Radikális beavatkozást mérlegel a brit kormány az árampiacon azért, hogy a lakosság csak tompítottan érezze meg az elszállt gázárak áramárakra gyakorolt hatásait - tudta meg a Financial Times. Közben a Reuters információi szerint az olasz kormány azt mérlegeli, hogy a stratégiai gáztartalék felhasználásával tompítsa a magánszektor felé a durva gázár-kilengéseket.
Kifejezetten jó számokat hozott 2021 első kilenc hónapja az ALTEO számára - a szigorú felügyeleti szabályok miatt a vállalat éves eredményekről csak az előre lefektetett menetrend szerint, 2022 februárjának végén beszélhet. Mindez a jól felrajzolt stratégia eredménye, amely a következő években is a további fejlődés lehetőségét hordozza – véli ifj. Chikán Attila. A cégcsoport vezérigazgatója szerint tudatosan kell építeniük olyan, ma még kisebb jelentőségű területekre is, amelyek néhány éven belül nagyon komoly növekedést élhetnek meg.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
Az elszálló energiaárak lakossági begyűrűzését Európa-szerte igyekeznek adócsökkentésekkel, támogatásokkal megfékezni, tompítani a kormányok, de nagy kérdés, hogy ezek az átmeneti/egyszeri intézkedések mire lesznek elegendőek a sokak szerint tartósan magas árkörnyezetben, másrészt a koronavírus-válság miatti kiköltekezés az országok költségvetési mozgásterét már eleve beszűkítette – rajzolódik ki a Bloomberg körképéből.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
Az energiaárak elszállása mellett havi 40 ezer, évi csaknem félmillió forintot spórolnak a családok Magyarországon a 2013 óta fixen tartott rezsiárakkal, illetve megfordítva ennyibe kerül a rezsicsökkentés intézményének fenntartása – jelezte a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Egyik napról a másikra 120 ezer forintra emelkedett a 60 négyzetméteres lakás havi gázszámlája - panaszkodott az egyik ingatlanos fórumon valaki, aki egy olyan bérelt lakásban él, melynek tulajdonosa nem magánszemély, hanem egy vállalat. Míg a lakosság a maximált díjak miatt nem érzi a globálisan elszállt energiaárakat, addig a cégek esetében ez nem feltétlenül van így. De valóban jogos egy ekkora áremelés? Mitől függ, hogy egy vállalat mennyit fizet a gázért? Az alábbiakban ezt jártuk körbe, röviden kitérve az önkormányzatok helyzetére és bemutatva azt is, kell-e félnünk, hogy hiány alakul ki a piacon.
A rezsiárak elszállása és a vállalati áremelések miatti magas infláció két oldalról is alááshatja a lakossági fogyasztás bővülését idén az eurózónában, és az energiaárak elszállása összességében akár 1%-ponttal is ronthatja a gazdasági növekedést – rajzolódik ki a Bloomberg saját gazdasági modelljéből. A jelek szerint az elszálló energiaárak egyik fő mozgatórugója továbbra is megmaradt, ugyanis az oroszok a Jamál-Európa gázvezetéken továbbra is olyan kevés gázt küldenek, hogy sorozatban már 23. napja a normálissal ellentétben kelet felé áramlik a gáz a német-lengyel határon.
Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját a varsói kormány kedden elfogadott, második inflációellenes csomagja szerint - közölte sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki kormányfő.
Mintegy 710 ezer németországi háztartás számíthat egyszeri érdemi pénzügyi támogatásra amiatt, hogy elszálltak a téli hónapokban a fűtési költségei – derült ki a Reuters birtokába jutott előzetes német kormányzati tervből.
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
Szombaton, azaz holnap lejárt volna az a határidő, amíg a győri távhő cég az ország biztonsági gázkészletéből jogosult gázt kapni, így az utolsó pillanatban, egy ma reggeli rendkívüli testületi ülésen döntött úgy a győri önkormányzat, hogy leszerződik egy új gázkereskedővel, mert az egyik befutott ajánlatot elfogadta – írja a Telex.
„A rezsicsökkentés marad”, de egyúttal valódi rezsicsökkentésre, hatékonyabb energiafelhasználásra van szükség, továbbá szociális elemeket lenne célszerű belevinni a lakossági energiaellátásba – többek között ezeket mondta a Népszavának adott interjúban az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter hangsúlyozta, hogy több százezer lakás korszerűsítését szeretnék támogatni és erre az Európai Unió is adna jelentős összeget a helyreállítási programból. A Paksi Atomerőműnél megvizsgálná az üzemidő-hosszabbítás kérdését, a Paks II. szerződést pedig felülvizsgálná, de szükségét látja a megépítésének.
Az utóbbi hetekben naponta fél százalék körüli mértékben apadt a magyarországi gáztárolók összesített készletszintje és mostanra 49% közelébe bukott, ami sokkal alacsonyabb, mint az előző két év 82%-os, illetve 96%-os kiugró aránya, és elmarad az elmúlt tízévi 54,5%-os átlagtól is, miközben a következő napokra komoly mínuszokat mondanak az időjárás jelentések. Megnéztük tehát, hogy kell-e aggódni az apadó magyarországi gáztárolói készletek miatt és a rövid válaszunk az, hogy nem. A bővebb válaszunk pedig az, hogy attól függ, milyen fogyasztókról van szó, de alapesetben senkinek sem kell gázhiánytól és az emiatti korlátozásoktól tartani Magyarországon még akkor sem, ha huzamosabb ideig hideg maradna az idő. Inkább az árak tartósan extrém magasságokban ragadása a nagyobb kockázat azoknak, akik a szabadpiacról kénytelenek mostanában gázt vásárolni. A régiós országokban, például Ukrajnában és Ausztriában viszont igenis van ok az aggodalomra, mert soha nem látott mélyponton vannak a tárolói készletszintek.
Jelentősen, közel 20 százalékkal emelkedett az európai gázár kedden kora délután a hétfői záróértékéhez képest, miután már 15. napja fordított irányba, nyugatról kelet felé tart a gáz továbbítása a Jamal-Európa gázvezetéken, és a meteorológusok előrejelzése szerint ismét téliesre fordul az időjárás Európa jelentős részén.
Sorozatban 15. napja visszafelé, tehát Németországból Lengyelország felé áramlik a gáz az egyik legfontosabb orosz gázszállítási útvonalon, mivel kevés gázt küldenek az oroszok Nyugat-Európa felé, ez pedig továbbra is nagyon magasan tartja a gázárakat az európai tőzsdéken. Mindez egyébként a Gazprom saját kimutatásain is meglátszik, hiszen a cég vasárnap maga ismerte el, hogy elmaradt a saját gázszállítási tervétől 2021-ben a tényleges szállítási volumen és ez rekordmértékű profitot generál majd számára.
Januártól 55%-kal drágul az áram és 41,8%-kal a gáz ára az átlagos olasz háztartásoknál – jelentette be a rengeteg családnak lesújtó hírt december 30-án este az olasz ARERA energiapiaci szabályozó hatóság.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Egyre nagyobb a pezsgés a globális híráramban a klímacélok eléréséhez kulcsfontosságúnak tartott zöldhidrogénnel kapcsolatban. A zöldhidrogén termelése Európában már versenyképes a fosszilis energiahordozóból karbonintenzív módon gyártott szürke hidrogénnel, de ez egyelőre inkább a földgázárak emelkedésének, mint a technológia árcsökkenésének köszönhető. Ezzel együtt a tervek mellett már a fejlesztés alatt levő projektekhez kapcsolódó, ugrásszerűen emelkedő számok is arról árulkodnak, hogy közelít az elektrolizáló berendezések széles körű telepítésének kezdete.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
