Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa előadásában kifejtette, hogy az idei év is úgy tűnik, jó és sikeres éve lesz a pénztáraknak, ugyanakkor továbblépési irányok, kényszerek továbbra is vannak. A nyugdíjcélú megtakarítások lakhatási célokra történő felhasználása kapcsán az elmúlt hetekben több egyeztetés is volt és tervezetek is születtek.
Péntek délután elküldte az NGM a törvénymódosítási tervezetet az MNB-nek és az ÖPOSZ-nak is.
Az intézkedés alátámasztására hozott néhány makrogazdasági számot, ezek között szerepelt az inflációs környezet: úgy tűnik, inflációs oldalról rendben vagyunk – fogalmazott. Pénztári szempontból ez nagyobb kiszámíthatóságot is jelenthet.
Az idei GDP-előrejelzések 2% körülire mérséklődtek az elmúlt hetekben, növekedési dilemma van Magyarországon. Fontos aspektusként említette a pénztárak szempontjából a reálbérek növekedését is, ami a tagdíjak oldaláról is tetten érhető lesz.
A magyar háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 84%-át fordítják fogyasztásra, amely jelentősen elmarad a régiós és az EU-s szinttől.
Van reálbér-növekedés, csökkent az infláció, még sincs fogyasztás Magyarországon, mindez egy olyan helyzetben, amikor GDP-arányosan nem állunk rosszul az összes megtakarítást nézve. Nem a megtakarítás kevés itthon, hanem egyenlőtlenül oszlik meg az egyes termékek között.
A hosszú távú megtakarítás ideája nem rögzült Magyarországon 30 év után sem, és szerintem ez jellemzően nem is fog megváltozni.
A saját ingatlanban élők aránya 91% Magyarországon, ami a negyedik legmagasabb arány az EU-ban.
A magyarok számára a hosszú távú öngondoskodás a lakástulajdon, mindenki abból indul ki, hogy legyen lakása.
Egyre több rá a bizonyíték, hogyha szabad pénzeszközhöz jutnak a magyarok, jellemzően az ingatlanok felé fordulnak – tette hozzá. Vélhetően ez az egyik ok, amiért a lakáspiaci tranzakciók is jelentősen élénkültek idén. Ezzel párhuzamosan itthon az egyik legalacsonyabb a nyugdíj-megtakarítások és életbiztosítások aránya a háztartások pénzügyi megtakarítási állományán belül.
Két aktuális kérdést vetett fel: egyértelműen növekedési kihívás van; van tér megtakarításra, ugyanakkor erős az óvatossági motívum, és a hosszú távú pénzek inkább ingatlanba mennek.
- A kérdés, hogy lehet ezt az óvatossági motívumot összhangba hozni a gazdasági növekedés támogatásával?
- A másik kérdés pedig az, hogy milyen módosításokra van szükség ehhez a megtakarítási intézményekben?
A pénztárak esetén kiemelte, hogy kevesebb mint ezer fő járadékos ma itthon, tehát nincs érdemi időskori anyagi segítség. Azt látja, hogy a járadék kérdése ma keveseket érdekel a tagok körében, így szerinte akkor lenne ez igazán nyugdíjcélú megtakarítás, ha a járadékosok száma ennél jóval magasabb lenne, vagyis szerinte ez azt jelenti, hogy
nem tipikusan nyugdíjcéllal takarítanak meg az emberek az önkéntes pénztárakban. Az ÖNYP a túlnyomó többség számára nem nyújt megoldást az időskori anyagi problémákra.
Hogy lehet az ingatlanból jobb időskori megélhetés? A miniszteri biztos szerint egyre több európai országban is van már arra példa, hogy igyekeznek előmozdítani a nyugdíjcélú megtakarításokat az ingatlanvásárlás elősegítésére.
A kifizetett szolgáltatások alapján a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés jelentős része ma is ingatlanba megy – véli.
A friss tervezet kapcsán elárulta, hogy
- Lakáscélú megtakarításra és ilyen célú hiteltörlesztésre is igénybe vehetők az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjtendő és már gyűjtött megtakarítások.
- Terv szerint 2025. január 1-től lépne érvénybe az intézkedés, amely egyszeri és egy évre szólna.
A csomag lényegét az alábbi pontokban foglalta össze:
- Az elérni kívánt hatások között említette, hogy mintegy 300 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a nyugdíjpénztári megtakarításokból, ami mintegy 30 ezer lakásztranzakció finanszírozásában játszhat szerepet.
