Fennáll a gyanú, hogy "a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket"- írja a hvg.hu az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) hivatkozva. Az abszurd ügyet fokozza, hogy bár a Nemzeti Adó és Vámhivatal folytat nyomozást az ügyben, de erről Tállai András államtitkár nem tud, miközben Polt Péter legfőbb ügyész igen.
A négyes metró projekt teljes költségvetését az eredeti 261 milliárd forintról első körben még 2009-ben csökkentették és így olvadt 210 milliárdra. Ez azzal függött össze, hogy több állomás megépítése is kikerült a támogatási körből. Második körben két kisebb közlekedési projekt - ami kikerült a négyes metró keretéből - miatt csökkent tovább a projekt hivatalos költségvetése, és ezért lett az 199 milliárd forint - írta a Portfolio megkeresésére Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala. A korábbi cikkünkben bemutatott 46 milliárd forint "eltűnésének" tehát ez a pontos magyarázata. Az említett egyik "kisprojekt" miatt egyébként még mindig láthatjuk az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál a munkagépeket.
Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.
Idén az újonnan megjelenő pályázatok keretösszege 304,5 milliárd forint lesz - derül ki a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) minap közzétett Éves Fejlesztési Keretéből (ÉFK). A Portfolio által újraszámolt adatokban továbbra sincsenek benne azoknak a pályázati felhívásoknak a kerete, amelyeket 2015-ben tervezett meghirdetni a nemzetgazdasági tárca. A tavaly már meghirdetett és idén várhatóan meghirdetésre kerülő pályázati keretek alapján úgy tűnik, hogy a 7 évre járó teljes keretösszegnek közel kétharmada lesz majd elérhető a településeknek idén év végéig.
Míg az Európai Unió felől csak 1160 milliárd forintnyi bevételt kapott a magyar államháztartás tavaly, addig a magyar állami önrésszel együtt 2794 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetést teljesített, a kettő közötti rést pedig saját erőből meg kellett finanszírozni - derül ki a ma nyilvánosságra hozott részletes számokból. Ez tehát azt jelenti, hogy óriási kihívás volt tavaly az akadozó brüsszeli pénzek mellett is megoldani az államháztartás finanszírozását, hogy ebből itthon a pályázók semmit ne érezzenek, és közben a 2007-2013-as ciklusra járó összes pénzt lehetőleg le tudja kötni az ország.
A jelenleg zajló 2014-2020-as uniós ciklus időközi felülvizsgálata idén a második félévben indul el, amelynek keretében valóban történhetnek forráselvonások egyes országoktól, de ez csak objektív alapon, például a GDP érték tervezetthez képest történt elmozdulása miatt következhet be.
Eddig nem volt példa arra, hogy egy uniós tagország a rendelkezésére álló időnél három-négy évvel hamarabb szeretné lehívni a neki járó EU-támogatásokat; ez a pénzbőség rövid távon nyilván fellendülést hoz, de közben figyelni kellene a túlárazásokra és a politikai kijáró emberekre is - többek között ezeket vetették fel pályázati szakértők azon múlt heti kormánybejelentésre, hogy 2019 elejére szeretnék kifizetni az összes EU-támogatást. A Portfolio minapi körképére később érkezett reakciókat a cégnevek szerinti abc-sorrendben mutatjuk be.
Már az újév elején közzétette a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei teljes éves pályázati menetrendjét, amelyből a Portfolio kalkulációi szerint 1234 milliárd forintot jelent az idén ténylegesen megnyíló, vagy rendelkezésre álló pályázati keretösszeg. További jó hír, hogy számításaink szerint ebből a teljes új keretből a kiemelt felhívások (előre nevesített szervezeteknek szóló felhívások) volumene mindössze 332,4 milliárd forint, azaz a többi pénz megszerzésére elvileg szabad a pálya mindenkinek. A legkomolyabb pályázati összegek (összesen 655 milliárd) a GINOP nyolcas prioritásába tartozó pénzügyi eszközöknél látszanak, ami érthető, hiszen ilyen pályázatok a forráselosztási rendszer felállásának időigénye miatt eddig még nem jelentek meg az új ciklusban.
A következő éveket alapvetően befolyásoló, valóban nagy horderejű bejelentést tett múlt csütörtökön Lázár János az EU-pénzek 2019 elejére történő kifizetési céljáról - értettek egyet a Portfolio körképében részt vevő uniós pályázati szakértők. Többen meglehetősen karakteres véleményt fogalmaztak meg a következő évekbeli gazdaságélénkítés szándékáról, illetve az emiatt várható tartósan megfeszített munkáról, de többen aggályaiknak adtak hangot, hogy 2019 után mi várhat a magyar gazdaságra és a pályázókra. Több szakértő szerint a hatalmas kormányzati nyomás a pályázatok kiírására, illetve a pénzek kifizetésére a hatékonyság és a szakmaiság rovására is mehet. Az alábbiakban abc-sorrendben mutatjuk be a ma kora délutánig beérkezett szakértői válaszokat arra, hogy ki mit szól az idénre 2048 milliárd forintra rögzített uniós támogatás kifizetési célhoz, az ehhez társított egy éves államigazgatási bónuszhoz és a 3 év alatt kifizetendő összes EU-támogatáshoz.
