Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Szándéknyilatkozatot írt alá a MOL és az Alstom, miszerint a két vállalat vizsgálni kezdi a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben - tudtuk meg az Alstom sajtóközleményéből. A vasúti cég hidrogénvonatát más országokban már sikeresen forgalomba helyezték, itthon ebben a MOL lehet a partnere, hiszen az olajcég évente így is 150 000 tonna hidrogént termel ki.
Az Európai Bizottság 2021 júliusában fogadta be a „Fit for 55” javaslatcsomagot, hogy az unión belüli üvegházhatású gáz kibocsátás 2030-ig legalább 55 százalékos csökkenjen az 1990-es szinthez képest. Ehhez a Bizottság szerint szükséges a hidrogén energiahordozóként való, szélesebb körű alkalmazása, amit a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve az Európai Bizottság által közzétett hidrogénstratégiák is támogatnak. A technológia elterjedését azonban sok, egyelőre megválaszolatlan kérdés övezi, ezeket tekintik át a KPMG szakértői: Losonczy Géza, az Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere, Sipos Márton az Üzleti tanácsadás menedzsere és Szécsi Katalin, az Energetikai és Közüzemi szektor szenior tanácsadója.
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.
„A hidrogén alapvetően a jövő energiarendszerének hiányzó kirakós darabja lehet, hiszen sokoldalúan felhasználható az iparban, a közlekedésben, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában és a fűtésben egyaránt” – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) virtuális konferenciáján.
Megalakult a Magyar Hidrogénszövetség csütörtökön Budapesten. Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt a hidrogén jövőjéről, a felhasználás lehetséges területeiről.
A hagyományos energiacégek számára az energiaátmenet nemcsak komoly terhet jelent, hanem óriási lehetőséget is kínál. Az „előre gondolkodók” már elkezdték üzletágaik évtizedes távlatú transzformációját. De miként befolyásolja a dekarbonizáció a földgáz- és villamosenergia-ipari cégek jövőjét? Mik az eddigi tapasztalatok, és mi jelenti a legnagyobb kihívást? Hogyan és miből finanszírozzák a cégek átalakulásukat az energiaátmenet folyamatában – erről beszélgettek a meghívott szakértők a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciájának vezetői panelbeszélgetésében.
A megújuló energiára való átállás legnagyobb kihívása az energiatárolás kérdése, amelyre a hidrogén ideális megoldás lehet: az elektromos áram ugyanis hidrogénné alakítható, amely gyakorlatilag bármeddig raktározható, majd igény szerint villamos vagy hőenergia nyerhető belőle. Ez a folyamat eddig túl költségesnek bizonyult, azonban, ha a megújuló energiaforrás házon belül adott – például egy saját napelemparkkal – és a klímacélok elérése érdekében a fosszilis energiaforrásokat megadóztatják, gazdaságilag is kifizetődő lenne a hidrogén-alapú energiatárolás. Ehhez azonban a megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket is meg kell valósítani, amit a piaci szereplők csak akkor fognak meglépni, ha már egy jól működő ellátási lánc biztosított. A Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatója szerint első körben pilot projektek megvalósítása várható, amelyek már most is folyamatban vannak, azonban a rendszerszintű átálláshoz hathatós állami beavatkozásra, ösztönzésre lesz szükség.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János a fosszilis jelenből a klímasemleges jövőbe vezető szabályozói útépítésről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján, ahol többek között megemlítette az ellátásbiztonság fontosságát, az energiahatékonyságot, a közlekedési szektor kihívásait is. Emellett alapvető fontosságúnak tekinti Paks I üzemidő-hosszabbítását, illetve Paks II megépítését.
Az elmúlt időszakban alaposan elszálltak az energiaárak, hétről hétre újabb rekordok dőlnek meg az európai energiatőzsdéken. A helyzetet jól jellemzi, hogy a fukusimai incidens óta először, vagyis több mint 10 év után, az európai árjegyzés meghaladta az ázsiait. Tovagyűrűző hatásként pedig a történelmi gáz- és karbonárak történelmi villamosenergia-árakat eredményeztek. Ebben a környezetben hazánk gáztárolói töltöttségi szintje elérheti a 85-86 százalékot is, ami egy megnyugtató készültségi szint - mondta el Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Portfolio-nak, akivel az Európai Unió új klímacsomagjáról, a karbonvámokról, a hidrogéngazdaságról és a kibervédelemről is beszélgettünk.
