Európa-szerte számos megoldással igyekeznek tompítani az államok az elszálló áramárak lakossági, illetve vállalati begyűrűzését, de ez rátesz még egy jó nagy lapáttal a koronavírus-járvány miatti eladósodottságukra, ráadásul nem is csak átmeneti áramár ugrás van szó, így tartós költségvetési terhekről beszélhetünk.
Magyar idő szerint 1 óra körül elkezdődött a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélése, amelynek volt egy sajtónyilvános része is. Ezen több témában számos fontos jelzés is elhangzott, így például az az új információ, hogy mindkét vezető egybehangzó kijelentése szerint Európában Magyarország kapja a legolcsóbban az orosz gázt, ami Putyin szerint most ötöde a piaci árnak. Az ötórás megbeszélés után a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel közös sajtótájékoztatón elmondta, 1 milliárd köbméterrel szeretnék megnövelni a hosszú távú gázszállítási szerződés keretében az éves magyar vásárlás mennyiségét. Putyin szerint ez nem probléma Oroszországnak, és április elején döntenek majd róla. Az orosz elnök az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta, ők a Krímet szuverén orosz területnek tekintik, ám szerinte Ukrajna fegyveresen akarja visszafoglalni a félszigetet, ezért ha Ukrajna a NATO tagja lenne, akkor Oroszország a NATO-val háborúzna.
A mostani bizonytalan időkben nem kevesebb, hanem több gázszállításra van szükség a hosszú távú szerződés keretében, ezért arra kértem Putyin elnök urat, hogy 1 milliárd köbméterrel növeljük meg a hosszú távú gázszállítási szerződés keretében az éves vásárlásunk mennyiségét – jelezte közös sajtótájékoztatójukon kedden este Moszkvában Orbán Viktor magyar kormányfő. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre azt válaszolta, hogy ez nem probléma Oroszországnak, és április elején döntenek majd róla, de közben egy erős figyelmeztetést is küldött a többi EU-tagországnak.
Magyar idő szerint 1 óra körül elkezdődött a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélése, amelynek kezdetén két orosz és a magyar hírügynökség a magyar gázvásárlásról közölt információkat.
A 2021-es év sokféle kellemetlen meglepetései közé tartozik az infláció újbóli megjelenése. Ez sem magyar ügy. Számos fejlett országban, ahol az utóbbi években stabil volt az árszint, sőt egy ideig a deflációs veszély ellen léptek fel a jegybankok (de még a 2020 előtti erős konjunktúra során is csak mérsékelten emelkedtek az árak), most hirtelen évtizedes rekordokat döntöget az áremelkedési ütem. Váratlan pénzromlás Amerikában, az euróövezetben? Ott nem, de tény, hogy tavaly év végén a megelőző, 2020-as esztendőhöz mért fogyasztói árindex a legtöbb gazdaságban felszökött.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH importadataiból ki lehet számolni a beszerzés tényleges költségeit és ez alapján a Népszava azt írja, hogy októberben 167 forintot fizetett az állami MVM az importgáz egy köbméteréért, miközben itthon a lakossági rezsicsökkentett árban a tényleges energiadíj 50 forint körül lehet, így tehát köbméterenként 127 forint körüli a veszteség mértéke. A KSH egyébként éppen ma reggel tette közzé már a novemberi adatok egy részét, ami arra utal, hogy ez a veszteség 100 forint körülre süllyedhetett.
A fejlett piaci hozamemelkedési hullám, a magas szinten rekedő infláció és a Fed szigorítási lépései rég nem látott esést hoztak a részvénypiacokon. A fokozódó monetáris és geopolitikai kockázatok ellenére továbbra is hisznek a részvényekben a Portfólió-ajánlókat készítő hazai vagyonkezelők, a modellportfóliókban különösen a fejlett piaci részvények felülsúlyát ajánlják, de a magyar kötvényekben is látnak fantáziát.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.
„Szeretnénk megnövelni az orosz-magyar gázmegállapodásban az oroszok által Magyarországnak rendelkezésre bocsátott gáz mennyiségét” – jelentette be a jövő keddi moszkvai látogatása egyik legfőbb céljaként Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli adásában. A kormányfő indoklása szerint erre a lépésre Magyarország biztonságának növelése érdekében van szükség. A bejelentés azután hangzott el két nappal, hogy a Portfolio megírta: évi 400-450 milliárd forintos veszteséget termelhet az állami MVM még a jelenleginél jóval olcsóbb gázárak mellett is döntően amiatt, hogy a rezsicsökkentés miatt sokkal olcsóbban kell adnia a gázt a lakosság felé, mint ahogy azt az oroszoktól az elszabadult tőzsdei gázárak alapján beszerzi.
