Rendkívüli kormányzati támogatásban részesül 15 megyei jogú város, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A Kormányinfó tegnapi tájékoztatóján Lázár János már beszámolt erről az információról. A határozatban felsorolt 15 megyei jogú város eltérő mértékű támogatásban részesül a költségvetésből.
Példátlan volumenben, egyszerre 1105 milliárd forintnyi összegben tett ma közzé közlekedésfejlesztési uniós pályázati kereteket a kormány, amelyek gazdaságélénkítő hatására erősen támaszkodik majd 2016-ban és amelyek megjelentetését a tegnapi Kormányinfón már előrevetítette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A nagy összegű pályázatok közzététele kapcsán külön közleményt is kiadott ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiszen fontos tudni, hogy a 7 évre rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési keretnek most mintegy 92%-át "ellőtte" a tárca.
Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
Egy hónappal a közbeszerzési törvény hatályba lépése után, visszamenőleges hatállyal jelentősen lazított kedden a parlament az állami intézmények vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokon, amely egy hónapja még nagy vívmánynak számított kormányzati körökben is. A változást úgy érték el, hogy a "hozzátartozó", illetve "közeli hozzátartozó" kifejezést "közös háztartásban élő" kifejezésre cserélték az új törvényben, ráadásul mindezt a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba csempészték bele és kivételes sürgősséggel egy nap alatt nyomták át a parlamenten. Ami egy hónapja még vívmány és az átláthatóság felé elmozdulás bizonyítéka volt, arról ma a kormányszóvivő már azt mondta: azért volt szükség a lazításra, mert így életszerű és így tartható be a szabályozás. Ehhez képest az a közbeszerzési módosító csomag, ami cégek ezreit tartja bizonytalanságban, egy hónapja "áll" a parlament asztalán. Egészen abszurd, ami az újdonsült közbeszerzési törvényünkkel történt az elmúlt hetekben.
"A lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket" - mondta az MTI mai tudósítása szerint Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel ugyanazt mondta, mint amit augusztusban is, de éppen emiatt szembement azzal, mint amit az elmúlt két hónapban a Miniszterelnökség kommunikált a témában.
Egyhangú döntéssel támogatta mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2 egységekre. Október végén egyébként a Pest Megyei Közgyűlés is egyhangúlag támogatta, hogy a megye önálló régióvá váljon.
A Portfolio tegnap esti elemzése után ma kiadott egy közleményt a Miniszterelnökség, amely lényegében cikkünkre hivatkozva elismeri, hogy már "túlköltöttük" a 2007-2013-as ciklusra járó uniós pénzeket, azaz ezekben a hetekben már kizárólag a magyar költségvetés terhére fizetik ki a támogatásokat. A közlemény ráadásul azt is tartalmazza, hogy még decemberben is "további száz milliárdok kiáramlása várható a magyar gazdaságba", így mindez felveti annak veszélyét, hogy a 2,4%-os GDP-arányos hivatalos idei államháztartási hiánycélt jelentősen túllövi a kormány.
Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.
A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.
Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.
Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.
Távozik posztjáról Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára - értesült a VS.hu.
November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.
Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
