Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava. A hálapénz adásáért és elfogadásáért akár egyéves szabadságvesztés is járhat.
A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, közel 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is, további közel 40% pedig vagy a szakmát, vagy az országot hagyná el – derül ki a Magyar Orvosi Kamara szerda reggel közzétett kutatásából. Ebben 3 nap alatt 7739 magyar orvos vett részt, akik közül 5970 orvos (77%) mondta azt, hogy jelenlegi formájában nem fogja aláírni az új jogviszonyt, közülük ezt az elutasító álláspontot 5110-en névvel is vállalták. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai szakorvosok több mint fele két vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezett orvosok 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány a MOK-ot érdemben vonja be a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába és 99 százalékuk ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez is.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
A többi között munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos változtatásokat fogadott el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló előterjesztésen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn este. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár közölte: a módosításokat, ahogy az előterjesztést is, a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezte. Ezek tartalmazzák még a szakvizsga megszerzésének anyagi ösztönzését, garanciákat, valamint jogtechnikai pontosításokat - közölte.
Történelmi jelentőségű döntés született a szombati napon, ugyanis elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara szakmai alapokon kidolgozott bértábláját és ez azt jelenti, hogy hatalmas mértékű béremelés történik meg Magyarországon, amellyel párhuzamosan büntetőjogi kategóriává válik a hálapénz adása és elfogadása is. A nagy béremelésről a MOK osztott meg néhány részletet a nyilvánossággal a saját oldalán közzétett közlemény segítségével.
Rendesen felkavarta a Magyar Orvosi Kamara az állóvizet a múlt heti javaslataival, amivel az egészségügyi béreket rendezné és büntethetővé tenné a hálapénz gyakorlatát. Mostanra ugyanis az egészségügyi vezetés és az érdekképviseletek is megszólaltak a témában.
Bruttó egymillió forintos orvosi alapbérről, a hálapénz elleni küzdelemről, az orovosok transzparens értékeléséről beszélt Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara új elnöke az Indexnek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Az orvosok többsége hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, 60 százalékuk szerint azonban pusztán a béremeléssel a paraszolvencia nem fog eltűnni - derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) megbízásából készült felmérésből.
Komoly korrupciós sémát lepleztek le a hatóságok az ukrán egészségügyi tárcánál, és őrizetbe vették Roman Vaszilisin miniszterhelyettest - jelentette be Jurij Lucenko főügyész és Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke pénteken Kijevben, a közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az egészségügyi ellátórendszerben meglévő torzulások egyik legfőbb oka a hálapénz, ami csak a gyógyítás transzparenssé válásával kophat ki a rendszerből -mondta el Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a Figyelőnek adott átfogó interjújában. A tárcavezető arról is beszélt, hogy hamarosan emelni fogják a kórházak gyógyításért járó alapdíját, az ezzel kapcsolatos munka elkezdődött. Emellett a kórházak helyzetéről, a bérekről, az ágazati humánerőforrás kérdéséről és a kivándorlásról, az e-egészségügy fokozatos bevezetéséről, a szociális ellátás és az egészségügy tervezett szétválasztásáról, a betegbiztonság fokozásáról, valamint a kancelláriarendszer tervezett bevezetéséről is beszámolt.
Jelenleg nincs napirenden a hálapénz elfogadásának büntethetőségére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása, tudomásul vették az orvos szakmai szervezetek tervezett változtatással kapcsolatos álláspontját - közölte a Magyar Hírlap megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium.
Törvényi keretek közé foglalná a hálapénz elfogadását egy az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat - írja a Magyar Nemzet. A módosító célja elsősorban a büntetőjogi fenyegetettség csökkentése lenne, vagyis a jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag valamilyen juttatást fogad el egy betegtől, aki ezzel elégedettségét kívánná kifejezni. A tervezet egyelőre nem került a kormány elé.
A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és ennek ellenkezőjére utaló sorok is vannak, emiatt nagy a jogbizonytalanság - írta a Magyar Hírlap.
A lakosság több mint 70 százaléka szerint a hálapénzre azért van szükség, mert nélküle rosszabb ellátást kapnak, a magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, azzal, hogy ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz - derül ki a GKI Gazdaságkutató által készített felmérésből.