Donald Trumppal a Fehér Ház ajtajában az európai kormányok a legrosszabb forgatókönyvre kénytelenek készülni: hamarosan akár amerikai szövetségeseik nélkül is támogatniuk kell Ukrajna ellenállását.
Az európai kormányok már most is növelik a lőszerek és tüzérségi eszközök gyártását olyan vállalatokon keresztül, mint a német Rheinmetall AG és a KNDS. A kérdés az, hogy ezek a szállítások fenntarthatók-e hosszú távon, miközben Európának gondolnia kell saját szükségleteire is.
Amerikai fegyverek nélkül Kijev ki lesz szolgáltatva Oroszországnak
- nyilatkozta Marek Prawda lengyel külügyminiszter-helyettes.
Az európai országok eddig a legtöbb pénzügyi támogatást nyújtották Kijevnek, míg az Egyesült Államok továbbra is messze van a legnagyobb katonai beszállító. Különösen érzékeny terület az amerikai hírszerzési információk megosztása, amely kulcsfontosságú Ukrajna számára az orosz eszközök célba vételéhez.
Az európai fővárosokban egyetértés van abban, hogy a következő év döntő lesz Ukrajna védelme szempontjából. A fő kérdés az, hogy Ukrajna mennyire lesz erős pozícióban az esetleges tárgyalásokon, és hogy Trump tervei milyen konkrétumokat tartalmaznak majd.
Arról azonban konszenzus van, hogy - a saját újrafegyverkezési szükségletei mellett -
az európai szövetségesek rövid távon képtelenek kiváltani az Egyesült Államok által betöltött szerepet.
A fegyverrendszereknél például nyomasztó amerikai fölény fedezhető fel: légi (Zuni) vagy földi indítású (HIMARS) rakéták esetében az átadott készletek 70 százaléka származott a tengerentúlról, páncéltörő rakéták esetében pedig mintegy 60 (TOW, Javelin).
Vegyesebb a kép az orosz-ukrán háborúban kulcsfontosságúvá váló tüzérségi rendszerek esetében: rakéta-sorozatvetők (41 HIMARS vs. 27 európai, főként M270) és vontatott tüzérség tekintetében egyértelmű az Egyesült Államok fölénye, viszont önjáró lövegek esetén Európa képes biztosítani a szükségleteket. Igaz, a legnagyobb sikert az ATACMS-rakéták indítására is képes HIMARS rakéta-sorozatvetők jelentették.
A Bloomberg Intelligence friss jelentése szerint a 15 legnagyobb európai NATO-tagállamnak akár évi 340 milliárd dollárral is növelnie kell a katonai beruházásokat, hogy megfeleljen a kihívásnak - a közös hitelfelvétel azonban egyes EU-tagok, köztük Németország számára még mindig tabunak számít, így lépések helyett partalan politikai viták zajlanak.
Arról, hogy Oroszország meddig képes fenntartani a hadigazdaságot, eltérő vélemények születtek. A (nyugati szempontból) legpozitívabb forgatókönyv szerint az orosz gazdaság 2025 végére ütközhet először problémákba. A felszerelést tekintve 2026-ra válhat akuttá az orosz hiány, és ürülhetnek ki a szovjet kori fegyverraktárak. Orosz közgazdászok szerint Moszkva még 3-5 éven keresztül képes elviselni az inflációs és szankciós nyomást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
