A forint múlt hét óta gyengül az euróval szemben, ma épp a 398-as szint alatt mozog. Ha az elmúlt hónapokat nézzük, a forint ma gyengének nevezhető, hasonló szinten szeptember elején, azt megelőzően augusztus elején és június közepén járt. Az előző néhány hónapban az erősödés irányába sem volt nagy mozgás, 390 alá utoljára júliusban nézett be nagyon rövid időre a forint, de június és szeptember között leginkább 392 és 398 között mozgott.
Úgy látszik, a 390-400 közötti sáv erősen fogja a forintot, nincsenek olyan jelentős mozgások, mint amilyenekre a korábbi években példa volt.
Pedig piaci meglepetésekből volt bőven az elmúlt hónapokban idehaza is, de főleg külföldön. Az amerikai jegybank, a Fed kamatkilátásai többször is változtak az elmúlt időszakban, nyáron pedig az amerikai recessziós aggodalmak is újjáéledtek. Volt egy kisebb jenpiaci pánik is augusztusban, ami a nyugati piacokon komoly lefordulást okozott, ám a forint viszonylag stabilan viselte ezt is. Most épp az európai növekedési aggodalmakkal és az Európai Központi Bank kamatkilátásaival kapcsolatos változás indította el a forintot a gyengülés útján, ám ennek még nem tudjuk, hol lesz a vége.
Az elemzők nem számítanak arra, hogy jelentős mozgások lesznek a forintban, a legtöbben némi gyengülést várnak idén és jövőre. A kamatokra vonatkozó legutóbb felmérésünk során megkérdeztük az elemzőket a forint várható alakulásáról is. A 9 megkérdezett elemző előrejelzésének átlaga 2024 végére 396-os, 2025 végére 404-es euróárfolyamot vetített előre.
Magyarország most nem érdekli a piacokat
Nem vagyunk jelenleg annyira érdekesek a piac számára
– magyarázta lapunknak a forint relatív ellenállóképességét Kolba Miklós, az ING Szenior Treasury értékesítési üzletkötője. A szakember szerint az EKB és a Fed kamatvárakozások sokkal inkább izgatják a piaci résztvevőket, valamint nyakunkon az amerikai elnökválasztás, ezek most sokkal érdekesebbek nálunk.
Kolba Miklós szerint alapvetően nincsen semmi extra inger, ami a forintot ki tudná mozdítania a 392-397-es sávból. „Az EURUSD hullámzik, de trendszerű változás nincsen, gyakorlatilag a dollár mozgását követjük. A piac leginkább a kamatok alakulását figyeli, a többi makroindikátor nem igazán tud érdemi mozgást okozni, legalábbis a sávon belül, de nyilván ezen adatok miatt nem tudunk jelenleg 390 alá benézni” – írta.
Van egy érdekes jelenség a forint kapcsán. Az elmúlt 1-2 évben megszokhattunk, hogy a nemzetközi hangulat változásával a forint is kileng. A hangulatváltozást a dollár jól mutatja: a dollárgyengülés javuló befektetői kedvről árulkodik, amely jellemzően kiváltja a forint euróval szembeni erősödését is (és fordítva). Az előző hónapok trendszerű dollárgyengülése viszont most nem járt forinterősödéssel.
Nyeste Orsolya makrogazdasági elemző (Erste) szerint a dollár előző hetekben látott gyengülése azért nem vezetett önmagában most a forint erősödéséhez, mert a Fed és az EKB kamatcsökkentéseivel kapcsolatos egyre inkább élénkülő várakozások, illetve ezeknek a megvalósulása növeli a magyar jegybank mozgásterét is a kamatcsökkentéseket illetően. „Különösen a Fed kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozások erősödésekor (és lényegében ez látszik augusztus elejétől) a magyar piac hajlamos azonnal fundamentálisan túlzottnak tűnő kamatcsökkentéseket beárazni, ez viszont gyengíti a forintot” – magyarázza.
Ugyanakkor az MNB üzenete miatt a forint érdemben gyengülni sem tudott.
„A gyengülés korlátos, hiszen az a narratíva, miszerint a magyar dezinfláció sikerében fontos szerepe van az árfolyamstabilitásnak, illetve a piaci stabilitásnak továbbra is él. Tehát ha az EURHUF már vészesen közeledik a 400 felé, a piaci árazások is visszavesznek az enyhítési várakozásaikból – s a havi kamatdöntő ülések után ez még meg is van spékelve az MNB felől érkező szigorú kommentárokkal, ami szintén segíti a forintot” – írta válaszában Nyeste Orsolya.
