Január 1-jével hatályba lépett a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, amelyet karácsony előtt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Számos részletkérdés még az elmúlt napokban is tisztázatlan volt, ezért banki és kormányzati szakemberekkel egyeztetve most ezeket is megválaszoljuk.
Visszaélésgyanús esetek miatt szüntették meg a szakképzésben és felnőttképzésben felvehető diákhitel szabad felhasználásra történő igénybevételének lehetőségét.
2022. január első napjaiban 3 nagybank is megemelte új lakáshitelének kamatát, ezzel tovább folytatódott a lakáskölcsönök drágulása. A három érintett pénzintézetnél 0,3-0,5 százalékponttal emelkedett a legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsön THM értéke. Az eddigi kamatemelések hatását nagyon jól mutatja, ha az idén januári és a tavaly év eleji ajánlatokat összevetjük. Egy új, 20 millió forint összegű hitelre 3,3 millió forinttal kell többet fizetni, azért, mert idén és nem 2021. év elején igényelték azt – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
A takarékszövetkezeti szektor integrációját leszámítva talán a kilencvenes években fordult elő utoljára Magyarországon, hogy egyidejűleg hét jelentős magyar pénzintézet álljon tulajdonosváltás előtt. Az elmúlt három hónap bejelentései alapján öt hazai bank és két biztosítótársaság válik egy-egy rövidesen lezajló M&A-tranzakció főszereplőjévé. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az érintett pénzintézetek tulajdonosváltásáról, és mi motiválhatja a tranzakciók résztvevőit.
Egyszer valaki azt mondta, hogy a mikroszámítógépek kifejezésből a mikro jelző el fog tűnni ugyanúgy, mint a mikrobarázdás lemezből a mikrobarázdás. Azóta bakelitlemezeket is csak az ínyencek hallgatnak, a számítógép valóban nem mikro, és ugyanígy jártunk a kétszintű bankrendszerrel – talán az ifjabb közgazdászok közül se sokan tudják, hogy mi is volt az egyszintű bankrendszer és egyáltalán hogy lehet a bankrendszer szintjeit számolni –, ma már a fintech, az alternatív pénzügyi szolgáltatók és a kriptopénz járja. Csekély harmincöt évvel ezelőtt viszont tabukat rombolt le a magyar bankreform, és egész a privatizációig, de talán máig is meghatározta pénzügyi rendszerünk arculatát. Cikkünk szerzője az akkori események szereplőivel folytatott interjúk alapján vázolja fel a történteket és következményeiket.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
A Magyar Bankholding fúziós folyamatainak újabb jelentős lépéseként 2022 első napjával az MKB-Euroleasing, a Budapest Lízing, a Takarék Lízing, valamint a Budapest Bank Autófinanszírozási üzletága integráltan, Euroleasing név alatt folytatják működésüket, amelyet vezérigazgatóként Vály Judit irányít.
A takarmányárak drasztikus emelkedése és a sertéspiac nehézségei miatt a sertéságazat számára nyújtott intézkedéscsomag újabb eleme válik elérhetővé. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet már megjelent.
Továbbra is a legnagyobb hazai fiókhálózatot szeretné működtetni az MKB, a Budapest Bank és a Takarék Csoport egyesülésével létrejövő szuperbank, megszólítva azokat a vidéki ügyfeleket is, akiket más bankok nem érnek el – nyilatkozta Ginzer Ildikó a Portfolio-nak. A Magyar Bankholdig standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette: mind a hitel-, mind a megtakarítási oldalon 15-20% között alakulnak a retail piaci részesedéseik. Az MKB és a Budapest Bank között termékharmonizációs folyamatot indítottak el, amelyet március végéig be fognak fejezni.
