Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 300 millió eurós hitelkerettel támogatja Moldova földgázellátási biztonságát. A döntést éppen aznap jelentették be, amikor az EU-csúcson várhatóan jóváhagyják az uniós tagállamok, hogy hivatalos tagjelölti státuszt kapjon Moldova is Ukrajna mellett.
A legfrissebb értesülések szerint az orosz gázt rubelért című huzavona azzal a magyar közmondással írható le a leginkább, hogy a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmaradhat. Közben Mario Draghi olasz miniszterelnök elárult egy nagy üzleti titoknak számító információt is, ami pont ugyanebbe az irányba mutat.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetései miatt két egészen másik módon fizethetnek az európai gázvásárlók az oroszoknak, mint ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-i rendelete előírta.
Az Európai Unió által meghozott oroszellenes szankciókat megsértené az, ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt rendelet alapján a Gazprombank közbeiktatásával rubelben fizetnék ki a leszállított gázt az uniós gázvásárlók a Gazpromnak – erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság szakértői csapata az elvégzett kockázatelemzés alapján a Bloomberg információi szerint. Több más kockázatot is azonosított az elemzés, amelyekre már a Portfolio is felhívta a figyelmet az orosz elnöki rendelet kiadásának napján.
Nem holnaptól, az új terv közzétételétől kezdve kell áttérni a gázszállításoknál a rubelalapú kifizetésre, hanem ez egy elhúzódóbb folyamat lesz – ígérte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője egy szerdai tájékoztatón. A hírre első reakciókért néhány euróval estek a gázárak, de összességében még mindig 10% körüli pluszban járunk tegnaphoz képest, mert az orosz szállítások körüli bizonytalanság megmaradt. Közben a rubel folytatta szárnyalását, mert a jelek szerint a bankközi devizapiacon késztetik majd rubelvételre az orosz gáz vásárlóit, és az adott napi moszkvai tőzsdei árfolyamon számolják el velük a gázszállításokat.
Nehéz másként értelmezni a német gazdasági miniszter szerda reggeli bejelentését, mint úgy, hogy a németek elkezdtek felkészülni egy esetleges gázellátási zavarra amiatt, hogy az oroszok rubelben követelik a gázszállítások ellenértékét. Sőt egy német energiaipai szövetségi vezető szerint tényleg át kell gondolni, hogy hogyan lehet priorizálni a gázfelhasználást, ha beüt a baj. Közben szerdán délelőtt egy vezető orosz politikus már azt is "javasolta" Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti jelzésével összhangban, hogy az oroszok ne csak a gáznál, hanem számos más exportterméknél, így az olajnál, szénnél, fémeknél, gabonáknál, műtrágyáknál, fűrészáruknál is térjenek át a rubelalapú fizetésre, így aki orosz terméket akar vásárolni, szerezzen előbb rubelt – üzente. A javaslatra máris pozitív visszajelzés érkezett Putyin szóvivőjétől. A franciák egyelőre nem aggódnak a gázellátási helyzet miatt, a görög kormány viszont válságtanácskozást tart az energetikai hatóság és a nagy cégek részvételével, amelyen megvitatják a rubelalapú elszámolás kérdését. A gázpiaci szereplők nyugtalanok, ami a 10% körüli mai áremelkedésben is megmutatkozik.
Miután a G7 gazdasági miniszterei hétfőn világosan megmondták, hogy nem fognak rubelben fizetni a gázért, mert a szerződésekbe dollárt és eurót írtak, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy hétfő késő esti tv-interjúban azt üzente: „ha nincs fizetés, nincs gáz”. Még ezt megelőzően az orosz felsőház gazdasági bizottságának tagja azt üzente a G7-visszautasításra, hogy ebben az esetben egyszerűen el fogják zárni a gázcsapokat. Még mindig látszik kiút ebből az összetűzésből, de a gázpiac ideges, megint jelentős áremelkedés volt tegnap és ma reggel is.
Azért akarhatja a rubelalapú elszámolást az orosz elnök a gázszállításoknál, hogy így végülis az orosz jegybankkal kényszerítse az üzletelésre a nyugati vevőket, amely intézmény jelenleg nyugati szankciók hatálya alatt áll, így azok feloldása lehet a mozgatórugó a háttérben – világított rá az InfoRádiónak nyilatkozva az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.