Alapvetően az MNB defenzív magatartása lehet a legfőbb magyarázó erő, miközben a fundamentumok alakulása (fizetési mérleg, infláció) is kedvező volt
– írta Becsey Zsolt, az Unicredit makroelemzője arra a kérdésre, hogy manapság miért viseli jobban a forint a piaci hangulatváltozásokat. A közgazdász emlékeztet, hogy a jegybank többször is hangsúlyozta a forint stabilitásának szükségességét az inflációs cél elérése érdekében. „A maginfláció ugyan még pár hónapig nem tud majd belépni az MNB toleranciasávjába, de a visszaeső gazdasági növekedés miatt az árstabilitás szempontjából kedvező folyamatokat látunk. A korábbi extra magas költségvetési hiányokból is kezelhetőbb mederbe került a fiskális politika, illetve az energiapiacok is döntően támogatóak” – írja. Megjegyzi, hogy
összességében kedvező lett a csillagok állása, de ez korán sem jelenti azt, hogy elfogytak a kockázok.
A lengyel zloty még ennyit se mozdul
A nemzetközi hangulat okozta nagy kilengésekre az is jellemző, hogy a régiós devizák a forinttal együtt mozognak, ám a legtöbb esetben nem olyan mértékben. A forintot a kedvezőtlen hangulat jobban meg szokta ütni, mint például a lengyel zlotyt. Az elmúlt hónapokban a zloty még a forinthoz képest is stabilabban tartotta az értékét az euróval szemben.
Sőt, ebben az időben a forint a zlotyhoz képest még mutatott is némi trendszerű gyengülést, tehát a lengyel fizetőeszköz ezúttal is ellenállóbb volt, mint a forint.
A magyar gazdaság jóval gyengébb kockázati megítélés alá esik, mint Lengyelország
– írta Becsey Zsolt lapunknak. Az Unicredit előrejelzésünk alapján a lengyel növekedés idén és jövőre is valahol 3 és 4 százalék között lehet, míg a hazai gazdaságban idén másfél, jövőre pedig 2,5 százalék körüli növekedéssel számolunk.
Továbbá az államháztartás és a a német iparnak való kitettség miatt is más kockázati megítélés alá esik a két ország. „Lengyelország nagyobb eséllyel számíthat az EU-s forrásokra, míg nálunk a korábban megszokott EU-transzferek nagyjából fele érkezhet be minden évben, ha minden jól megy” – írta válaszában az elemző.
Fontos szempont a kamatkülönbözet is, amelyre Becsey Zsolt mellett Nyeste Orsolya és Kolba Miklós is felhívja a figyelmet: a lengyel jegybank még nem kezdte csökkenteni a kamatokat. Becsey megjegyzi: „a zloty esetében is igaz viszont, hogy egy globális stressz-szcenárióban (amit akár Donald Trump újraválasztása is elhozhat) alulteljesítő lehet a forinttal együtt, főképpen a geopolitikai kockázatokból adódóan.”
Inkább a gyengülés felé mutatnak a jelek
Ahogy azt fent már írtuk, az elemzők többsége arra számít, hogy 2025-re gyengülni fog némileg a forint. Rövid távon viszont maradhat a jelenlegi sávbam.
Nem érzem most a lendületet arra, hogy 390 alá vagy 400 fölé menjen tartósan az árfolyam.
– írta Kolba Miklós a kilátások kapcsán. Mivel az EKB és a Fed is várhatóan csökkent, így van tér a idehaza is a további kamatcsökkentésre anélkül, hogy ez érdemi forintgyengülést okozna – teszi hozzá. „A fókusz továbbra is a USA-n van, emiatt hasonlóan csendes, nyugodt kereskedést várok a forinttal kapcsolatban. Az MNB szerintem továbbra is figyel arra, hogy ha közelebb vagyunk a 400-hoz, akkor inkább tartja a kamatot, a sávon belüli erősebb forint esetében pedig tovább vág” – válaszolta.
Nyeste Orsolya szerint a forintpiacot elsősorban a kockázati megítélés, annak változásai, a Fed kamatkilátások, illetve annak változásai, a geopolitikai és politikai fejlemények, illetve a lassan, de fokozatosan csökkenő pozitív kamatkülönbözet befolyásolják. „A külső egyensúlyi kép továbbra is fontos tényező, erről a leggyakoribb infót a havi külkereskedelmi mérleg adatok adják. Az elmúlt hónapokban volt, hogy pozitív, volt, hogy negatív meglepetések érkeztek az egyensúly frontján, de ezekre most nem reagált annyira intenzíven a piac” – írta az Erste közgazdásza. Hozzáteszi:
A növekedési kilátások romlása, főleg a gyenge export, viszont nem túl kedvező hír, ami bizonytalanabb, kockázatkerülőbb helyzetben sebezhetővé teszi a forintot.
