed hogyan értékeli a választás gazdaságra gyakorolt hatásait. Egy dolgot viszont megtudtunk: nem fog lemondani akkor sem, ha Trump erre felszólítja.
Óriási fordulat látszik a forint piacán csütörtökön, hiszen teljesen ledolgozta azt az esést, amelyet az amerikai elnökválasztás miatt a napokban elszenvedett, és a többi régió deviza is határozott emelkedést mutat. Az euró árfolyama a tegnap reggeli 412 felettről 405 alá, a dollár 385-ről 375-ig bukott, miközben továbbra is nagyon kedvező a nemzetközi kockázati étvágy, szárnyalnak a részvénypiacok. A jelek szerint a megelőző napok régiós devizaeladási hullámának korrekciója, profitrealizálás zajlik, ami egyre erősebb szintekre tolja a forintot, és közben készülhetnek a befektetők a ma esti Fed kamatdöntésre is.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A francia infláció októberben a várakozásoknak megfelelően alakult, 1,5 százalékra emelkedett az előző havi 1,4 százalékról. Az INSEE statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a harmonizált fogyasztói árindex emelkedése összhangban van a közgazdászok előrejelzéseivel.
Az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése szerint az euróövezeti éves infláció 2024 októberében várhatóan 2,0% lesz, ami növekedést jelent a szeptemberi 1,7%-hoz képest. A legnagyobb emelkedést a szolgáltatások és az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek kategóriái mutatták.
Az S&P hitelminősítő ma esti döntése a magyar adóbesorolásról önmagában aligha hoz további forintgyengülést, Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson viszont jelentős kockázatot jelent a magyar deviza számára – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az elnökválasztás eddig is hozzájárult a forint gyengüléséhez a geopolitikai konfliktusok és a Fed várható kamatpályájának eltolódása mellett. Az elemzők szerint jelentős erősödésre nincs tér a forintban, és az MNB keze is meg van kötve a következő hónapokra, aligha fognak csökkenni a kamatok Magyarországon. Sőt, ha tovább romlik a helyzet, a kamatemelést sem lehet kizárni, ám ettől még messze vagyunk.
Mārtiņš Kazāks, a Lett Nemzeti Bank kormányzója és az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja csütörtökön véleményt nyilvánított a decemberi kamatdöntéssel kapcsolatban. Kazāks elmondta, hogy egy 50 bázispontos kamatcsökkentés is „az asztalon lehet”, és ezzel a lehetőséggel is foglalkozniuk kell a decemberi tanácskozáson.
A brit feldolgozóipar hangulata jelentősen romlott az elmúlt negyedévben, miközben a költségoldali nyomás enyhülni látszik – derül ki a Confederation of British Industry (CBI) legfrissebb felméréséből a Reuters összefoglalója szerint. A csütörtökön közzétett adatok szerint az üzleti bizalom két éve nem látott mélységbe süllyedt, éppen Rachel Reeves pénzügyminiszter első költségvetésének bemutatása előtt.
A nap legjobban várt eseménye az MNB kamatdöntése volt, ahol a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatot. A döntés nem okozott meglepetést, Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szavai után biztosra vehető volt a kamatok tartása. A forint mégis erősödéssel reagált a bejelentésre.
Az már eddig is ismert volt, hogy 2025-ben várhatóan 3,2%-kal emelkednek a nyugdíjak, mert a kormány ekkora éves átlagos inflációval kalkulál. Most az is kiderült, hogy ez mennyivel maradhat el a jövő évre várható átlagos béremelkedés ütemétől.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