Közös erőfeszítéseket tesz az Európai Unió a vezetékes és a cseppfolyós földgáz, illetve a hidrogén közös beszerzésére – gyakorlatilag ezt tartalmazza az a zárónyilatkozat-tervezet, amelybe betekintést kapott a Reuters. Mindez hatalmas jelentőségű döntés lenne, hiszen sosem volt még példa közös gázbeszerzésre, ugyanis az energiapolitika tagállami hatáskör, így az ezzel összefüggő lépéseket is eddig egyedül intézték a tagállamok. Közben az orosz olajembargóval kapcsolatban megmaradtak a töréspontok, viszont a gázpiacon egy árplafon bevezetését egyre több tagállam támogatja, hogy a fogyasztói terheket, illetve az áramárakat kordában lehessen tartani.
A német gazdasági minisztérium szóvivője azt jelentette be, hogy a kormány megbízást adott a gázbeszerzésért felelős intézménynek, hogy vegyen 1,5 milliárd euró értékben nem-orosz cseppfolyósított földgázt – jelentette a Reuters.
"Az energiaellátás biztonságának erősítése érdekében a kormány fontosnak tartja, hogy jövő év végétől az azeri földgáz is megjelenjen a magyar piacon. Erről a vállalati tárgyalások már meg is kezdődtek" – derül ki abból a Külgazdasági és Külügyminisztérium által küldött közleményből, ami Szijjártó Péter mai bakui látogatásának fejleményeiről szól. A magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság (GVB) nyolcadik ülését követő sajtótájékoztatón a magyar miniszter azt is ismertette a közlemény szerint, hogy 120 millió dolláros Eximbank-hitelkeretből segítenek a magyar cégek a hegyi-karabahi újjáépítésben.
Ma gyakorlatilag három ország, Oroszország, Magyarország és Lengyelország is segítő kezet nyújtott a gázpiacon Ukrajnának és ez fontos ok volt abban, hogy a tőzsdei árak mintegy 10%-kal estek a hónap első kereskedési napján.
Magyar idő szerint 1 óra körül elkezdődött a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélése, amelynek volt egy sajtónyilvános része is. Ezen több témában számos fontos jelzés is elhangzott, így például az az új információ, hogy mindkét vezető egybehangzó kijelentése szerint Európában Magyarország kapja a legolcsóbban az orosz gázt, ami Putyin szerint most ötöde a piaci árnak. Az ötórás megbeszélés után a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel közös sajtótájékoztatón elmondta, 1 milliárd köbméterrel szeretnék megnövelni a hosszú távú gázszállítási szerződés keretében az éves magyar vásárlás mennyiségét. Putyin szerint ez nem probléma Oroszországnak, és április elején döntenek majd róla. Az orosz elnök az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta, ők a Krímet szuverén orosz területnek tekintik, ám szerinte Ukrajna fegyveresen akarja visszafoglalni a félszigetet, ezért ha Ukrajna a NATO tagja lenne, akkor Oroszország a NATO-val háborúzna.
A mostani bizonytalan időkben nem kevesebb, hanem több gázszállításra van szükség a hosszú távú szerződés keretében, ezért arra kértem Putyin elnök urat, hogy 1 milliárd köbméterrel növeljük meg a hosszú távú gázszállítási szerződés keretében az éves vásárlásunk mennyiségét – jelezte közös sajtótájékoztatójukon kedden este Moszkvában Orbán Viktor magyar kormányfő. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre azt válaszolta, hogy ez nem probléma Oroszországnak, és április elején döntenek majd róla, de közben egy erős figyelmeztetést is küldött a többi EU-tagországnak.
Az orosz gázszállítások stabilitása biztosított Magyarország felé 2036-ig és „az is fontos, hogy ma Magyarország az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásárol orosz gázt” – jelentette ki az Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott tárgyalás első, nyilvános része során Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz TASZSZ tudósítása szerint. A RIA és az RT tudósításai szerint pedig mindketten azt is mondták, hogy ma Magyarország veszi egész Európában a legolcsóbban az orosz gázt.
Magyar idő szerint 1 óra körül elkezdődött a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megbeszélése, amelynek kezdetén két orosz és a magyar hírügynökség a magyar gázvásárlásról közölt információkat.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH importadataiból ki lehet számolni a beszerzés tényleges költségeit és ez alapján a Népszava azt írja, hogy októberben 167 forintot fizetett az állami MVM az importgáz egy köbméteréért, miközben itthon a lakossági rezsicsökkentett árban a tényleges energiadíj 50 forint körül lehet, így tehát köbméterenként 127 forint körüli a veszteség mértéke. A KSH egyébként éppen ma reggel tette közzé már a novemberi adatok egy részét, ami arra utal, hogy ez a veszteség 100 forint körülre süllyedhetett.