Magyarország egyik – ha nem a legnagyobb – problémája, hogy folyamatosan csökken a népesség. A munkavállalási korú népesség 2009 és 2014 között drasztikusan zuhant, 6,4 millió feletti szintről bőven 6,2 millió alá. A további jelentős csökkenést a következő években a nyugdíjkorhatár folyamatos, hosszú éveken át tartó növelése gátolta meg.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, 2015 és 2022 között azokban az években mindig ugrott egy nagyot, legalább 100 ezer főt a munkavállalási korú népesség akkor, amikor emelkedett a korhatár. A nyugdíjkorhatár emelésének hatására tehát a munkavállalási korú népesség a 2014-es 15–61 éves korosztály helyett mostanra a 15–65 éveseket fedi le, amelynek köszönhetően alapvetően stagnált a munkára fogható létszám Magyarországon az elmúlt közel egy évtizedben.
Most, hogy befejeződött a nyugdíjkorhatár emelése, újra csökkenhet a munkavállalási korú népesség. Ez annak a hosszútávú trendnek az eredménye, hogy sokkal kevesebben lépnek be egy év alatt a munkaerőpiacra, mint ahányan kilépnek onnan, vagyis többen mennek nyugdíjba, mint amennyien befejezik a tanulmányaikat.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