A hidegebb időjárás és a gyors gazdasági növekedés 2021-ben közel 6%-os növekedéssel új csúcsra emelte a magyarországi földgázfelhasználást, éppen abban az évben, amikor a világpiacon elszabadultak a gázárak – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán közzétett előzetes tavalyi évi földgázmérlegéből. Az adatokból az is jól kirajzolódik, hogy a magyarországi földgázkitermelés trendszerűen szorul vissza, noha most nagyon jól jönne a minél több itthon kitermelt olcsó gáz a rendkívül magas világpiaci gázárak mellett, amelyek tegnapi elemzésünk szerint komoly veszteséget okozhatnak az állami egyetemes gázszolgáltatónak. Az Energiahivatal a földgáz zárómérleg alapján azt is hangsúlyozza, hogy lesz elég gáz a téli fűtési szezonban, nem kell aggódni.
A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.
Romániában ideiglenesen korlátozzák a lakossági villamos energia és gáz árát, illetve kiterjesztették az árkompenzációban részesülők körét; az újabb intézkedések februárra és márciusra érvényesek. A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el erről.
Miután karácsonykor naponta garantált gázszállításról kötött megállapodást Magyarország Ukrajnával, ma arról érkezett hír, hogy szeptember 30-ig kinyújtotta a magyar rendszerüzemeltető FGSZ Zrt. az Ukrajna felé nem megszakítható gázszállításokra vonatkozó tesztüzemet. Mindkét lépés nagyon jól jön annak az Ukrajnának, amely az orosz konfliktus miatt évek óta nem vásárol közvetlenül az oroszoktól gázt, illetve mostanra 23%-ra, példátlanul alacsony szintre esett a gáztárolói töltöttsége.
Hatékonyabban össze kell hangolnunk az uniós gáztárolói kapacitások kihasználását és jobban oda kell figyelnünk azok menedzselésére a következő tél előtt, mert bajba kerülhetünk az oroszoktól való függőségünk miatt – gyakorlatilag ez az egyik fontos üzenet, amit ki lehet olvasni a hétvégi uniós energiaügyi miniszteri tanácskozás után megjelent nyilatkozatokból, amelyeket az illetékes uniós biztos, illetve a német miniszter mondott.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Az EU elkezdett olyan partnereket keresni, akik képesek lehetnek a blokk gázszükségletét kielégíteni. Ennek érdekében többek között az Egyesült Államokkal is tárgyalnak – írja a Bloomberg az uniós energiaügyi biztos szavaira hivatkozva.
Kevesebb földgázt importált Németország tavaly november végéig, mint egy évvel korábban, de így is jóval többe került az országnak a gázimport a német szövetségi gazdasági minisztérium statisztikai és felügyeleti hatósága, a BAFA pénteki jelentése alapján.
Sorozatban 31. napja a normálissal ellentétben nyugatról keleti irányba áramlik a gáz a német-lengyel határon a Jamál-Európa gázvezetéken, éppen a téli fűtési szezon kellős közepén, ami így egyértelműen felfelé irányuló nyomást fejt ki a gázárakra Európa-szerte. Ez jól láthatóan egyre komolyabb feszültségeket okoz a lakossági és céges gázellátásban is, aminek legutóbbi jele az, hogy az olasz ipar keményen lobbizik azért, hogy „bármi áron” törjék le az olasz gázárakat, akár a stratégiai tartalék felszabadítása árán is.
Egy nyersanyagpiaci szuperciklusban vagyunk, ami kereslet-kínálati okok miatt még akár évekig magas olaj- és gázárakat okozhat és így a magyarországi rezsicsökkentés fenntartása komoly erőforrásokat igényel az államháztartás felől – jelezte az Erste Bank szerdai sajtóreggelijén Pletser Tamás, a bank olaj- és gázipari elemzője. Ő korábban úgy becsülte, hogy ha a tavaly november-decemberi extrém magas gáz- és áramárak idén egész évben fennmaradnának, akkor az az éves magyar GDP 2-2,5%-át, tehát több, mint ezer milliárd forintot kitevő terhet jelentene a magyar államháztartásnak. Az eseményen Varga Ádám termékfejlesztési vezető két főbb piaci megatrendet emelt ki, ami jó befektetési lehetőségekkel kecsegtet, míg Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy öt hónap elteltével nagyon kedvezőek a Random Capital megvásárlásának tapasztalatai mind banki, mind ügyfél szempontból.
Minden kiderült az otthoni munkavégzésről Magyarországon.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte a nyugati szövetségeseknek folytatniuk kell Ukrajna támogatását.
Az elrettentéstől a tárgyalásokig vannak tervek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
