Stabil a magyar bankrendszer a koronavírus-válság második évében, ráadásul a jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – állapította meg az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Lassulni fog a hitelezés növekedése a következő hónapokban a jegybank szerint, a kamatkockázatok realizálódása viszont makroszinten a törlesztőrészletekben mérsékelt.
„A nagy divergencia” – ezt a címet adta idén a McKinsey a csütörtökön megjelent hagyományos globális banki jelentésének, amely elé évről évre nagy várakozásokkal tekint a pénzügyi szakma. Ha egy mondatban kellene megfogalmazni az idei elemzés üzenetét, akkor így foglalnánk össze: a vártnál jobb állapotban kerül ki a koronavírus-válságból a pénzügyi szolgáltatási szektor, de egyre inkább kettészakad a banki mezőny: a rocksztárokra és a nagy többséget alkotó alulteljesítőkre, miközben utóbbiakat a sikeres modellváltásra egyre jobban szorítja az idő.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
A tavaly az MNB által ideiglenesen feloldott tőkepuffereket 2022-től három év alatt, fokozatosan kell visszaépítenie annak a hét bankcsoportnak, amelyet rendszerszinten jelentősként azonosított az MNB.
Az állami támogatás 2018-as megszűnése ellenére a 2014-2015-ös év teljesítményét tudja felmutatni a lakás-takarékpénztári értékesítésben a Fundamenta-Lakáskassza – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Tátrai Bernadett elnök-vezérigazgató, akivel a termék és a működési modell létjogosultságáról, a társaság új tevékenységeiről, az emelkedő kamatkörnyezetről és az ökoszisztéma-lehetőségekről is beszélgettünk.
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát hétfőn a Szövetségi Tanács politikai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt, hogy a Paks II. beruházás körül időről-időre politikai kockázatok merülnek majd fel – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség. Egy nemrég megjelent magyar sajtóértesülés is azt érzékeltette: az oroszok is számolnak azzal az eshetőséggel, ha esetleg idehaza úgy fordulna a politikai széljárás, hogy kihátrálna a mindenkori magyar kormány a beruházásból és erre az esetre betáraztak kellemetlen információkkal.
Mintegy 2,2 milliárd eurónyi fedezett és fedezetlen nem teljesítő hitelét értékpapírosította az UniCredit az olasz állami GACS garanciaprogram közreműködésével – írja a Reuters.
Az NHP Hajrá keretösszegének kimerülése nem okozott feszültséget a hazai vállalatok finanszírozásában: a piaci alapú hitelek új kibocsátáson belüli részaránya a negyedév során meghaladta a 75 százalékot, megközelítve a járvány előtti részesedését – közölte honlapján az MNB, ismertetve a harmadik negyedév fő hitelezési folyamatait.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán a hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási, az értékvesztés- és tőkekövetelmény-számítási, az informatikai, a betétbiztosítást érintő, illetve az adatszolgáltatási hiányosságok miatt 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra.
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Az MNB vezetői körlevelet adott ki a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezeléséről az érintett hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak. A jegybank elvárja, hogy a pénzügyi intézmények fordítsanak kiemelt figyelmet a törlesztési problémákkal küszködő lakossági, vállalati ügyfelekre. Dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, megoldásokat és belső folyamatokat, amelyekkel megfelelően kezelhetik az adósok megváltozott fizetőképességével előállt helyzeteket.
Egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és környezetileg is fenntarthatóbbá tenné a banki szolgáltatásokat a Magyar Bankszövetség, a pénzforgalomtól a jelzáloghitelekig. Mondhatnánk, csak a bankokon múlik a fejlődés, de nincs így: „A fenntartható bankolás 10 pontja” címmel nemrég közzétett tanulmány egy sor előremutató jogszabály-változást javasol, amelyek egy része jó eséllyel hamarosan megvalósulhat, és messze túlmutat a mindennapi bankoláson.
Növekedett a magyar lízingpiac az idén: a harmadik negyedévben a finanszírozott összeg 512 milliárd forintra emelkedett, azaz 14,5 százalékkal nőtt. A bővülés azonban elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze 1 százalékkal emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség.
Nyolcéves csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt napokban Magyarországon az MNB különböző szigorító lépései hatására. Bár a BUBOR pénteki szintje lesz meghatározó a decemberi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek adósai számára, most már borítékolható, hogy sokan kétszámjegyű emelkedésre számíthatnak a törlesztőrészletekben. Különösen azok, akiknek hosszú a hátralévő futamidejük.
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Az előző negyedévhez képest enyhén csökkent, éves összehasonlításban azonban továbbra is javul a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI indexe alapján. A lakossági fogyasztás szintje idén már eléri a járvány előtti mértéket, de az élesedő jövedelemkülönbségek miatt nem minden háztartás érzékeli a gazdasági növekedést.
220 ezer lakossági és 3 ezer vállalati hitelszerződésre kérték a bankok ügyfelei a törlesztési moratórium meghosszabbítását november 1-jétől, így a korábbi 23 százalékról 4 százalékra csökkent a teljes lakossági és vállalati hitelállomány arányában a fizetési haladékban érintett hitelek összege – közölte becslését a Portfolio megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank. Bemutatjuk az alábbiakban a részletesebb adatokat.
Az újabb intézkedésektől sem fél Peking.
Az érdekvédelmi szervezet tüntetne, a taxis szövetség sztrájkol.
John Williams aggódik, hogy nincs még vége az infláció elleni harcnak.
Saját vermét ásta meg Oroszországnak az elnök.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
