Az „arab tavaszt” követően az arab világ demokratizálódásának nagy reménysége volt az észak-afrikai, csaknem 12 milliós ország, Tunézia, ahol a 2010-es évek közepén rövid időre valóban létre tudott jönni egyfajta – igaz, ingatag – plurális demokrácia. Az igazi népképviseleti hagyományok hiánya és a megoldhatatlannak tűnő gazdasági problémák azonban kikezdték a rendszert, és 2019-ben nagy erővel tört be egy addig a politikán kívüli szereplő, Kaisz Szaíd. Az új elnök rövid időn belül belekezdett a jogállami vívmányok leépítésébe, és mostanra autoriter hatalmat épített ki. Vasárnap elnökválasztást tartanak Tunéziában, ahol Szaíd és egy áljelölt mellett egyetlen valódi kihívó indul, akit azonban pár héttel a voksolás előtt börtönbe vetettek. Nagyon úgy tűnik ezért, hogy a választás csak színjáték lesz, melynek célja Szaíd tekintélyuralmi rendszerének népi legitimálása.
Az „arab tavasz” utolsó hírnöke 2010. december 17-én egy Mohamed el-Búazízi nevű fiatal utcai árus felgyújtotta magát a tunéziai Szidi Bú Zid városában, tiltakozva a hatóságok zaklatása ellen. Ezzel indult el az észak-afrikai országban a jázminos forradalom, amely január 14-én az országot 1987 óta diktátorként uraló Zín el-Ábidín ben Ali lemondásához és meneküléséhez...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