- Az otthonteremtéssel itthon nyújt perspektívát a fiataloknak. Ebből kifolyólag a mostani változtatás nem teszi zárójelbe a jelenlegi ügyfelek vagyongyarapodásának fontosságát, de nem ez a kormány elsődleges célja az intézkedéssel.
- Nyitott a kormány a Pénztárszövetség javaslataira is, mint a maximált tranzakciószám vagy a kifizetési határidő megállapítása.
Kovács Zsolt elmondta, hogy az intézkedéstől azt remélik, csökkenhet a passzivitás, lehet, hogy szívesebben tesznek félre lakásra vagy otthonbővítésre az emberek, és nem utolsó sorban így a passzív tagok megtakarítása is hasznosulhat.
Vélhetően az intézkedéssel új tagok is könnyebben akvirálódhatnak egy ilyen több célú pénztári termékkel.
Bense Richárd az MNB főosztályvezetője a pénztári helyzetképet mutatta be előadásában:
- Az elmúlt évek hozamgörbéje nagyban befolyásolta a hazai pénztárak teljesítményét, a pénztári portfóliók legnagyobb referenciaindexei tavaly óta jelentősen emelkedtek, ez pedig a pénztári portfóliók teljesítményének is jót tett.
- A háztartások bruttó megtakarításain belül a befektetési jegyek és a részvények nőttek nagyobbat az idei első félévben a tavalyi év végi állapothoz képest. Előbbi a kereslet, utóbbi leginkább az árfolyamemelkedéssel magyarázható.
- Már több mint 2000 milliárd forint felett van az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő vagyon, reálértéken viszont még most is kevesebb, mint ahol 2018-ban volt. További érdekesség, hogy az elmúlt 5,5 évben több mint 15%.kal csökkent az állampapírok súlya a portfóliókon belül. A legtöbb pénzt azonban továbbra is hazai állampapírban tartják a pénztárak.
- Tavaly 21,2%-os, az idei első félévben pedig 6,4%-os nettó hozamot tudott felmutatni az önkéntes pénztári szektor. Az MNB becslése szerint ha egy tag évente a maximális adójóváíráshoz szükséges összeget befizette és az adójóváírást maximálisan igénybe is vette, akkor a 10 éves átlagos nominális hozam 8,42% lett volna, a 15 éves pedig 8,02%.
- Az önkéntes kasszák díjterhelése 1% alatt van, 2002 óta 35%-os díjcsökkenés ment végbe. Az egyes portfóliók közül a kiegyensúlyozott portfóliók teljesítetek a legjobban tavaly, azonban az ezekkel elért átlagos 22,1%-os nettó hozam elmarad a MAX index közel 27%-os tavalyi hozamától.
- A nyugdíjbefizetések 10% felett nőttek 2023-ban, az idei első félévben már közel 12%-os a bővülés. Idén meghaladhatja a 160 milliárd forintot is az önkéntes pénztári befizetések összege.
- Az egészségpénztárak esetében már évek óta dinamikus bővülést lehet látni, a Covid óta ez a szegmens a reneszánszát éli. Jó hír, hogy az egészségügyi szolgáltatókra többet költenek a tagok, mint gyógyszerekre (előbbi aránya közel 40% a költéseken belül).
- Az egészségpénzáraknál a taglétszám folyamatosan bővül, közel 100 ezer fővel nőtt a tagdíjfizetők száma. A működési eredmény tekintetében az önkéntes- és egészségpénztárak is jól állnak, kezdenek újra felépülni a működésre képzett tartalékok.
- A szakember kitért arra is, hogy 1,1, millió aktív nyugdíjcélú megtakarítási szerződés van Magyarországon (duplikációk kiszűrése nélkül). Az új belépők átlagéletkora 34 és 50 között van, az átlag 38,5 év az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Nem meglepő módon az idősebb korosztálynál nagyobb az átlagos megtakarítása is a pénztárakban. Népességarányosan a 16-45 éves pénztári korosztály alig 3%-ot tesz ki a társadalom hasonló korcsoportján belül, tehát bőven van még előrelépési lehetőség a fiatalok bevonzását tekintve a nyugdíjcélú megtakarítások piacára.
A nyugdíjpénztári vagyonok 44%-a a legfelső jövedelmi tizednél koncentrálódik – hangzott el.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