Az Erste várakozása szerint a forint egy lassan gyengülő pályára kerülhet jövőre, a magyar kamatszint további csökkenésével párhuzamosan. A rövid távú kilátásokat mindenképpen befolyásolja az amerikai elnökválasztás szerinte, de az új magyar jegybankelnök kinevezése és a tőle várható monetáris politika is egyre fontosabb kérdés lesz szerinte.
A jegybankelnök személye és a várható monetáris politika Becsey Zsolt szerint is fontos kérdés lesz. „Itt továbbra is óriási a bizonytalanság, és nem csak abban a tekintetben, hogy milyen kamatpolitikát folytathat az MNB, hanem hogy mennyire szeretne belépni nem konvencionális eszközökkel a piacra. Mi azt gondoljuk, hogy a kamatpolitikában a jelenlegihez hasonló maradhat 2025-ben is a hozzáállás, de a hozamgörbe hosszú szegmenseit ismét célkeresztbe veheti az MNB, csakúgy, mint a Covid-járvány alatt.” – írja az elemző, aki hozzáteszi: ha ilyen terve van, azt kommunikációs szempontból alaposan elő kell készítenie, és jól kell az időzítést is eltalálnia, mivel jövőre is mélyen negatív saját tőkével fog a jegybank működni,
így saját hitelességét is kockáztatja, ha a növekedést túlságosan támogató politikát folytat.
„A támogató magatartást legjobb eséllyel akkor teheti meg, ha a világgazdaság annyira lelassul, hogy egyenesen deflációt importál majd az ország (a kínai import esetében ez már most zajlik), miközben nem lépnek fel egyéb inflációs kockázatok, például a fiskális politika oldaláról” – írja.
Az UniCredit várakozása szerint a forint enyhén gyengülő pályára kerül, valamikor az év vége felé vagy a jövő év elején léphetjük át a 400-as szintet, jövőre pedig év végére a 410-et is kényelmesen meghaladhatja az árfolyam. „Alapvetően az exportfüggő gazdaságszerkezet és a magas bérdinamika nyomán a vállalatok és feltehetően a kormányzat is egy gyengülő forintban érdekelt, ezt tudják a forint ellen játszók is” – írja az elemző. A kamatok régiós átlaghoz való csökkenésével egyre több figyelem övezi majd a költségvetési politikát, ám egyelőre nem látszik, hogy hogy miként lehetne feloldani az ellentmondást a kormányzat magas növekedési célja és a feszes hiánycélok között. A banknál azt valószínűsítjük, hogy a kormányzati hiánycélok nem fognak teljesülni, de túllépni is csak annyiban tudja majd a kormány őket, amennyire az nem veszélyezteti az ország hitelminősítési besorolását.
„Végül meg kell említeni azt is, hogy sérülékeny lesz a külső egyensúlyi helyzetünk, mert miközben a lakossági fogyasztás felpörgésével nő a kereslet az importtermékek iránt, feltehetően a beruházások is importkeresletet fognak generálni, ha egyszer magukra találnak, aközben az exportban egyelőre nem látunk pozitív jeleket” – írja Becsey Zsolt.
Mit mutat a technika?
Végezetül érdemes egy pillantást vetni a technikai indikátorokra is, az euró ugyanis több éves lefelé menő trendből tört ki a dollárral szemben. Ráadásul jelenleg a 2023 eleje óta tartó sáv tetején tartózkodik, így technikai szemmel nézve nagy lehetőségek adódhatnak mindkét iránya.
Felfelé a legfontosabb ellenállás az EURUSD keresztben az 1,128 és az 1,15-as szint, 1,1 alatt azonban megnyílhat a tér az érdemi eurógyengülésre. Ekkor a fontosabb támaszok 1,078, majd 1,06 környéke.
Ami pedig a forint euróval szembeni jegyzéség illeti, elmondható, hogy a forint az idei év egészében egyre szűkülő háromszöget kezdett el kiépíteni, ahol ráadásul a háromszög alja egybeesik egy több éve tartó trendvonallal is. Jelenleg ennek a háromszögnek a tetején tartózkodik, komolyabb ellenállás 399-400 között található. Ennek áttörése esetén komolyabb tér nyílhatna a forint gyengülésére. Lefelé viszont a 393 bizonyulhat az első komolyabb támasznak, majd ezt követően 388 körüli szintek. Amennyiben ezt is sikerülne átvinni, akkor viszont a forint erősödésére nyílna tér, és akár a 377-380 is szóba jöhetne. Ettől egyelőre nagyon messze vagyunk, és ahogy az elemzők fenti válaszából látszik, fundamentálisan nem is várható ilyen erős forint rövid távon.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