Ha karácsony előtt Orbán Viktor Facebook-videót tesz közzé, akkor már készülhetnek is a bankok néhány milliárd forintos veszteségre. Így volt ez tavaly és idén is. A múlt hét egyik fontos bejelentése volt, hogy a kormány jövő év közepéig kamatstopot vezet be a jelzálogfedezetű hiteleknél. Amennyire örülhetnek a hírnek az érintett hitelfelvevők, annyira nem a bankok, vagy azok részvényesei. Orbán Viktor bejelentése után az OTP árfolyama és piaci értéke is nagyot esett, első ránézésre jóval nagyobbat, mint amit a kamatstop indokolna. Vagy eléggé túlreagálta a piac Orbán bejelentését, vagy valami mást kezdtek árazni a befektetők.
A gazdaság-újraindítás, a lakáshitel-szárnyalás, a változó vállalati hitelprogramok és az emelkedésnek induló kamatkörnyezet éve volt 2021 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2022? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2022-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2021-et saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2022-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2022 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
2013 óta szép fokozatosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a nyugati világban megszokott, legalábbis ahhoz hasonló kamatszinteken tudunk lakáshitelt vagy éppen céges hitelt felvenni Magyarországon, a megugró infláció és az ellene folytatott jegybanki küzdelem azonban 2021-ben véget vetett ennek a kegyelmi időszaknak. Kezdhetünk megbarátkozni a 7% feletti kamatokkal, amelyek elől menedéket csak a szelektív állami programok jelentenek. Ezek egyre gyakoribbak, a legújabb példa a karácsony előtt bejelentett lakossági kamatstop.
A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.
Új védelmi vonalat nyit meg a kormány az infláció ellen: októberi szinten rögzíti a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait - jelentette be Orbán Viktor. Az intézkedés január elején lép hatályba, és 2022 közepéig tart, így a februári törlesztőrészletek már alacsonyabbak lesznek, mint a korábbiak - közölte a miniszterelnök. Úgy tudjuk, a kormány 30 milliárd forintos banki veszteséggel számol, ennyi maradhat a családoknál, de a törlesztőrészlet-csökkenés helyett sokak esetében inkább a törlesztőrészlet-emelkedés elmaradásáról beszélhetünk.
2022. január 1-jétől Barna Zsolt a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatójaként irányítja a bankcsoportot. A fúziós folyamatot tavaly szeptember óta vezető szakember feladata a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport üzleti tevékenységének irányítása mellett a három pénzintézet egyesülésének és átalakításának sikeres megvalósítása - közölték.
Az MNB mától ismételten lehetővé tette a Magyar Cetelem Banknak a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) forgalmazását, mert immár megfelel a konstrukció pályázati feltételeknek. A bank ugyanis lehetővé tette a teljeskörű online ügyintézést a hitelfelvevők számára - közölte a felügyelet.
Az európai bankok többsége nem képes felvenni a versenyt az USA-ban az amerikai versenytársakkal, ennek egyik újabb bizonyítékaként a francia BNP Paribas most eladja 16,3 milliárd dollárért Bank of the West nevű retail érdekeltségét.
A jelentős tartozással rendelkezők esetében a munkahely elvesztése gyakran további súlyos következményekkel jár, mint amilyen lakáshitelek esetén a lakás elvesztése. Tömegesen szolgáltatott példákat erre a 2008-ban kitört jelzáloghitel válság. De van-e fordított irányú hatás? Ezt vizsgáltuk mélyinterjúkkal és kérdőíves felméréssel Magyarország egyik elmaradott térségében. Azt tapasztaltuk, hogy a büntetőkamatokkal megnövelt, reménytelen nagyságúvá duzzadt tartozások miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy bujkálnak a behajtás elől: nem vállalnak bejelentett munkát, nem nyitnak bankszámlát, és emiatt folyamatos stresszel kénytelenek együtt élni. A lejárt tartozások így egyfajta szegénységi csapdát hoznak létre, és számottevő jóléti veszteségeket okoznak egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Átgondolt intézkedésekre van szükség ezeknek a veszteségeknek a csökkentése érdekében.