Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.
A 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket elemezte a Korrupció Kutató Intézet és ennek a legfőbb eredményeit mutatta be Tóth István János. Már előadásának elején sokkolta a közönséget: ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 140-320% közötti.
A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.
Fontosabb részletek
A Magyar Közlönyben ma jelentek meg a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról szóló rendeletek. A legfőbb módosítás a támogatási előleghez kapcsolódik, továbbá meghatározza, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra kedvezményezettei számára azonnal kifizetésre kerül az előleg. Az előleghez kapcsolódó módosítások mellett a projektértékelési-rendszer átalakításáról is döntött a kormány. A projektek értékelése a kormányhatározat alapján objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján történik.
Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.
A kormány 3,56 milliárd forint támogatással járul hozzá a baromfitenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport vágóhídját és feldolgozóüzemét bővítő, a vállalat exportkapacitását növelő 8,9 milliárd forintos beruházáshoz, a fejlesztés 500 új munkahelyet hoz létre Kisvárdán - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Majdnem minden közbeszerzésben, amit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ír ki, találni legalább három dolgot, ami lehetőséget ad a korrupcióra - olvashatjuk a K- Monitor blogjában. Az összeállított lista alapján kiderült, hogy a legtöbb pénzt elköltő közbeszerzők listáját toronymagasan a NIF vezeti, a rangsorban a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) követi. A gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolt kétes hátterű nyertesekhez.
A magyar határral szomszédos osztrák tartomány az elmúlt 20 évben bámulatos utat tett meg. Egy főre jutóan ugyanakkora támogatást kapott, mint Magyarország, és ebből a fejlődő Ausztria egyik vezető régiójává vált Burgenland két évtized alatt. Mit tett a 280 ezer fős tartomány 2,2 milliárd euró európai uniós támogatásból? Mit tanulhatunk belőle?
Magyarországon 2009-15 között az EU támogatásokból finanszírozott 40 százaléknyi közbeszerzés a korrupció magasabb szintje mellett valósult meg, mint azok a beszerzések, amelyekben nem volt ilyen támogatás - mutat rá minap megjelent tanulmányában a Korrupciókutató Központ Budapest. Az elemzés azt is rögzíti, hogy a túlárazás jelensége sokkal gyakoribb, illetve nagyobb mértékű volt az EU-s közbeszerzéseknél, mint a többi közbeszerzésnél. Az anyag további fontos megállapítása, hogy a magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte, majd elindult némi javulás. Az összesítés alapján az is kiderült, hogy a 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30 százaléka verseny nélkül bonyolódott le, ezen belül az EU támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31 százalékánál nem volt verseny. A magyar sajtóban nagy visszhangot kapott az, hogy megromlott a viszony Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között, amelyet a tanulmány most a számok nyelvén is bemutat.
A mai magyar uniós pályázati tanácsadói piac három főbb csoportra bontható és a minapi, a Balatont érintő miniszterelnökségi döntés kapcsán érdemes lenne a "kijáróemberek" kártékony csoportjától megkülönböztetni a másik kettőt - reagált a Portfolio megkeresésére egy nagy tapasztalattal rendelkező pályázati szakértő. Ő úgy látja: egyrészt helyes, hogy az első csoport tevékenységét korlátozni akarja a tárca, másrészt hátrányos következményekkel járna a forráskifizetésre, ha a Balatonnak szánt bő 300 milliárd forintnyi támogatásnál a szakmai munkából teljes egészében kizárnák a piaci alapon működő tanácsadói szakmát.
Februárban összesen 26 pályázatot hirdettek meg, 336 milliárdos keretösszeggel - derül ki a Portfolio pályázati összesítőjéből. Adatbázisunkból az is kiderül, hogy az előző hónaphoz képest összesen 32 új nyertes pályázó jelent meg a hivatalos pályázati oldalon, akik összesen 86 milliárd forintnyi támogatást nyertek el. Eddig már 475 milliárdnyi megítélt támogatásról beszélhetünk, mely összesen 2069 pályázó között oszlik meg. Adatbázisunk szerint a meghirdetett pályázatok összege összesen 4082,35 milliárd forint, azaz a teljes hét éves ciklusra tervezett összeg több mint felét már meghirdették. Ha a kifizetések nézzük, akkor még csak 10,7 milliárd forintnál járunk. Az eddig kifizetett összeg csak a 2,25%-át teszi ki a megítélt 475 milliárd forintnak.