Idén is megrendezzük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án kerül sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vesznek részt és aktuális témákkal jelentkezünk. Ezek közé tartozik többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is.
Az emberiség alapvető érdeke, hogy a karbonsemlegesség irányába haladjunk, ennek a szolgálatába állítható az energiahatékonyság és megújuló alapú energiatermelés mellett a hidrogéngazdaság is, amely még kevésbé van a fókuszban - hívta fel a figyelmet a Portfolio Sustainable World 2021 konferencián tartott előadásában Lengyel András. A PwC Magyarország Energetikai- és közműszolgáltatási tanácsadás vezetője szerint a zöld hidrogén egyedülálló lehetőséget nyújt a dekarbonizációra olyan iparágakban, ahol a dekarbonizációs törekvések nehezen kivitelezhetőnek tűntek korábban.
Az energiatároló az új napelem, a hidrogéné a jövő, a szélenergiát pedig csak a kormányzati hozzáállás hátráltatja - néhány állítás, melyben az energetikai szektorban érdekelt szakemberek jórészt egyetértettek a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának energetikai panelbeszélgetésén. A diskurzus során a beszélgetőpartnerek érintették még az elszálló nyersanyagárak jelentette kihívásokat és a kiegyenlítő energia drágulásának problémáit is.
Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, az IPCC új jelentése szerint a korábban reméltnél sokkal sebesebben emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a klímakatasztrófa elkerülésére. Július 14-én mutatta be az Európai Bizottság is az új uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben több meglehetősen drasztikus elképzelés is szerepel, amelyek közül Magyarország kifejezetten ellenzi az egységes uniós karbonár bevezetését, valamint az EU ETS kiterjesztését a háztartásokra, mivel ez jelentős költségterhet jelenthetne számukra. A megújuló energiatermelés területén ugyanakkor jól állunk, de a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletek kielégítése között - mondta el a Portfolio-nak Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról, az autóiparról, a klímasemlegesség költségeiről és az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk.
A karbonmentes hidrogén előállításának megkerülhetetlen szereplőjévé válna 2030-ra az MVM Csoport Magyarországon. A társaság a hidrogén alkalmazására is olyan stratégiai lehetőségként tekint, amely elősegítheti értékláncai és vagyonelemei továbbfejlesztését, szén-dioxid kibocsátása csökkentését, valamint új piacokon való megjelenését is.
Az ITM nemrég tett közzé pályázati felhívást, amely a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek magas költségigényű szakaszához ad forrást, pályázni a rendelkezésre álló hatmilliárd forintos keret erejéig lehet. Hosszú távú cél a meglévő hőtermelő és közösségi távfűtő rendszerek zöldítése is, ennek érdekében a teljes értékláncot támogatni kívánja a kormány. Ezek a támogatási konstrukciók még kidolgozás alatt vannak – mondta el Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája ambiciózus, de reális jövőképet felvázolva nyitja meg az utat a hidrogéngazdaság kiépítése előtt, hozzájárulva ezzel a dekarbonizációs céljaink eléréséhez – mondta el Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Története egyik legnagyobb forgalmát bonyolíthatja le a GE húszéves veresegyházi gyára idén és a következő évben, nagyrészt azért, mert a nyugati világ egyre több földgáztüzelésű csúcserőművet állít üzembe. A gázturbinák természetes úton fejlődnek afelé, hogy egyre több hidrogént tudjanak elégetni, ezért egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy alkalmazásukkal zsákutcába sétálunk - mondta a Portfolio-nak Lencsés Gergő, a GE globális gázturbina-gyártási üzletágának vezérigazgatója, akinek vezetésével korábban a társaság legnagyobb megújuló energiatermelő berendezéseket gyártó üzeme is felépült.
Nem régen fogadta el a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amely kijelöli a következő évek irányát a hazai hidrogénfejlesztések számára, és meghatározza a legfontosabb irányokat és célokat. Ma pedig egy hidrogénes konferencián Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismertette ennek a stratégiának a részleteit, de szóba kerültek a szabályozási nehézségek és a lehetséges EU-s pályázatok is az eseményen, illetve a hazai vállalatok képviselői is beszámoltak eddigi tapasztalataikról és terveikről.
Megvalósítási szakaszába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin projektje, amelynek célja a többletáram hidrogénné alakítása, abban tárolása, és a hidrogén más használati módjainak vizsgálata.
