A héten már 4 havi mélyponton is volt a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, egy rövid időre pedig úgy tűnt, hogy akár kétszámjegyű szintekre is süllyedhet a jegyzés, miután a vártnál enyhébb tél jöhet a kontinensen, valamit az európai gáztárolók is már közel teljesen telítettek. Ezt követően azonban ismételten az emelkedésé a fő szerep, miután az Európai Unió tagállamai továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni az olyan, fontosabb témákban, mint például a gázársapka tervezete, vagy a közös uniós gázbeszerzés. Olyannyira, hogy az eredetileg két naposra tervezett csúcs akár szombatig is eltarthat. A német és a holland kormányok közötti ellentétek mellett úgy tűnik a magyar kormány is irányt váltott, miután az ársapka támadása mellett már a közös beszerzést is elkezdte támadni az Orbán-kormány.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Németországban a tél közeledtével hatalmas mértékben megnőtt az elektromos fűtőtestek értékesítése, sokan ugyanis attól tartanak, hogy nem lesz elég gáz a lakások fűtéséhez, ezért megrohanták az üzleteket elektromos fűtőberendezésekért.
Arra kéri az eurózóna bankjait az EKB, hogy készüljenek fel arra, hogy nehéz tél elé nézünk – számol be a hírről a Reuters.
Rendkívüli időpontban, ma délután 13 órakor tartotta a Kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra, amelyen Nagy Márton is részt vett. A kormányülés döntéseit ismertették, a legfontosabb közülük az, hogy az élelmiszer- és benzinárstop december 31-ig lesz meghosszabbítva, a kamatstop pedig jövő június végéig velünk marad.
A hét első két napján úgy tűnt fellélegezhetünk, hiszen jelentősen enyhülni látszott a gázpiaci nyomás, a keddi mélyponton már egészen a 180 eurós szintekig zuhant a gáz ára, azonban ez a szint, valamint a tény, hogy nem tudtak az Európai Uniói tagállamai érdemben előrelépni az energiaválság kezelésének irányairól a spekulánsoknak is teret adhatott, így a keddi mélyponttól nézve közel 50 eurós volt a pozitív irányú elmozdulás. Végül tegnap este került bejelentésre Brüsszelben az úgynevezett vészhelyzeti energiacsomag, amely nem hozott érdemben előrelépést, így tovább emelkedik a gáz ára, a délelőtti órákban már közel 250 eurós szinten volt a jegyzés, délutánra ismét esésben van a gáz ára.
Jelentést tett közzé a Fitch hitelminősítő, ebben többek között a cég az európai országokra nehezedő nyomásra is kitér, amelyet az orosz gázcsapok elzárása okoz.
Néhány héttel ezelőtt jelent meg az idei iskolai tanév rendjéről szóló rendelet, amelynek volt egy rendkívül - eddig nem felkapott - érdekes része, ami akár a közelgő gázválságra is utalhat, ez pedig érzékenyen érintheti az iskolákat is.
A Gazprom közlése szerint az Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végén három napra leáll - írja a Reuters.
A Wall Street Journal kedd kora esti információi szerint hatalmas fordulatként mégsem állítja le idén év végén a három megmaradt atomerőművét Németország, hanem tovább fogja azokat működtetni, hogy a téli gázválságból adódó kihívásokat tompítani tudja. Könnyen lehet, hogy a gázárak ma késő délutáni napon belüli csökkenése már ezzel a nagy jelentőségű hírrel függ össze, igaz még mindig rendkívüli magasságokról beszélhetünk. Frissítés! Később a Reuters érdeklődésére a német kormányszóvivő azt hangsúlyozta: a kormány még nem hozott döntést a három megmaradt atomerőmű ügyében (ezt a lap sem állította), az majd csak azután történik meg, hogy beérkeznek az energiapiaci stressz teszt eredményei. Ezzel lényegében érvényben hagyta az alább részletesen kifejtett eredeti sztori fő állítását, hogy a kormány a döntést majd a következő hetekben fogja meghozni, amint befejezi az energiapiaci elemzést.
Legnagyobb afrikai földgáztermelő országként Algéria lehetne az egyik olyan jelentős gázszállító Európa számára, amely nagyban elősegíthetné az orosz gázról történő leválást. Ezt azonban az algériai gázexport kapacitáskorlátjai, valamint a növekvő hazai gázigény lefedése mellett politikai kérdések is akadályozhatják. Az amúgy Oroszországgal igen szoros mértékben – legfőképpen védelmi kérdésekben – együttműködő, így a Nyugat és Moszkva között lavírozó afrikai ország például tavaly ősz óta nem szállít gázt az egyik fő európai felvevő piacát, Spanyolországot kiszolgáló két gázvezeték egyikén. Ez a vezeték ugyanis Algériát és Spanyolországot Marokkón keresztül köti össze, amely országgal Nyugat-Szahara kérdésében súlyos vitái vannak az algíri vezetésnek. Algéria ugyanis nem ismeri el az egykori spanyol gyarmat feletti marokkói fennhatóságot, és fegyverrel is támogatja a terület függetlenségéért küzdő lázadókat.
Szokatlan időpontban, hétvégén tart Kormányinfót Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő. A sajtótájékoztatók rendszerint hétköznap szoktak lenni, így a szombat 11:00-s időpont váratlannal mondható.
A fokozódó téli gázválság veszélyére hivatkozva arra kérte ma az uniós tagállamokat az Európai Bizottság egy új tervben, hogy augusztustól márciusig önkéntes alapon 15%-kal mérsékeljék a gázfogyasztásukat az elmúlt 5 évi átlaghoz képest és ehhez találják ki az ösztönző intézkedéseket, mert ha ezt a mértéket nem sikerül elérniük, vagy az oroszok miatti gázhelyzet indokolja, akkor ez az ajánlás kötelező intézkedéssé válik – jelentette be Brüsszelben a testület felsővezetése. Nem véletlen, hogy a magyar kormány éppen augusztustól tervezi bevezetni a magyar rezsicsökkentési rendszer átalakítását úgy, hogy az átlagfogyasztás feletti részre a piaci árakat kelljen fizetni, hiszen a kimondott cél ezzel részben éppen az, hogy aki csak tud, spóroljon a gázfogyasztáson. Lényegében ezen és egyéb intézkedéseken keresztül az országtól egyébként is erősen elvárt gázfogyasztás csökkentést ki tudná pipálni a kormány.
A világgazdaság növekedése már most lassul, Európa pedig egyre nagyobb energiaellátási problémákkal néz szembe. Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások.
A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Ezzel egyidőben Orbán Viktor Facebook-oldalán is megjelent egy fotó a mai tanácskozásról azzal az üzenettel, hogy "Energia-veszélyhelyzet Európában!".
Németország egyik legnagyobb intézményi lakástulajdonosa a következő hónapokban több százezer lakója számára tekeri lejjebb a fűtést, köszönhetően annak, hogy egyre kevesebb gáz érkezik Oroszországból - írja a CNN.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
