Kilenc közép-európai és balti állam hidrogénszervezetei megalapították a 3 Tenger Hidrogén Tanácsot, amelynek egyik fő feladata az lesz, hogy képviselje az ágazatot az Európai Bizottság és az Európai Parlament előtt - tájékoztatta a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szerdán az MTI-t.
Az EU közölte, hogy a blokk folytatni fogja a hidrogén és a kritikus nyersanyagok közös beszerzésére irányuló terveket, miután a közös gázvásárlásra tett első kísérlet túljelentkezésbe ütközött az eladói oldalról – számolt be róla a Financial Times.
Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, "új világot teremtettünk" - fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Békés vármegyei Kardoskúton, ahol átadták Magyarország első hidrogénelőállító üzemét.
2023 első negyedévében közel 3000 új elektromos vagy plug-in hybrid autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami összesen közel 20 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és az összes eladás több mint 10 százalékát adja. Nem csoda, hogy egyre égetőbb kérdéssé válik a nyilvános töltőpontok számának növelése, és a töltés egységesítése, egyszerűsítése. Ezt szem előtt tartva, 2023-24-ben ölthet végleges formát az alternatív üzemanyagtöltési infrastruktúrák uniós szintű egységes szabályozása (AFIR), amely az említett kihívásokra kíván szabályozói választ adni. Az elektromos autót használók leginkább az ugrásszerűen növekvő számú töltőpontoknak, és applikációs kavalkád helyett sima bankkártyás fizetés lehetőségének örülhetnének az AFIR életbelépése után.
Aktívan készül arra az Európai Unió, hogy a jövőben már ne engedje új, hagyományos gázkazánok üzembeállítását. A cél az lenne, hogy a fűtésre használt energiát a megújulók által előállított villamos energia felé tolják el. Viszont az iparági lobbi szeretné elérni, hogy a hidrogént és a biogázokat használó kazánok továbbra is zöldjelzést kapjanak.
A német BMW Group azt tervezi, hogy az évtized végére elindítja a hidrogén üzemanyagcellás, nulla károsanyag-kibocsátású autók gyártását - számolt be a The Times című lap hétfőn, a cég technológiai osztályának vezetőjére hivatkozva.
Hidrogénüzemű FLIRT vonatot tesztel a Stadler vasúti járműgyártó cég Svájcban, a jármű kocsiszekrényei és az erőforrás-modul váza a vállalat alumínium kocsitesteket gyártó szolnoki üzemében készültek - közölte a Stadler pénteken az MTI-vel.
Az Európai Bizottság közzétette a hidrogén energiatermelésben való használatának elszámolási szabálytervezetét. Noha Magyarország mellett más tagállamok is kérték, hogy ne csak az elektrolízissel megújuló energiaforrások felhasználásával előállított hidrogén kapjon zöldbesorolást. A brüsszeli szabályozás külön megjegyzi, hogy a fosszilis energiával előállított gáz nem tekinthető megújulónak, de a bioenergiát is kizárták. Még a közlekedési eszközökre is kiterjesztik a rendszert.
Kezdetben a hőszivattyúk beépítését tették volna kötelezővé az egész EU-ban, hogy kivezessék a gázfűtést, azonban most új irányba léphet Brüsszel: a hidrogénalapú fűtés háztartási használatát is engedélyezhetik. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, ez egy sokkal veszélyesebb irány.
Kilenc tagállam, köztük Magyarország is az Európai Bizottsághoz fordult, mert azt akarják, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén szerepeljen a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseiben. A hidrogén lehet a földgáz kiváltója az uniós energiamixben, de most azért lobbiznak, hogy a fosszilis energiahordozók égetéses termelés is kapjon zöldbesorolást.
Sürgeti az Európai Uniót négy ország - Hollandia, Belgium, Dánia és Luxemburg - hogy tűzze ki azt az időpontot, amikortól az Európában értékesített új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátása már csak nulla lehet - írja a Reuters.
A hidrogénben rejlő potenciál, mint a dekarbonizációs törekvések egyik lehetséges kulcsa, ma már nyilvánvaló, aligha van olyan uniós ország, amely ne rendelkezne valamilyen fajta hidrogénstratégiával. Azonban az, hogy a mindennapokban megjelenjen, vagy még inkább az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyerjen, annak módja még korántsem egyértelmű, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a mobilitáson keresztül vezet az út a hidrogéngazdaságba. Ennek megfelelően egy uniós projekt keretében a magyar utakon is, teszt jelleggel, forgalomba áll egy hidrogén üzemanyagcellás busz január 16-18. között, Pakson. Az esemény szervezőit, Mayer Zoltánt, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkárát, Weingartner Balázst, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatóját, és Bándy Tamást, a nagynyomású hidrogéntöltőállomást biztosító Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatóját kérdezte a Portfolio, mi kell ahhoz, hogy állandósuljanak ezek a buszok a forgalomban, hogyan lehet motiválni az iparági szereplőket a technológia adaptálásában, és milyen segítségre számítanak ehhez az államtól.
Az európai tisztán elektromos és plug-in hibrid autók száma robbanásszerűen növekszik, tavaly 2,3 millió darab talált gazdára, amely már az újautó eladások közel 20 százalékát tette ki. A Toyota, mint az elektromos autózás és a hibrid technológia úttörője új globális stratégiájával teljespályás letámadást indít, hogy minden alternatív hajtású járműszegmensben megerősítse pozícióit. Bár az autózás jövőjéről szóló közbeszédet jelenleg egyértelműen az elektromos autók uralják, a háttérben óriási fejlesztések folynak a hidrogén üzemanyagcellás technológiában, amely az elektromos autózás természetéből fakadó problémák méregfogát is kihúzhatja. A hidrogén minél szélesebb körű alkalmazása egy világgazdasági átrendeződést is előrevetít, a fosszilis energia alapú társadalom évtizedeken belül hidrogénalapúvá válhat. Az Európai Unióban 2035-től már nem hagyhatja el a futószalagokat fosszilis tüzelőanyaggal hajtott jármű, Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák hazai PR igazgatója szerint azonban még legalább 2050-ig velünk maradhatnak a benzin- és dízelüzemű járművek.
Németország azt tervezi, hogy 2027-ig 1800 kilométeres hidrogénenergia-vezetékhálózatot épít ki állami közreműködéssel, derül ki a Reuters által látott gazdasági minisztériumi stratégiai dokumentumtervezetből. A dokumentum azt is előirányozza, hogy Németország a kék hidrogénnek is nagyobb teret tervez engedni és meg fogják növelni az importot azt a zöld hidrogénre való áttérés időszakában.
Az Európai Bizottság 3 milliárd euró (mintegy 1200 milliárd forint) értékben hirdet pályázatot a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovatív kezdeményezések számára a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátás biztosítására, valamint, hogy Európa gyorsabban függetlenedhessen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól - tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.
Annalena Baerbock német zöldpárti külügyminiszter egyebek között az úgynevezett "zöld", vagyis környezetkímélő módszerrel előállított hidrogénnel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt hétfőn Asztanában.
Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energiaárak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre - mutat rá közleményében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség.