Irodát nyitott Budapesten a brazil Embraer repülési óriásvállalat. A cég elsősorban kutatás-fejlesztési projekteket folytat majd hazánkban, melynek része lesz várhatóan műholdakkal és kisgépekkel kapcsolatos tevékenység is, később pedig gyártókapacitás kiépítésére is sor kerülhet.
Amellett, hogy Kína globális gazdasági nagyhatalommá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben, a 2010-es évek során rengeteg erőforrást öltek a hadseregük modernizációjába is, számos vélekedés szerint azért, hogy geopolitikai ambícióiknak fegyveresen is érvényt tudjanak szerezni. Nem túlzás azt mondani, hogy a kínaiak a mai napig ontják magukból az újabbnál újabb katonai technológiákat, némely ezek közül még az Egyesült Államok fegyverrendszereinek színvonalát is meghaladja.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Bár a NATO-misszió véget ért, elképzelhető, hogy a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, hogy visszatérnek a magyar katonák Afganisztánba – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy csütörtöki sajtóeseményen. A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország számára a legnagyobb fenyegetettség délről jön, a migrációs útvonalakon keresztül, viszont NATO-tagként szükséges esetén segít azoknak az államoknak, amelyeket Oroszország esetleges fenyegetése veszélyeztet. Ruszin-Szendi Romolusz vezérezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoka azt is elmondta az eseményen: számos új állandó honvédségi alakulat jöhet létre a jövőben, első körben azokban a megyékben, ahonnan sok ezren elmentek katonának, de nincs a régióban állandó alakulat.
Közzétették tegnap a Magyar Közlönyben Magyarország új katonai stratégiáját, amely a Honvédség fejlesztése és alkalmazása mellett a hadiipar fejlesztésével és a hazánkat fenyegető potenciális veszélyforrásokkal is kiemelten foglalkozik. A stratégia nagy hangsúlyt fektet hazánk szuverén védelmi képességeinek koordinációjára és javítására, illetve a NATO kötelékén belüli együttműködés összehangolására és a nemzetközi szerepvállalás ösztönzésére is. A stratégiának eleme az a célkitűzés is, hogy 2024-től Magyarország védelmi költségvetése a GDP 2%-a fölé nőjön. A stratégia felülvizsgálata négy évente lesz szükséges.
Néhány hete írtunk a világ legjobb mesterlövészeiről, most ideje sorra venni a világ legjobb mesterlövész-fegyvereit. A Military Today csinált egy kiváló gyűjtést a legjobb, jelenleg hadrendben lévő fegyverekről; ők olyan paraméterek alapján állították fel a rangsort, mint a lőtávolság, a pontosság, a felhasználók száma, megbízhatóság, páncéltörő képesség, stb. A fegyver-prototípusokat, a távcsöves öntöltő puskákat és a hadrendből kivont fegyvereket nem vették be a rangsorba.
Újabb hazai kézifegyver-gyártási megállapodás körvonalazódik: 30 ezer darab „Browning-fegyverprototípus” gyártását hozná Magyarországra a belga FN Herstal – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Biztonságpiac VIII. Konferencián. Az eseményen Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke arról is beszélt, hogy 2030-ra 500 milliárd forintos outputot várnak a magyar hadiipartól és milliárdos összegeket fektet jelenleg a magyar kormány a megfelelő szakembergárda képzésébe és a hazai biztonságpiaci innováció támogatásába.
A nulláról építi újra a magyar kormány a hazai hadiipart, olyan tempóval, hogy csak az előző évben hat új üzem építéséről született megállapodás. A döntéshozók azzal számolnak, hogy 2030-ra már többszáz milliárd forint fölötti kibocsátást ér el a hazai hadiipar, a honvédelmi igények kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységre is sor kerül – mondta el Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a Portfolio-nak. Komplett ökoszisztéma jön létre hazánkban: bevonnák a gyártásba beszállítói oldalról a hazai kkv-szektort, illetve az innovációba a magyar egyetemeket is, ennek támogatása végett új befektetési alap, innovációs központ és egy koordinációs központ is létrejön. A miniszter arról is beszélt, hogy szeretné hamarosan ismét magyar tulajdonban látni a budapesti repteret.
A hadsereg fejlesztésének nincs céldátuma, ami zajlik, az egy lezárhatatlan folyamat része - jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a szombati számban jelent meg.
Jövőre átlépi a Magyar Honvédség költségvetése az ezermilliárd forintot, egészen pontosan 1003 milliárd forint lesz - közölte a honvédelmi miniszter csütörtökön Veszprémben, a nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok részére tartott tájékoztatóján.
Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor. Az elképzelés egyáltalán nem újdonság: 2014 óta folyik a magyar haderő fejlesztése, de igazán nagy lendületre csak az elmúlt 2-3 évben kapcsolt a projekt, amikor szinte egymást érték a több százas tételben történő harcjármű-vásárlások, illetve az újabb és újabb hadiipari üzemalapításokkal kapcsolatos bejelentések. Jövőre már 1000 milliárd forintot tervez költeni a kormány védelmi kiadásokra, melynek jelentős részét eszközvásárlások teszik majd ki, ezzel a magyar GDP 1,7%-a már katonai kiadásokra megy majd el. Nézzük, miért lehet szüksége Magyarországnak erős haderőre, illetve hogy melyek voltak a jelenleg zajló, nagyszabású haderőfejlesztési program fontosabb mérföldkövei.
Számos probléma merült fel Nagy-Britannia saját fejlesztésű gyalogsági harcjárművével, az Ajax-szal kapcsolatban, ezért átmenetileg felfüggesztették a típus tesztelését 2020 novembere és 2021 márciusa között – derül ki egy még nem publikált védelmi minisztériumi jelentésből, melyet a Telegraph megszerzett.
A haditechnikai témák iránt érdeklődők körében rendszeres vitatéma, hogy szükség van-e még a modern kor haderőiben általános harckocsikra, a jelenleg zajló, globális haderőfejlesztési projekteket vizsgálva viszont az a kép rajzolódik ki, hogy a következő évtizedekben még egyértelműen megmaradnak a tankok a harcmezőkön. Legyen szó meglévő harcjárműtípusok korszerűsítéséről vagy újfajta tankok tervezéséről, számos ország állt neki az elmúlt években, hogy fejlessze páncélos-képességeit, többek közt az Egyesült Államok, az európai nagyhatalmak, India és Oroszország is. Megnéztünk tíz izgalmas harckocsi-fejlesztési projektet a világ különböző pontjairól.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén bejelentette: Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.
Oroszország egyre több mesterséges intelligenciát használó fegyverrendszert és autonóm fegyverek egész sorozatát fejleszti – olvasható egy független thinktank által az amerikai kormány megbízásából készített friss tanulmányban. A jelentés arra is kitér, hogy több ezek közül az eszközök közül már működőképes, de még számos új technika fejlesztése van folyamatban, amely a következő években zárulhat eredménnyel. Önműködő tankok, AI-vezérelt nukleáris rakéták, mesterséges intelligenciát használó tűzvezérlő rendszerek; Oroszország vezetése nem rejti véka alá, hogy a világ egyik leginkább automatizált hadseregét akarják felépíteni a következő években.