• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

Pest megye leválhat Budapestről

Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként Pest megye leválhat Budapestről, a régiós határok újragondolásával - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.

Nagy változások jönnek az 1000 milliárdos EU-s pénz elköltésében

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje 2020-ig 953 milliárd forint, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra pedig 35 milliárd forintot lehet fordítani, a két programot pedig próbálják összefésülni a következő évekbeli tevékenységek során - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott, ma megjelent interjúban Köpeczi-Bócz Tamás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy az EFOP kapcsán nagy változás a párhuzamosságok kiszűrésére törekvés, illetve az, hogy a projektgazdák helyett a résztvevőknek juttatják a forrásokat. Az RSZTOP kapcsán pedig három területen terveznek beavatkozásokat.

Kis forrásvesztésre és csúszó pályázatokra számít a szakma

A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.

Felháborodást váltott ki Lázár bejelentése

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában.

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon (2.)

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható.

Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A régi uniós ciklus kifutásával jókora lassulás várható a Magyarország által kifizethető EU-támogatásokban jövőre, az állami beruházásoknál erőteljes lassulásra figyelmeztet a jegybank, közben pedig nyakunkon a Volkswagen-botrány és a kínai gazdaság növekedésének lassulásáról se feledkezzünk el. Mindez nem túl szép 2016-os GDP-növekedési kilátásokat vetít előre, ami egyúttal felveti azt is, hogy esetleg a kormánynak is lépnie kell a kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Nem zárható ki, hogy ebben rövidesen tisztábban látunk majd.

Szétválhat Budapest és Pest megye az EU-pénzek érdekében!

A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.

Figyelmeztették az EU-s környezeti és energetikai projektek gazdái

A 2007-2013-as uniós ciklus sikeres zárásával összefüggésben fontos figyelmeztetés jelent meg ma délelőtt a kormány hivatalos pályázati oldalán a Környezet és Energia Operatív Program kapcsán. Ennek lényege, hogy a pályázatok nyomán folyósított támogatási előlegek felhasználását idén év végéig mindenképpen szükséges igazolni benyújtott számlák formájában, különben vissza kell fizetni a pénzt.

EU-s pénzt kell visszafizetni a Közgép miatt?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a Közgép Zrt. tevékenységével kapcsolatos vizsgálatot és pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel az uniós források felhasználása során - tudta meg a Népszabadság brüsszeli forrásokból. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár korábban már közölte, hogy az OLAF félszáz 2007 és 2013 közötti, összesen nagyjából 500 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás ügyében vizsgálódik - a lap pedig úgy értesült, ebből 162 milliárd a Közgép projektjeihez köthető. Azt is elárulták Brüsszelből, hogy az Európai Bizottság már készül annak az eljárásnak a megindítására, amelyben a nem rendeltetésszerűen felhasznált uniós támogatások visszatérítésére fogja kötelezni a magyar Irányító Hatóságot.

Hirtelen kiszórnak 1,5 milliárdot régebbi EU-s pályázatokra

Szokatlan tartalmú kormányhatározat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen 32 olyan EU-s projekt kapja meg a kötelezettségvállalásra, illetve a támogatási szerződés megkötésére a zöld lámpát, amelyek több évvel ezelőtti uniós pályázatokhoz, illetve jellemzően tavalyi elutasító döntésekhez kötődnek. Ezeket most valószínűleg megváltoztatták, így a határozat mellékletében felsorolt projektek megkapják az összesen közel 1,5 milliárd forintnyi támogatást. Ezt azonban igen gyorsan kell(ene) elkölteni, hiszen a 2007-2013-as ciklus terhére csak az év végéig beérkező számlákat tudja a kormány elszámolni Brüsszellel.

Hatalmas pénzt tolnak most ki Magyarországon

Múlt héten már előrevetítettük, ma pedig meg is jelent egy fontos finanszírozási szabályváltozásról szóló közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek az a lényege, hogy a nagy EU-s közútfejlesztési projekteknél október végéig a szállítói finanszírozásról áttérnek a kedvezményezetti finanszírozásra, és így anyagi felső korlát nélkül hatalmas összegeket (előlegeket) kaphatnak a projektgazdák a fejlesztések megvalósítására. A számlákat pedig majd később "ráérnek" benyújtani az elvégzett munkák után. Ez a finanszírozási megoldás szintén azt a nagy gazdaságpolitikai célt szolgálja, hogy minél magasabb, lehetőleg 100%-os legyen az uniós források lehívása a Közlekedésfejlesztési Operatív Programban is.

Átgyúrja a kormány a közép-magyarországi fejlesztési programot!

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányhatározat szerint módosítani kell a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot, pontosabban annak 9. prioritását és az ezzel összefüggő változtatást be kell nyújtani jóváhagyásra az Európai Bizottságnak is. A rövid kormányhatározat nem részletezi azt, hogy a VEKOP 83,5 millió eurós uniós támogatású 9. prioritását miért kell módosítani, de feltehetően a döntés szorosan összefügg egy másik Operatív Programbeli fejleményekkel.

Csepreghy: 210 milliárd forint zúdulhat most Magyarországra

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.

Hatott a korbács, de mégis mi zajlik a budai fonódó villamosnál?

Az augusztusi 211 milliárdról 139 milliárd forintra esett szeptember második felére a késedelemben lévő állami/önkormányzati projekteknél (823 darab) az az összeg, amellyel az egyes projektek le voltak maradva a júniusi végi forráslehívási célhoz képest - derül ki a Portfolio friss összegzéséből. A 139 milliárd forintos összeg ma a Magyar Nemzetben is megjelent és ahhoz Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kommentárt is fűzött a késedelmes projektek nagy számával kapcsolatban. Összességében az látszik, hogy amióta a tárca februárban elkezdte publikálni a késedelmes projektek listáját, hogy ezzel is nyomást helyezzen az érintett szereplőkre (kormányzati korbács), azóta a késedelemmel érintett összeg drasztikusan csökkent. Eközben viszont a késedelmesnek számító projektek száma "csak" feleződni tudott. Az viszont különösen érdekes, hogy míg egy hónapja a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódó projekteknél az összesített késedelmes állomány 7,7 milliárd forint volt, most már 15,1 milliárd forintnál járunk, ez pedig a projekt időbeli átadhatósága körüli aggodalmakat jelentősen növeli.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility