• Megjelenítés

hőhullám

Ezért nagyon veszélyes a nyár minden munkahelyen

Ezért nagyon veszélyes a nyár minden munkahelyen

Komoly jelentősége van a nyári szezonban a hatékony, koncentrált munkavégzésnek, hiszen ilyenkor az ember sokkal hajlamosabb elkalandozni, ráadásul a kollégák egy (nagy) része jól megérdemelt szabadságát tölti. A klímaváltozás az alvásminőséget is alapvetően befolyásolja, ami kedvezőtlen hatással van a dolgozókra, így nagy feladat hárul a menedzserekre. A vezetőknek azonban számos lehetőségük van arra, hogy a kritikus hónapok átvészelését segítsék. Ha rugalmatlanok, akkor viszont meg is tudják nehezíteni ezt az időszakot.

Itt a durva térkép a pokoli hőségről

Itt a durva térkép a pokoli hőségről

Kelet-Európát és a Balkánt egy nagyon erős hőhullám sújtja júliusban, még a 40 fok feletti hőmérséklet sem számít ritkaságnak ezekben a napokban. A görög Climatebook írása és az EU-s Copernicus klímafigyelő program adatai szerint a július 12. és 19. közötti hét napban akár a 44 Celsius-fokot is elérheti a térség maximum hőmérséklete, ami 12 fokkal magasabb, mint az 1991-2020 közötti időszak átlaga - írja a Qubit.

Hatalmas veszteségeket okoz a perzselő hőhullám a hazai kukoricatermésben

Hatalmas veszteségeket okoz a perzselő hőhullám a hazai kukoricatermésben

Napok alatt eloszlatta a kukorica-rekordtermésről szőtt álmokat a szokatlanul durva hőhullám, amely az országot sújtja. Bár a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre - írta meg az Agrárszektor. Hogy pontosan mekkora lesz a kiesés, az a következő napok időjárásától függ: az egyelőre tartósnak ígérkező hőhullám nem sok jót ígér, de már egy kis csapadék is sokat enyhíthet a helyzeten. A szerencsésebb, dunántúli területeken ennek ellenére is hamarosan mínusz egy tonnát lehúzhatnak a gazdák a várt hektáronkénti hozamból. Ahol azonban eddig sem volt elegendő eső, ott nem sok kapaszkodó van: egy hektárra vetítve akár 2-3 tonna is lehet a hőség számlájára írható kiesés.

Világrekordközeli hőmérséklet: már emberéletet is követelt az időjárás a Föld legforróbb pontján

Világrekordközeli hőmérséklet: már emberéletet is követelt az időjárás a Föld legforróbb pontján

Világrekordhoz közeli, 54°C fokos hőség tombolt a Föld egyik legmelegebb pontjának számító Death Valley-ben. A múlt hét folyamán kezdődő hőhullám a hétvégén már emberéletet is követelt a nemzeti parkban. Ugyan a területen nem ritka az extrém hőmérséklet, az szokatlannak számít, hogy a hőség huzamosabb ideig, jelen esetben akár egy hétig is kitart a régióban - írja az IFLScience.

Kiderült, meddig tart még a kánikula Magyarországon

Kiderült, meddig tart még a kánikula Magyarországon

A legmagasabb fokozatú, vörös riasztást adta ki a Hungaromet meteorológiai szolgáltató Magyarország déli részére szerdára, az ország egyes részein akár 35 foknál is melegebb lehet nap közben. A meteorológusok szerint a hét vége felé viszont véget érhet a kánikula.

Jön az újabb hőhullám – Ez tartósabb lesz, mint az előző

Jön az újabb hőhullám – Ez tartósabb lesz, mint az előző

Újabb, ezúttal tartósabbnak ígérkező hőhullám érkezik. Szombaton 29-35, vasárnap pedig 31-37 fok között alakulnak a csúcsértékek. Jövő szerdán és csütörtökön egy gyenge hidegfront érkezhet elszórt záporokkal és zivatarokkal, de jelentős hőmérséklet-csökkenés nem várható. Az éjszakák egyre melegebbek lesznek, a jövő héten többnyire 20 fok fölötti minimumokra kell számítani - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.

Extrém időjárás Magyarországon: a 20. század eleje óta nem volt ilyen

Extrém időjárás Magyarországon: a 20. század eleje óta nem volt ilyen

Az idei június középhőmérséklete országos átlagban 21,6 Celsius-fok volt, amely 1,8 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti évek átlagát, ezzel az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta - írta a HungaroMet. Az elemzés szerint az idei a legmelegebb első fél év volt a 20. század kezdete óta.

De miért nem tudott elmenni nyaralni Jürgen Klopp Egyiptomba?

De miért nem tudott elmenni nyaralni Jürgen Klopp Egyiptomba?

Jürgen Klopp nem tudott elrepülni nyaralni Egyiptomba, erről posztolt a napokban a Liverpool korábbi edzője. Nem, nem azért, mert nem indult el időben a gépe, mint azoknak a magyaroknak, akik Stuttgartba mentek volna megnézni a magyar-skótot, hanem azért, mert áramkimaradások vannak az afrikai országban. Első ránézésre kis színes, nyári hírnek tűnik Klopp sztorija, amit viszont a helyiek nem túl vidáman élnek meg, és van benne minden, izraeli háború, évek óta tartó gazdasági problémák, alacsony devizatartalék, energiaválság.

Veszélyben lehet India hitelminősítése

Veszélyben lehet India hitelminősítése

A Moody's szerint az állandóvá váló és egyre súlyosbodó vízhiány foghatja vissza India gazdasági növekedését. Az idei évben ez a jelenség a nyári hőhullámokkal párosulva több szektort is a termelés csökkentésére kényszeríthet.

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

A klímamodellek előrejelzései szerint Magyarországon az évszázad végére az átlaghőmérséklet három fokkal is emelkedhet, a csapadék mennyisége pedig az ország keleti és délkeleti részén csökkenhet, míg a nyugati részen akár növekedhet is. Azonban a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásaiból fakadó hatások súlyosságát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja. E tényezők a kitettséggel együtt meghatározzák az egyes területek sérülékenységét. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy hazánk klímasérülékenységét úgy tárjuk fel hogy közben fokozott figyelmet fordítunk a klímaváltozással szembeni kitettségben, érzékenységben és adaptációs képességben mutatkozó területi, regionális különbségekre.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Siess, nehogy lemaradj a 21%-os állampapírról!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility