Összehangolt hajócsoportokkal fognak járőrözni a jövőben a Dél-kínai-tenger vitatott részén a Fülöp-szigetek haditengerészete, ezzel növelni akarják az elrettentő képességet és a területvédelmi aktivitást. John Percie Alcos kapitány,
a Fülöp-szigeteki haditengerészet szóvivője elmondta, hogy a korábbi „magányos őrjáratok” helyét átveszik a „felszíni akciócsoportok”.
Ezek egyszerre fognak járőrözni és a várakozások szerint nagyobb területet tudnak lefedni. A lépés összhangban van Manila új stratégiájával, ez az Átfogó szigetvilági védelmi koncepcióval (CADC), ennek célja a „az ország kizárólagos gazdasági övezetének és tengeri területeinek védelme, valamint a hadviselési képességek fokozása”. A hadihajók csoportja várhatóan elsősorban a Dél-kínai-tenger keleti részén (vagy a helyi elnevezés szerint a Nyugat-Filippínó-tenger) fognak járőrözni.
A szakértők viszont azon a véleményen vannak, hogy a megváltozott stratégia számos gyengeséggel néz szembe. Egyrészt kiemelik, hogy ez jóval több erőforrást igényel, ez a költségvetési számokon is meglátszódik majd. A másik, hogy az állításokkal ellentétben valójában csökkenni fog a megfigyelt területek mérete, mivel bizonyos helyekre egyszerűen nem jutnak majd hadihajók. A harmadik probléma, hogy az ilyen csoportok a célzott csapások esetén jóval nagyobb károkkal néznének szembe.
Arnaud Leveau geopolitikai szakértő, a párizsi Dauphine Egyetem adjunktusa szerint:
Ez a váltás jobban felkészíti a haditengerészetet azokra a forgatókönyvekre is, amikor egyszerre több területet kell megvédeniük
– mondta. Hozzátette viszont, hogy a kevésbé priorizált területek sebezhetőbbek lennének, és a csoportok a rakétacsapások esetén nagyobb veszélyben lennének. Kiemelte, hogy a korábbi „magányos” taktika legnagyobb gyengesége az volt, hogy egyetlen hajót könnyen be lehetett fenyíteni, így különösen a kritikus helyeken hátrányban volt az ország parti őrsége. Ray Powell, a SeaLight program igazgatója, az Egyesült Államok szerepét hangsúlyozta:
Rövid távon az amerikai szövetségre és a növekvő nemzetközi biztonsági hálózatra kell támaszkodnia, hogy megerősítse védelmét
– mondta, majd hozzátette, hogy a teljes körű védelem kiépítése akár évtizedeket is igénybe vehet. Kiemelte, hogy az új taktika egyben azt is jelenti, hogy Manila a figyelmét egyértelműen Kína felé fordítja, és őt nevezi ki első számú riválisává. A hatalmi státuszának megtartása érdekében viszont további erőforrások bevonására lehet szükség. Ebben akár a szövetségeseire is számíthatna, más hatalmakkal közös járőrözések jelentős anyagi terhet vehetnének le a szigetország válláról. Chester Cabalza, tengerészeti elemző szerint már látható, hogy a Fülöp-szigetek törekszik Kína túlzott tengeri erejét ellensúlyozni, több országból is szerez be hadihajókat, amely lassan kiegyenlítheti az erőviszonyokat.
Kína és a Fülöp-szigetek között régóta komoly feszültség alakult ki, mivel Peking a Dél-kínai-tenger ellenőrzésének egészét a magáénak követeli.
A térségbeli országok ezzel nem értenek egyet, nem Manila az egyetlen, amelyik igyekszik ellenállni a keleti nagyhatalom nyomulásának. A térség több szempontból is fontos: itt húzódnak a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalai, valamint a sekély tengerfenék rengeteg kitermelhető ásványkincset rejteget. A nézeteltérések több alkalommal fizikai összecsapásokig fajultak, 2023-ban és 2024-ben Kína parti őrségi hajói például vízágyúkkal támadtak riválisukra.
Címlapkép forrása: Ezra Acayan/Getty Images
