Ismét kamatot csökkentett az EKB
A várakozásokkal összhangban, 25 bázisponttal 3,5%-ról 3,25%-ra csökkentette az alapkamatot az Európai Központi Bank, amit feltehetően az inflációs folyamatok javulása és a romló gazdasági környezet tett lehetővé.
A várakozásokkal összhangban, 25 bázisponttal 3,5%-ról 3,25%-ra csökkentette az alapkamatot az Európai Központi Bank, amit feltehetően az inflációs folyamatok javulása és a romló gazdasági környezet tett lehetővé.
A várt 1,8% helyett 1,7%-os volt éves alapon szeptemberben az infláció az eurózónában – közölte csütörtökön az Eurostat. Havi alapon átlagosan a várt 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány céljait és várakozásait a következő évekre vonatkozóan. Kifejtette, hogy a harmadik negyedévben gyenge lehet a gazdasági növekedés Magyarországon, nem fog teljesülni a piaci cél, ám a jövő év első negyedévében már 3% felett lehet, majd elérheti a 4%-ot is. Nagy Márton ismertette a KKV-prorgram részleteit, elmondta, hogy lakhatási válság van Budapesten, amit meg kell oldani, és a kormány be fog avatkozni, többek között az Airbnb és a lakbérszabályok szigorításával. Beszélt az inflációról is, ami szerinte már nem lesz probléma a következő években. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján beszélt.
Ismét nagy döntés előtt áll az Európai Központi Bank (EKB), hiszen nem akármilyen környezetben kell határoznia a kamatokról: az európai gazdaság épp recesszióba csúszik, eközben az infláció mégis ragadós. A helyzetet tovább bonyolítják a közel-keleti fejlemények és a bizonytalan mértékű kínai gazdasági stimulus is. Ilyen körülmények között nincs könnyű dolga az EKB-nak, még akkor sem, ha a kamatdöntés iránya egyértelműnek tűnik.
A lakáspiac támogatása érthetően fontos a kormánynak: multiplikátor hatásán keresztül a támogatások gazdasági növekedésre gyakorolt hatása pozitív. Sőt, a többlet adó bevételeken keresztül a költségvetési egyenleget sem rontja annyira. Az ambiciózus gazdasági növekedési célok eléréséhez úgy tűnik, minden eszközt bevetnek. Még akkor is, ha a rövid távú növekedési célokért az öngondoskodás egyik megmaradt pillérét áldozzák fel.
Rendkívül turbulens időszakban van a magyar kiskereskedelem. A forgalom a reálbéremelkedés ellenére hosszú idő óta a 2021-es szinten mozog, az online szegmensben egyre több külföldi szereplő jelenik meg, az adók magasak, sok a piacbefolyásoló kormányzati intézkedés és a boltoknak kezelniük kell a betétdíjas rendszert annak minden gyerekbetegségével együtt. Mindezek tetejében nem úgy tűnik, hogy a nagy külföldi láncok lennének a kormány kedvencei. Mindezekről kérdeztük Kozák Tamást, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát.
Idén várhatóan 1,6 százalék körül alakul a GDP-növekedés, a szerény bővülést a vártnál gyengébb külső kereslet és a beruházások csökkenése indokolja – vélik az MBH Bank szakértői, akik a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket ismertették. A 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést és kedvezőbb kamatkörnyezetet prognosztizál az MBH Elemzési Centrum, amelyhez már a beruházások szemmel látható élénkülése is hozzájárul.
A kínai gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól szeptemberben, miközben a hatóságok fokozzák az ösztönző intézkedéseket. Az export és az import növekedése is alulmúlta az elemzői előrejelzéseket, ami a belföldi kereslet gyengülésére utal. A kormányzat igyekszik élénkíteni a gazdaságot, de a befektetők egyelőre szkeptikusak a lépések hatékonyságát illetően.
