"Mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon" – így jelentette be egy hétfő kora esti Facebook-videóban a katari gázvásárlást Orbán Viktor kormányfő. Ennél konkrétabbat egyelőre nem mondott, így nem tudni az időzítésről és mennyiségről sem, de közben több más területet is említett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményével együtt, amelyeken erősödhetnek a két ország közötti kapcsolatok.
Az EU közölte, hogy a blokk folytatni fogja a hidrogén és a kritikus nyersanyagok közös beszerzésére irányuló terveket, miután a közös gázvásárlásra tett első kísérlet túljelentkezésbe ütközött az eladói oldalról – számolt be róla a Financial Times.
Túlszárnyalta a 25 gázeladó által felajánlott volumen (13,4 milliárd köbméter) azt a mennyiséget, amelyet a vevői oldal kért (11,6 milliárd köbméter) a közös uniós gázbeszerzés első körében – jelentette be kedden a témáért felelős Maros Sefcovic.
A közös uniós gázvásárlás első körében összesen 11,6 milliárd köbméternyi gázkereslet jött össze, ezzel indult el ma a tender és most jövő hétfőig a gázeladói oldal képviselőit várjuk, hogy jelentkezzenek a lehetőségre – jelentette be Maros Sefcovic.
„Meghaladta a várakozásainkat”, hogy immár 101 cég regisztrálta magát vevőként, vagy eladóként a közös uniós energia platformon, és közülük 65 cég már az első szakaszban vételi ajánlatot is beadott – jelentette be a Reutersnek Maros Sefcovic. A témáért felelős európai bizottsági alelnök a Bloomberg TV-nek azt is hangsúlyozta, hogy még a mostani, relatív alacsonyabb gázárak sem elfogadhatók, hiszen magasabbak, mint a sokéves átlag, és a közös gázvásárlási lehetőséggel is az a céljuk, hogy minél lejjebb szorítsák a gázárakat az energiaigényes ipari fogyasztók megsegítése érdekében is. Ez érthető, főleg annak tükrében, hogy a Goldman Sachs és a Nemzetközi Energia Ügynökség szakértői szerint még mindig törékeny az európai gázpiaci helyzet, és jöhetnek még ártüskék az őszi-téli hónapokban.
Törökország megbízható és kiszámítható tranzitpartner, nélküle nem lenne garantálható a biztonságos energiaellátás Magyarországon - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Ankarában.
Elindította ma az Európai Bizottság azt a mechanizmust, amely közös gázbeszerzésre ad lehetőséget az uniós tagállamok cégei és a gázeladók között, és bár a magyar gázigények egy részét is kötelező megjeleníteni a vételi oldalon, de az ezekre érkező eladói ajánlatokat nem kötelező elfogadni.
Sok vállalkozás kényszerült arra tavaly ősszel, hogy az éppen elérhető ajánlatot elfogadva szerződött le az új gáz-, és áramévre, akár nagyon magas árszinten beégetve az energiaköltségét, amely problémát a kormány is megvizsgálta, és a múlt csütörtöki bejelentés szerint 14 ezer kkv-s és egyéb szerződésbe be is avatkozhat az árak leszorítása érdekében. Közben számos más kkv a vészhelyzeti ellátás keretében figyeli, hogy mikor és hogyan tudná jobban tervezhetővé tenni az ingadozó energiaköltségeit, mások pedig a saját ipari telephelyükön gondolkodnak naperőművi fejlesztésben az önellátás érdekében – megannyi élethelyzet, így megannyi stratégia lehet ezekre üdvözítő. Éppen ezek átbeszélésére, a gyakorlati és jogi tanácsok körbejárására szolgál a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája, amelyen a hosszabb távú áramvásárlási szerződések és az energiaköltségeket tudatosan csökkentő energiahatékonysági megoldások témaköre is a terítéken szerepel. Még nem késő jelentkezni a konferenciára, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Negyedévente megújítható plusz gázvásárlási lehetőségről állapodott meg kedden a magyar és az orosz kormány, amellyel akkor él a magyar fél, ha az oroszok által kínált másnapi piaci gázár alacsonyabb, mint az európai gáztőzsdéken a legközelebbi havi határidős kontraktusok ára – tudta meg a Portfolio. Az a cél, hogy így lejjebb tudjuk szorítani a gázbeszerzés átlagköltségét, és úgy tűnik, hogy ez már el is indult. Erre utal ugyanis az, hogy miután kedden aláírta Moszkvában az új megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szerdától megugrott a kiskundorozsmai belépési ponton a gázimportunk.
Egy friss katari miniszterelnök-csere nyomán „a katari-magyar együttműködésnek innentől kezdve tehát a legmagasabb szinten van pártfogója, így még jobbak a kilátásaink arra, hogy a katari LNG-gáz belátható időn belül hozzá tud járulni hazánk energiabiztonságához” – jelezte kedd délelőtti Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
Óriási eladói érdeklődést tapasztalunk a világ minden tájáról a közös uniós gázvásárlási kezdeményezés iránt, hiszen több mint 50 cég jelezte már, hogy eladna gázt az EU-ban – jelezte a Bloombergnek adott interjúban Maros Sefcovic (képünkön középen). Az Európai Bizottság alelnöke azt már nem domborította ki annyira, hogy maga a közös uniós gázbeszerzés iránt visszafogott érdeklődés látszik a tagállamok, a társult tagok és a cégeik felől, hiszen a következő 3 évre összesen csak 24 milliárd köbméternyi gázvásárlási szándékot jeleztek eddig a vevők.
Az utóbbi hetekben csökkennek a tőzsdei gáz- és áramárak, ami örvendetes, de sok kérdést felvet az alapvetően fix árakra vágyó energiafelhasználóknál, így már most érdemes elkezdenie beszélgetni egymással az energiabeszerzőknek és a kereskedőknek, hogy megfelelő gáz- és áramszerződések születhessenek a 2023-2024-es szezonra. Éppen ebben segít a Portfolio új, félnapos konferenciája, a Vállalati Energiabeszerzés 2023, amelyen a legfontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtjük egy csokorba mind az energiafelhasználók, mind a kereskedők, mind a tanácsadók oldaláról. Regisztráljon már most a 2023. április 18-án sorra kerülő rendezvényünkre!
Már idén 100 millió köbméternyi azerbajdzsáni földgáz érkezhet Magyarországra, és aztán évi 1-2 milliárd köbmétert kitevő hosszú távú gázvásárlási szerződést kötünk Azerbajdzsánnal – ezt jelentette be egy mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
„Magyarország és Azerbajdzsán között előrehaladott tárgyalások zajlanak egy hosszútávú gázvásárlási megállapodás megkötéséről” – jelentette be egy keddi budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter utalt rá, hogy az oroszokkal kötött hosszú távú gázszerződés teljesítése bizonytalan, és ezért is van szükség egy másik hosszú távú szerződés megkötésére, amelyhez kapóra jön a duplázódó azeri kitermelés; ahhoz azonban, hogy ez Magyarországra is eljusson, még számos infrastrukturális fejlesztésre van szükség.
Az Európai Bizottság reményei szerint a közös gázvásárlás segít majd Európának abban, hogy a következő tél előtt feltöltse a kimerült tárolókat. Már az is látszik, hogy milyen alkutechnikával oldják meg a beszerzést, és ki segíti az üzletkötést.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
Egy évvel azután, hogy a magyar állami cég aláírta az akkori állítások szerint minden eddiginél kedvezőbb 15 éves orosz gázvásárlási szerződést, ma először ismerte el teljes nyíltsággal a magyar kormány, hogy a holland TTF gáztőzsdéhez igazodik az orosz gázbeszerzés költsége és éppen ezért volt kénytelen hozzányúlni júliusban a rezsicsökkentés gázpiaci lábához. Azt, hogy a magyar szerződés tisztán a TTF-árhoz igazodik, a Portfolio már egy idén januári elemzésben megírta, amelyben a már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy az elszálló tőzsdei gázárak potenciálisan óriási költségvetési/adófizetői terhet jelenthetnek és ezért a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is kérdőjelek övezik.
Az augusztusban naponta kapott 2,6 millió köbméter után szeptemberben és októberben napi legfeljebb 5,8-5,8 millió köbméternyi gázt kapunk annak az új orosz gázszerződésnek a keretében, amelyről most írt alá megállapodást a kormány a Gazprommal – jelentette be a szerdai prágai uniós külügyminiszteri találkozó utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
Arról tárgyalunk Oroszországgal, hogy a hosszú távú gázvásárlási szerződés keretében két irányból beszerzett gázt csak a déli irányra, a Török Áramlatra tereljük át – jelezte a hétfői brüsszeli külügyminiszteri találkozó szünetében tartott, élő Facebook-videóban közvetített sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
Magyarország megkezdte a kereskedelmi tárgyalásokat arról, hogy a hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésen felül további legfeljebb 700 millió köbméternyi gázt megvásároljunk a piacról és azt még a fűtési szezon előtt betároljuk – jelentette be egy a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
A BUX is pluszban zárt.
Nagyot fordulhat a világ.
Biden nem bánta meg, hogy visszalépett.
A Fed elnöke ezekben a percekben beszél.
A hatásokat elemezzük.
Lehet izgulni.
Biden négy évét és a következő időszak esélyeit értékeltük a mai Checklistben.
