A magyar lakosság tényleg kaphat vissza nem térítendő uniós támogatást az ingatlanok energetikai felújítására, de ez nem tényleges pénzbeli juttatásban nyilvánul meg, hanem a megkapott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás formájában - ez körvonalazódik abból, amit a friss brüsszeli fejlemény alapján Csepreghy Nándor az ATV műsorában mondott.
Egyértelműen benne van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Brüsszel által is elfogadott verziójában az, hogy 2023-ig bő 50 ezer lakossági ingatlanon tervezünk energiahatékonysági felújítást, de menetközben nincs jogi eszköze az Európai Bizottságnak az ettől való esetleges eltérés megakadályozására - többek között ez derül ki abból a keddi levélből, amelyet Corina Cretu írt Jávor Benedeknek. Az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős biztosa lényegében elismerte, hogy bár nem tetszik a Bizottságnak, hogy a magyar hatóságok a lakosság helyett állami ingatlanokra szánják a vissza nem térítendő uniós támogatást, de nem tudja kikényszeríteni a vállalt indikátor elérését, és a Népszabadság cikkével ellentétben szó sincs arról, hogy emiatt vissza kellene támogatást fizetnünk.
A 2014-2020 ciklusbeli fejlesztési programok "meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett" - szögezte le a visegrádi négyek és további négy térségi uniós ország fejlesztéspolitikai vezetői előtt Prágában mondott beszédében Corina Cretu.
A Portfolio számításai alapján mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban akkor, ha a minap kiszivárgott listán szereplő összes állami intézményt valóban megszüntetné, vagy beolvasztaná/leépítené idén a kormány. Összesítésünk szerint ugyanis 8 olyan állami intézmény is szerepel a Lázár János stábja által összeállított listán, amelyeknek a minap megjelent uniós pályázati menetrendekben 24 nevesített projekt formájában ennyi pénzt szántak volna. Ez a 180 milliárd az idénre rögzített teljes uniós kifizetési célnak közel 10 százalékát jelentené, így tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy mi lesz a "halállista" sorsa, ráadásul a 180 milliárd még jócskán nőhet is. Arra, hogy az idei uniós támogatás kifizetési célt jócskán nehezítheti a lista tartalma, egy hétvégi elemzésünkben már szintén felhívtuk a figyelmet.
Sikerült ma Prágában a visegrádi négyeknek és négy másik térségi uniós tagállamnak egységes álláspontot kialakítania a 2020 utáni uniós kohéziós politikáról, sőt ezt az álláspontot a jelek szerint az Európai Bizottság is felkarolja - tudta meg a Portfolio.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította Gondos Judit közigazgatási államtitkárt, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot annak kiderítésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miért nem tájékoztatta a NAV-ot vezető Tállai András államtitkárt arról, hogy nyomozás indult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata nyomán.
Fennáll a gyanú, hogy "a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket"- írja a hvg.hu az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) hivatkozva. Az abszurd ügyet fokozza, hogy bár a Nemzeti Adó és Vámhivatal folytat nyomozást az ügyben, de erről Tállai András államtitkár nem tud, miközben Polt Péter legfőbb ügyész igen.
A négyes metró projekt teljes költségvetését az eredeti 261 milliárd forintról első körben még 2009-ben csökkentették és így olvadt 210 milliárdra. Ez azzal függött össze, hogy több állomás megépítése is kikerült a támogatási körből. Második körben két kisebb közlekedési projekt - ami kikerült a négyes metró keretéből - miatt csökkent tovább a projekt hivatalos költségvetése, és ezért lett az 199 milliárd forint - írta a Portfolio megkeresésére Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala. A korábbi cikkünkben bemutatott 46 milliárd forint "eltűnésének" tehát ez a pontos magyarázata. Az említett egyik "kisprojekt" miatt egyébként még mindig láthatjuk az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál a munkagépeket.
Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.
Idén az újonnan megjelenő pályázatok keretösszege 304,5 milliárd forint lesz - derül ki a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) minap közzétett Éves Fejlesztési Keretéből (ÉFK). A Portfolio által újraszámolt adatokban továbbra sincsenek benne azoknak a pályázati felhívásoknak a kerete, amelyeket 2015-ben tervezett meghirdetni a nemzetgazdasági tárca. A tavaly már meghirdetett és idén várhatóan meghirdetésre kerülő pályázati keretek alapján úgy tűnik, hogy a 7 évre járó teljes keretösszegnek közel kétharmada lesz majd elérhető a településeknek idén év végéig.
Míg az Európai Unió felől csak 1160 milliárd forintnyi bevételt kapott a magyar államháztartás tavaly, addig a magyar állami önrésszel együtt 2794 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetést teljesített, a kettő közötti rést pedig saját erőből meg kellett finanszírozni - derül ki a ma nyilvánosságra hozott részletes számokból. Ez tehát azt jelenti, hogy óriási kihívás volt tavaly az akadozó brüsszeli pénzek mellett is megoldani az államháztartás finanszírozását, hogy ebből itthon a pályázók semmit ne érezzenek, és közben a 2007-2013-as ciklusra járó összes pénzt lehetőleg le tudja kötni az ország.
A jelenleg zajló 2014-2020-as uniós ciklus időközi felülvizsgálata idén a második félévben indul el, amelynek keretében valóban történhetnek forráselvonások egyes országoktól, de ez csak objektív alapon, például a GDP érték tervezetthez képest történt elmozdulása miatt következhet be.
Eddig nem volt példa arra, hogy egy uniós tagország a rendelkezésére álló időnél három-négy évvel hamarabb szeretné lehívni a neki járó EU-támogatásokat; ez a pénzbőség rövid távon nyilván fellendülést hoz, de közben figyelni kellene a túlárazásokra és a politikai kijáró emberekre is - többek között ezeket vetették fel pályázati szakértők azon múlt heti kormánybejelentésre, hogy 2019 elejére szeretnék kifizetni az összes EU-támogatást. A Portfolio minapi körképére később érkezett reakciókat a cégnevek szerinti abc-sorrendben mutatjuk be.
Már az újév elején közzétette a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei teljes éves pályázati menetrendjét, amelyből a Portfolio kalkulációi szerint 1234 milliárd forintot jelent az idén ténylegesen megnyíló, vagy rendelkezésre álló pályázati keretösszeg. További jó hír, hogy számításaink szerint ebből a teljes új keretből a kiemelt felhívások (előre nevesített szervezeteknek szóló felhívások) volumene mindössze 332,4 milliárd forint, azaz a többi pénz megszerzésére elvileg szabad a pálya mindenkinek. A legkomolyabb pályázati összegek (összesen 655 milliárd) a GINOP nyolcas prioritásába tartozó pénzügyi eszközöknél látszanak, ami érthető, hiszen ilyen pályázatok a forráselosztási rendszer felállásának időigénye miatt eddig még nem jelentek meg az új ciklusban.
A következő éveket alapvetően befolyásoló, valóban nagy horderejű bejelentést tett múlt csütörtökön Lázár János az EU-pénzek 2019 elejére történő kifizetési céljáról - értettek egyet a Portfolio körképében részt vevő uniós pályázati szakértők. Többen meglehetősen karakteres véleményt fogalmaztak meg a következő évekbeli gazdaságélénkítés szándékáról, illetve az emiatt várható tartósan megfeszített munkáról, de többen aggályaiknak adtak hangot, hogy 2019 után mi várhat a magyar gazdaságra és a pályázókra. Több szakértő szerint a hatalmas kormányzati nyomás a pályázatok kiírására, illetve a pénzek kifizetésére a hatékonyság és a szakmaiság rovására is mehet. Az alábbiakban abc-sorrendben mutatjuk be a ma kora délutánig beérkezett szakértői válaszokat arra, hogy ki mit szól az idénre 2048 milliárd forintra rögzített uniós támogatás kifizetési célhoz, az ehhez társított egy éves államigazgatási bónuszhoz és a 3 év alatt kifizetendő összes EU-támogatáshoz.
2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket - derül ki egy friss brüsszeli tájékoztatásból. Magyarországnak eddig 2,4 millió eurónyi hitelt sikerült megszereznie a Juncker-tervnek is nevezett beruházási program kkv-kat célzó "lábából" a K&H Bank közvetítésével. Ez a hitelprogram a várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt (kb. 42 milliárd forintot) generálhat 1500 magyar kkv és start up számára - írja terjedelmes összefoglalójában a Bruxinfo.
Egy tavaly decemberi kormányhatározat 25 milliárd forintnyi rendkívüli költségvetési támogatást különített el a 2015-ös költségvetési törvény terhére 15 megyei jogú város számára, míg egy minapi újabb kormányhatározat immár a 2016-os költségvetési törvényen belül hajt végre 24 milliárd forintnyi forrásátrendezést 13 megyei jogú város javára. A két határozat nagy valószínűséggel összefügg, mégis furcsa, hogy eltérő költségvetési törvényekre vonatkoznak. Az idén januári határozatban található városlista abban tér el a decemberitől, hogy lemaradt róla Miskolc és Zalaegerszeg fél-fél milliárdos támogatással, így tehát a decemberi 25 és a januári 24 milliárd forintnyi támogatási keretösszegek között ennek a két városnak a támogatási kerete a különbség.
Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz, de összességében megugorható - így foglalta össze álláspontját a Portfolionak Krisán László azzal a csütörtöki kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy 2019 elejére ki szeretné fizetni a kabinet a mostani EU-ciklus összes támogatását. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója teljes mértékben támogatja ezt a döntést, hiszen szerinte senki nem kényszerít bennünket arra, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeit csak 7 évre elnyújtva lehet kifizetni. Ráadásul a felpörgetett kifizetéssel elkerülhető lenne az előző ciklus végén kialakult nagy rohanás is - tette hozzá
A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.
Ma elkezdték kitenni a nyertes cégek adatait a GINOP-1.2.2-15 kódszámú, tavaly nyáron megjelent termelési kapacitásbővítő pályázaton és egyelőre 20 céget látunk a hivatalos listán 10-50 millió forint közötti elnyert támogatással, igaz a pályázat szerint 5-50 millió forint közötti lehet a támogatás mértéke projektenként. Azt, hogy rövidesen megjelenhetnek az első pályázati nyertesek erre a felhívásra, már karácsony előtti cikkeinkben felhívtuk a figyelmet.
Ezelőtt tíz-húsz évvel nem volt könnyű kenyér lopásból és betörésből élni. El kellett menni fizikailag az adott...
A tőzsde Keynes szerint egy olyan szépségverseny, ahol nem azt kell kitalálnom, hogy nekem ki tetszik a legjobban. Sokkal... 
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek...
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári...
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