A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
Az amerikai kisvállalkozások még soha sem voltak ilyen bizonytalanok a jövővel kapcsolatban, mint most. Vajon ez a félelem megalapozott és az amerikai kilátások olyan rosszak, hogy féltsük a befektetéseinket? Vagy pedig nem minden az, aminek látszik és van amit komolyan lehet venni, de van amit nem? Ebben a cikkben rendet vágunk a kérdésben.
Szeptemberben tovább mélyültek Kína deflációs problémái: a fogyasztói árak továbbra is lassan emelkednek, a gyári árak pedig a 24. egymást követő hónapban is csökkentek – derül ki a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett adataiból. A legfrissebb adatok alapján a közelmúlt ösztönző intézkedései nem hozták meg a remélt fellendülést.
A forint péntek este 401 felett tartózkodik az euróval szemben, napközben kétszer is megütötték a magyar fizetőeszközt. Úgy tűnik, a hetet 400 felett fogja zárni a magyar deviza.
A termelői infláció és maginfláció is meghaladta a várakozásokat. Ez pedig az erős reálgazdasági adatokkal karöltve a vártnál óvatosabb kamatpálya irányába mutathat.
A Federal Reserve (Fed) szeptemberi döntése után úgy tűnt, hogy az amerikai jegybank útja egyértelmű, azonban a gazdasági helyzet sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták. A bevándorlás munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak értékelése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozók számára.
A német gazdaság ötödik éve stagnál, és már biztos, hogy 2024 is elveszett év lesz a németek számára. Az előrejelzések szerint Európa legnagyobb gazdasága jövőre már megkezdheti a kilábalást, csakhogy van ezzel egy probléma: az előrejelzők már az idei évre is növekedést prognosztizáltak. Az öt éve tartó stagnálás már önmagában is komoly probléma, ám nem ez a legrosszabb forgatókönyv: ha a magas jegybanki kamatemelések végül a vártnál jobban korlátozzák a gazdaságot, akkor akár recesszióba is fordulhat a német gazdaság.
2021 óta a legalacsonyabb szintre lassul az argentin infláció, a fogyasztói árak 3,5 százalékkal emelkedtek szeptemberben az előző hónaphoz képest, és 209 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest, írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a korábbiaknál könnyebben vehetünk lakossági osztrák állampapírt Magyarországról. A pontos folyamatról, továbbá a befektetés potenciális előnyeiről és hátrányairól Árgyelán Ágnessel, a Portfolio pénzügyi elemzőjével beszéltünk. Az adás második részében a csütörtök reggel közölt friss inflációs adatról, valamint a várható inflációs- és kamatpályáról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit Bank vezető közgazdászát.
Több hullámban gyengült a csütörtöki kereskedésben a forint, így az euróval szembeni árfolyama ismét a lélektani 400-as szint fölé került. Nem meglepő, hogy van mozgás a hazai fizetőeszköz piacán: ebben szerepet játszott a reggeli magyar inflációs adat, majd Virág Barnabás MNB-alelnök kamatcsökkentési esélyeket mérséklő megszólalása, és délután érkeztek az amerikai makrogazdasági adatok. Mindezen fejlemények fényében rendkívül aktuális és izgalmas lesz az október 17-i konferenciánk, a Budapest Economic Forum.
Az elemzők egyetértettek abban a szeptemberi inflációs adat megjelenését követően, hogy valószínűleg az inflációs pálya alját láthattuk, és innentől felfelé vezet az út, ami a pénzromlás ütemét illeti. A közgazdászok úgy vélekedtek, hogy a friss szám a mostani forintárfolyam mellett nem ad mozgásteret a jegybanknak a kamatvágáshoz.
Friss inflációs adatot közölt ma a KSH, e szerint szeptemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 3% volt, vagyis három és fél után először elérte a jegybanki célt. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint azonban az év hátralevő részében még emelkedhet az infláció, ha igazuk lesz, az magasabb prémium állampapír-kamatokat is jelenthet jövőre.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
A visszaeső keresletet így lehetne megfordítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Alaposan felszerelik a diktatúrát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