2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket - derül ki egy friss brüsszeli tájékoztatásból. Magyarországnak eddig 2,4 millió eurónyi hitelt sikerült megszereznie a Juncker-tervnek is nevezett beruházási program kkv-kat célzó "lábából" a K&H Bank közvetítésével. Ez a hitelprogram a várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt (kb. 42 milliárd forintot) generálhat 1500 magyar kkv és start up számára - írja terjedelmes összefoglalójában a Bruxinfo.
Egy tavaly decemberi kormányhatározat 25 milliárd forintnyi rendkívüli költségvetési támogatást különített el a 2015-ös költségvetési törvény terhére 15 megyei jogú város számára, míg egy minapi újabb kormányhatározat immár a 2016-os költségvetési törvényen belül hajt végre 24 milliárd forintnyi forrásátrendezést 13 megyei jogú város javára. A két határozat nagy valószínűséggel összefügg, mégis furcsa, hogy eltérő költségvetési törvényekre vonatkoznak. Az idén januári határozatban található városlista abban tér el a decemberitől, hogy lemaradt róla Miskolc és Zalaegerszeg fél-fél milliárdos támogatással, így tehát a decemberi 25 és a januári 24 milliárd forintnyi támogatási keretösszegek között ennek a két városnak a támogatási kerete a különbség.
Nem lesz könnyű, viszont nehéz lesz, de összességében megugorható - így foglalta össze álláspontját a Portfolionak Krisán László azzal a csütörtöki kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy 2019 elejére ki szeretné fizetni a kabinet a mostani EU-ciklus összes támogatását. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója teljes mértékben támogatja ezt a döntést, hiszen szerinte senki nem kényszerít bennünket arra, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeit csak 7 évre elnyújtva lehet kifizetni. Ráadásul a felpörgetett kifizetéssel elkerülhető lenne az előző ciklus végén kialakult nagy rohanás is - tette hozzá
A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.
Ma elkezdték kitenni a nyertes cégek adatait a GINOP-1.2.2-15 kódszámú, tavaly nyáron megjelent termelési kapacitásbővítő pályázaton és egyelőre 20 céget látunk a hivatalos listán 10-50 millió forint közötti elnyert támogatással, igaz a pályázat szerint 5-50 millió forint közötti lehet a támogatás mértéke projektenként. Azt, hogy rövidesen megjelenhetnek az első pályázati nyertesek erre a felhívásra, már karácsony előtti cikkeinkben felhívtuk a figyelmet.
A Portfolio Uniós források rovatának indulása, azaz 2014 augusztusa óta kereken 3300 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a magyar hatóságok, amelynek 60 százaléka mindössze két nagy Operatív Programhoz kötődik - derül ki rövid összegzésünkből. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói réteg számára közvetlenül is érzékelt pályázati források mindössze 255 milliárd forinttal emelkedtek, így nem véletlen, hogy sokan úgy is ínséges időket éltek meg az EU-pénzek terén, hogy közben tényleg ömlött a gazdaságba a támogatás. De hova mentek ezek a pénzek? Alább ezt mutatjuk be röviden.
A 4-es metró európai uniós forrásból való támogatása 46 milliárd forinttal lett kevesebb az elmúlt két hétben - fedezte fel a Portfolio a hivatalos pályázati oldalon. Nemcsak ez az érdekes változás következett be, hanem az is, hogy a projekt megítélt támogatási összege, illetve a szerződött összege és a két ünnep között feltüntetett megítélt támogatási összege sem egyezik azzal, mint amit most láthatunk a pályázati oldalon. Jelen állás szerint a kifizetett összeg 15,5 milliárd forinttal több, mint a hivatalosan leszerződött összeg. A furcsa változásokkal kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget, amint megkapjuk válaszukat, frissítjük cikkünket.
Lezárult a 2007-2013-as ciklusbeli Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásainak kifizetése, forrásvesztés nélkül összesen 1657 milliárd forintot fizettek ki a programban rendelkezésre álló 1480 milliárd forinttal szemben és 6553 támogatási szerződést kötöttek összesen - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.
Jelenleg 698 millió eurónyi, elszámolásba már betett EU-támogatási számla kifizetését tartja vissza Magyarországtól az Európai Bizottság és a 2007-2013-as forrásokról szóló elszámolási viták összesen 9 Operatív Programot érintenek - tudta meg a Portfolio egy magasrangú brüsszeli bizottsági forrásból. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg a Magyarországnak 7 évre járó uniós támogatásoknak már a 88,5%-át elszámoltuk Brüsszellel, ami csak minimálisan marad el a 88,9%-os uniós átlagtól, igaz abban nagy szórások vannak. További információ, hogy jelenleg 200 millió eurót tesz ki az a számlaállomány, amelyet a magyar hatóságok már kiküldtek Brüsszelben, de a bürokraták még "ülnek rajta", mert 60 napjuk van kifizetni.
Közleményt adott ki a Miniszterelnökség ma, miszerint jövő kedden Brüsszelbe látogat Lázár János, a tárca vezetője, ahol uniós biztosokkal és magyar diplomatákkal fog tárgyalni. Tekintettel a tárgyalópartnerek körére, jó eséllyel szóba kerül majd a paksi bővítés ügye is, amely kapcsán Brüsszel három vizsgálatot is végez jelenleg, és amely kapcsán az állami támogatás témájáról szóló bizottsági levél épp a minap került nyilvánosságra.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
