A gazdasági válság miatt rekordszámú kínai hitelfelvevő nem törleszti adósságát, mára több mint 8 millióan kerültek feketelistára Kínában a nem fizetett hitelek miatt - írta meg a Financial Times.
Minden lényeges információt megismertünk az utóbbi napokban a magyar lakossági hitelpiac eddigi legnagyobb összegű kamattámogatott hitelkonstrukciójáról, a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Pluszról, beleértve a jogszabályt és a hitel jövő évi teljesítményéről szóló egyes várakozásokat is. Cikkünkben összefoglaljuk, amit az új hiteltermékről tudunk, és amit annak pénzügyi vonzatairól kiszámítottunk.
Felfüggeszti az 5 éves kamatperiódusú és a végig fix kamatozású lakáshiteleinek értékesítését a Raiffeisen Bank – hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Az első gyermekvállalás sikertelensége esetén 16 millió forintos büntetésbe szaladhatnak bele a fiatal házaspárok a jelenlegi hozamkörnyezetben, ha felveszik a CSOK Plusz maximális, 50 milliós összegét 20 éves futamidő mellett – számította ki a Portfolio. Ez nem minden: a törlesztőrészletük is megugrana 288 ezerről a jelenlegi feltételek mellett 468 ezer forintra. A mostaninál alacsonyabb kamatkörnyezetben is könnyen 10 millió forint fölé kúszhat a büntetés, és bár egy kisebb felvett hitelösszeg arányosan kisebb büntetést és törlesztőrészletet jelent, e számok jól érzékeltetik, hogy a CSOK Plusz felvétele leginkább azok számára jár majd tűrhető kockázattal, akiknél már úton van (legalább 12 hetes magzatként) a vállalt gyermek. Kiszámítottuk, milyen kamatok mellett mekkora lehet a büntetés.
Már szeptember végére sikerült a 2023-as üzleti tervben meghatározott új garancianyújtást meghaladó mértékben támogatnia a hazai kis- és középvállalkozások hitelfelvételét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A legfrissebb adatok szerint a gazdasági problémák enyhülésével lassan visszatér a cégek beruházási kedve, ezt a Garantiqa jövőre új, közvetlen EU-s viszontgaranciával rendelkező olcsó kezességvállalási termékekkel segíti majd – ismertette a társaság közleményében Szabó István Attila vezérigazgató (címlapképünkön).
Az Európai Központi Bank (EKB) kedden közzétett adatai szerint az euróövezetben 2015 óta először csökkent a vállalkozásoknak nyújtott banki hitelállomány a múlt hónapban, és nem sok kilátás mutatkozik az érdemi fellendülésre. A háztartásoknál még némi bővülés volt látható.
Stabil és sokkellenálló a magyar bankszektor, viszont oda kell figyelnie azokra a kockázatokra, amelyek a megemelkedett kamatkörnyezetből, a betétállomány csökkenéséből, az ingatlanok átértékelődéséből, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kötött hitelekből fakadnak – hívta fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. Első ízben foglalkozott a jelentés azzal, hogy a babaváró hitelek esetében a hitelfelvevők hányad részénél nem teljesült eddig a gyermekvállalás, ami egyébként a CSOK Plusszal kapcsolatban is érdekes kérdés lesz.
Közzétette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Pluszról szóló rendelettervezetet, pénteki cikkünkben be is mutattuk az új családtámogatás részletszabályait. Most azt nézzük meg, lakáshitelként hogy vizsgázik az új kamattámogatott hitel a bankoknál elérhető, jelenleg 8% körüli kamatozású piaci konstrukciókkal szemben.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendelettervezetet. A már bejelentetteknek megfelelően 2024. január 1-jétől új, államilag kamattámogatott lakáshitelt vehetnek igénybe a jogosult házaspárok akár 50 millió forint összegben, amelyre a második újonnan érkező gyermektől kezdve gyermekenként 10-10 millió forintos tartozáselengedést vállal a kormány. A 43 oldalas rendeletterv fontosabb részleteit foglaljuk össze az alábbiakban, bőven akadnak köztük eddig nem ismert újdonságok is a CSOK Pluszról.
Az elmúlt nyolc év eszeveszett lakásdrágulása miatt kevesebbet ér a CSOK Plusz, mint a 2016 elején bevezetett eredeti CSOK – alakult ki a közvélekedés az elmúlt hetekben. Megnéztük: valóban kevesebbet ér most a lakáspiacon a CSOK Plusz maximális, 50 milliós összege, mint az eredeti CSOK 10 + 10 milliója, amit három gyerekkel lehetett új építésű lakásra felvenni. Mégsem eszik ennyire forrón a kását: az akkori 20 milliót egy szűk kisebbség vette igénybe, és bár sokan kiesnek most a jogosultak közül, a gyermeket ezután vállalók nagyobb része jobban jár a CSOK Plusszal. Mutatjuk, mire elég nekik a támogatás a négyzetméterárak és a többszöri szabályváltozások alapján.
A diákhitelezés intézményrendszerének átalakításáról szóló rendeletmódosítási javaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal a céllal, hogy az MFB kapacitásainak a kihasználásával, bizonyos párhuzamosságok megszüntetésével költséghatékonyabban működhessen a diákhitelrendszer.
A fiatal családokra, az ingatlanpiacra és a demográfiai mutatókra is hatni fog az új CSOK Plusz, a legközvetlenebb hatása azonban a lakáshitelek piacára lesz. A kormány után az MNB is megfogalmazta várakozását a héten arra vonatkozóan, hogy mennyien, illetve mekkora összegben fogják felvenni a hitelt, ettől eltekintve a bankok többsége sötétben tapogatózik: mivel nem volt még ilyen program Magyarországon, a többségük nem kívánt a Portfolio megkeresésére becslést adni a várható igénybevételről. Néhány bank viszont megtette ezt, így most összefoglaljuk, milyen lakáshitelpiaci hatásról szólnak a jelenlegi állami és piaci várakozások.
A Raiffeisen Bank International mintegy 150 millió euró céltartalékot képzett az ingatlanszektorban - közölte kedden Hannes Moesenbacher, az osztrák bank kockázatkezelési vezetője. Piaci források szerint az egyik legnagyobb német felhőkarcoló építése mögött álló, fizetésképtelenséggel küzdő osztrák Signa ingatlanvállalat felé jelentős az osztrák bankcsoport kitettsége, de a banktitokra hivatkozva nem erősítették meg, hogy miatta került sor az előre tekintő céltartalékképzésre.
Sikeres volt az MBH Jelzálogbank keddi zöld jelzáloglevél kibocsátása, a bank az eredetileg hárommilliárd forint értékben meghirdetett jelzáloglevél-aukcióján csaknem 7,5 milliárd forintos befektetői igény mutatkozott - közölte a társaság.
Legfrissebb kutatásában az EXIM azt a kérdéskört vizsgálta meg, miképp hasznosulnak a finanszírozott vállalatok körében a pénzintézet által kínált hiteltermékek. A felmérés rámutatott többek között arra, hogy egymilliárd forint kihelyezett hitelből 3-8 milliárd forintos árbevétel-növekedés érhető el, de az exportvolumen ennél is nagyobb mértékben emelkedhet. Vendégünk volt Benk Szilárd, az EXIM Magyarország vezető közgazdásza.
2024. január 1-jével szigorodnak a babaváró hitel igénylésére vonatkozó feltételek. Ha a feleség elmúlt 30 éves, de még nincs 41, akkor legalább 12 hetes várandósnak kell lennie jövőre, hogy felvehesse a házaspár a kamatmentes kölcsönt. Akiknél még nincs úton a baba, de a házaspár női tagja elmúlt 30, azoknak idén december közepéig érdemes igényelniük a kölcsönt, tehát egy hónapjuk maradt. Arra is figyelni kell, hogy ha nem érkezne meg a baba 5 éven belül, akkor csaknem 5 millió forint kamattámogatást kell majd visszafizetni, érdemes tehát az elején befektetni az összeget. Bemutatjuk, mi változik és mi nem a babaváró hitelnél, és hogy áll most a kölcsön piaca.
Februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat – jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Nem vehetjük ezt biztosra, de ha tényleg így lesz, akkor a kormány eddigi jelzései alapján 2024 februárjában kerülhet sor a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopjának a kivezetésére és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának a felülvizsgálatára.
Összesen 3012 hitelkérelem érkezett be 1480 milliárd forint összegben a február 1-jén elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében az EXIM-hez. November 8-áig ebből 860 milliárd forintra szerződtek a vállalkozások, és 654 milliárd forintot folyósítottak nekik – közölte az EXIM.
Négymilliárd euró tőkeemelést javasolt szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótestületnek az ukrajnai befektetési és támogatási programok folytatása érdekében.