A csehországi gázfogyasztás 2023-ban 10,4%-kal, 6,76 milliárd köbméterre esett, ami 1992 óta a legalacsonyabb, és mindez a 2022-es 20%-os zuhanást követte - közölte hétfőn a Cseh Energetikai Szabályozó Hivatal (ERU).
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Ma hajnalban közzétette tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a tavalyi harmadik negyedévesnél is erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés.
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
A kedvező időjárási kilátásoknak, a magasan alakuló tárolói kapacitásoknak és a norvég szállítások újraindulásának köszönhetően valósággal bezuhant a mögöttünk álló napokban a földgáz ára, már tavaly július óta nem látott szinten áll a jegyzés.
Az oroszországi nyugati gázmezőket Mongólián keresztül Kínával összekötő Power of Siberia 2 gázvezeték építése valószínűleg jelentős késésben van– figyelmeztetett Luvsannamsrain Oyun-Erdene mongol miniszterelnök. A vezeték több mint egy évtizede kiemelt beruházás Moszkva számára, ráadásul egyre fontosabb miután Európa a 2022-es ukrajnai invázióra válaszul csökkentette orosz gázimportját.
A mögöttünk álló hónapok meredek áresésének köszönhetően az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti szinteken jár az európai gázár. Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője legfrissebb írásában azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi állt a bezuhanás hátterében, hogy néz ki most Európa energiafüggősége és vajon a jelenlegi környezetben fenntarthatóak az alacsony gázárak?
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.
A globális határidős árampiaci termékekben 36%-os, ezen belül az európai termékekben 55%-os, forgalomnövekedés volt 2023-ban a megelőző nehéz év után Európa vezető áramtőzsdéjén, az EEX-en, közölte az éves összesítést a tőzsde. A globális határidős és spot gázpiaci kontraktusok volumene 9%-kal, ezen belül az európai termékeké 28%-kal nőtt.
Pénteken megjelentek a 2023-as teljes körű inflációs adatok, amelyekből kiderül, hol drágult leginkább az élet az év folyamán, és mely termékek lettek olcsóbbak. Az elmúlt két év hektikus ármozgásai után biztosra vesszük, hogy mindenkinek okoz meglepetést néhány termék toplistákon való feltűnése.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Egy év alatt 39 százalékkal nőtt azoknak a brit háztartásoknak a száma, amelyek nem tudják rendesen fizetni a rezsiszámlájukat. A növekedés azért is aggasztó, mert az infláció csökken az országban.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
2023-ban alapvetően csökkenést tapasztalhattunk a nyersanyagpiacokon, elsősorban az amerikai kamatemelések és geopolitikai események befolyásolták az árakat - közölte a G7 Pletser Tamásnak, az Erste energiaipari elemzőjének az írását. A szakember elmondta várakozásait az idei évvel kapcsolatban.
Az extrém hideg miatt messze új történelmi csúcsra ugrott pénteken Finnországban a nagykereskedelmi áramár, ami azért is problémás, mert a napi áramárhoz kötött fogyasztók rezsiszámlája akár húszszorozódhat is egy átlagos naphoz képest. A finn gázpiaci rendszerüzemeltető azonnal új cseppfolyós gázszállítmányt rendelt, mert annyira durván megugrott a gázfogyasztás az országban, hogy félő: nem lenne elég az eltárolt gáz az egyik tárolóban addig, amíg megérkezik majd a tervezett LNG-hajó.