Szinte nincs még egy olyan európai ország, ahol a helyi befektetői részarány olyan nagy szeletet hasítana ki a teljes ingatlanbefektetési volumenből, mint Magyarországon, miközben a külföldi befektetők többsége az emelkedő hozamok ellenére sem tartja vonzónak a magyar ingatlanpiacot más európai országokhoz képest. Hogy a bizonytalansággal jellemzett tavalyi év óta hogyan változott a piaci hangulat, mennyire jött vissza az iroda, az ipar-logisztikai, a hotel vagy az alternatív szegmensekben a befektetői és fejlesztői étvágy, milyen tranzakciók jellemzik most a piacot, illetve, milyen globális folyamatok alakíthatják a következő években a szektort, arról Furulyás Ferenccel, az iO Partners Hungary ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban. A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest. A csökkenés közepette viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatokat látunk, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
A szerdai magyar munkaszüneti napon fontos adatok érkeznek az Egyesült Államokból, illetve este a Fed kamatdöntése is megérkezik, aztán folytatódik a makrogazdasági adatdömping, így azt kell figyelni, hogy ezek, vagy egyéb tényezők melyik irányba lökik ki a forint árfolyamát.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Hétfőn 2007 óta először emelkedett 5 százalék fölé az amerikai tízéves kötvényhozam, ami kulcspillanat lehet a piacon. A befektetők a szeptemberi Fed-ülés után kezdtek erőteljesen kitárazni a kötvényekből, mivel attól tartanak, hogy a jegybank a korábban vártnál tovább tartja magasan a kamatot. Erre tett rá egy lapáttal még az izraeli konfliktus, ami a biztonságosabb befektetések felé tereli a piaci szereplőket.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
A váratlanul magas infláció miatt, a nagyobb rugalmasság jegyében, akár 1%-ig is engedi emelkedni a 10 éves államkötvény hozamát a japán jegybank az eddigi 0,5% helyett – ezt jelentette be trükkösen ma reggel a távol-keleti intézmény, de a bejelentések tartalma megkavarta a befektetőket, ami jelentős volatilitáshoz vezetett a japán eszközárakban, és ez világszerte éreztethette hatását.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon emelkedtek a hozamok, ami minden bizonnyal az EU-s források körüli bizonytalansággal függ össze.
Jelentősen felgyorsultak a brit kereskedelmi ingatlanalapokból történő tőkekivonások a kormány múlt hónapban bemutatott "mini" költségvetése óta, ami az elemzők szerint a portfóliót alkotó mögöttes épületek nyomott áron történő eladásának rohamát válthatja ki – írja a Financial Times.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Amerika eddig pozitív jeleket lát.
A másik 26 tagállam, valamint az EU-s intézmények közös állásfoglalást adnak ki.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