Az Európai Bizottság (EB) által kiadott Magyarországról szóló legfrissebb országjelentés szerint a közigazgatási, a közegészségügyi, illetve a közbeszerzési korrupció továbbra is aggodalomra ad okot. A jelentés kimondja: a közbeszerzések terén továbbra is problémát okoz Magyarországon a verseny és az átláthatóság biztosítása. A hazánknak folyósított uniós források felfüggesztésének veszélye nem múlt el. Magyarország korlátozott haladást ért el az 5. országspecifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában - olvashatjuk az EB jelentésében.
A kormány az uniós források kifizetésének felpörgetésére készül és közben feláll a visszatérítendő uniós források elosztásának intézményrendszere. Többek között ezeknek a kérdéseknek szentel külön konferenciát a Portfolio március 10-én Uniós Források 2016 címmel, amelynek részletes programja itt érhető el, regisztrálni pedig itt lehet.
A jövő év nyaráig az összes pályázatot kiírják a Magyarország rendelkezésére álló 12 ezer milliárdnyi összegű európai uniós forrás felhasználására, így a legtöbb beruházás 2019 végéig megvalósulhat - mondta Rákossy Balázs, államtitkár a mai sajtótájékoztatón.
A balatoni régiót érintő, 280 milliárd forint értékű pályázati forrás felhasználásánál a pályázatírás és projektmenedzsment feladatokat kizárólag a területileg illetékes megyei önkormányzatok láthassák el - ezt javasolja a héten a kormánynak a Miniszterelnökség. A Portfolio tudomása szerint a háttérben főként az áll, hogy "túlburjánzott" a pályázati lobbi a gigantikus forrásokért, nagyon sokan akartak a munkákra jelentkezni, de cserébe a "kijáróemberek" nagyon magas visszacsorgatott díjakért dolgoztak volna, amely gyakorlatot a tárca mindenképpen meg akart akadályozni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján bemutatta a kormány iparstratégiáját. Az Irinyi-tervnek nevezett program célja, hogy Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozzon, ennek érdekében hét fejlesztendő szektort azonosítottak.
Bár a két héttel ezelőtti kormányhatározatban rögzített feltételektől eltért a kormány a 69 milliárd forintos útfelújítási program finanszírozása során, de ma már alá is írták a program elindulásához szükséges támogatási szerződést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium erről szóló kedd esti közleményéből az is kiderül, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel aláírt szerződés alapján országszerte 444 kilométer főúti és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg még az idén.
Az utolsó tervezett pályázati felhívás is megjelent az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (IKOP) belül. A "TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása" című felhívást közzétették, melynek a rendelkezésre álló keretösszege közel 111 milliárd forintot tesz ki - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon. Ezzel az összeggel gyakorlatilag a kormány a hét éves keretre szánt 1215,5 milliárd forintot kiírta.
Az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében több mint 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá az új Duna-híd megépítésére a két Komárom összekötésére.
Megjelent a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban - Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál című felhívás, melynek keretösszege 5 milliárd forint - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményben. Támogatást igényelhetnek gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók és egyéni cégek. A felhívásra a már korábban átvilágított vállalkozások igényelhetnek támogatást az átszervezési terv alapján a rugalmas foglalkoztatást elősegítő szervezeti, személyügyi és egyéb intézkedések megvalósítására és ehhez kapcsolódóan tanácsadás igénybevételére. Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek.
Ausztria gazdasági fellendülése továbbra is várat magára, a gazdasági modellek által előre jelzett ciklikus fellendülés...
Az amerikai hálaadás ünnepe az egyik legjelentősebb ünnep az Egyesült Államokban, amit november negyedik csütörtökén...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
A tőzsde Keynes szerint egy olyan szépségverseny, ahol nem azt kell kitalálnom, hogy nekem ki tetszik a legjobban. Sokkal... 
Sok lehetőség lesz a Teslában szerintem a jövőben. Ha az árfolyam tényleg úgy fog mozogni, ahogyan rajzolom, akkor...
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek...
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
