gazdaságfejlesztés

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.

Kiderült, mekkora EU-s keretet függesztettek fel most Magyarországnak

Csaknem 40 milliárd forintnyi uniós keret kifizetését blokkolja egy friss európai bizottsági döntés, az ügy pedig közvetlenül az Öveges-programbeli tanterem-felújításokkal függ össze, amelyek kapcsán mintegy 14 milliárd forintnyi tételről vitatkozunk az unióval - mondta el az RTL ma esti Híradójában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta a műsorban, hogy az ügy miatt legfeljebb néhány százmillió forintnyi támogatást nem utalnak majd el Magyarországra, illetve ezt a pénzt visszafizettetik majd az érintett iskolákkal.

Szép csendben 70 milliárdot átutaltak Brüsszelből Magyarországra

A 2007-2013-as uniós ciklus pénzügyi keretének brüsszeli kifizetési számlálója az elmúlt hetekben közel egy százalékponttal ugrott, azaz mintegy 70 milliárd forintot átutalt a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság - figyelt fel a Portfolio a változásra. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy az egyik legrosszabbul állunk a teljes 7 éves keretünk lehívásában és ez a jelek szerint a Brüsszellel folytatott, sok százmilliárdos elszámolási vitáink miatt van így.

EU-s milliók jönnek a cégeknek - elmondjuk, hogy kell pályázni

A vállalkozói szektorban központi kérdés, hogy hogyan alakul idén a gazdasági környezet, és hányan férnek hozzá az uniós forrásokhoz. Tudni szeretné, hogy mik az új ciklus forrásaival kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Érdekli, hogy milyenek a növekedési kilátások banki szemmel? Mindent megtudhat a gazdaság aktuális helyzetéről és az uniós pályázatok széles tárházáról a Portfolio - KAVOSZ Dél-Magyarországi Gazdasági Fórumon Kecskeméten, ahol az MKB Bank nyilvánosság előtt ritkán szereplő elnök-vezérigazgatója is megszólal a témában.

Felfüggesztették az EU-s pénzek egy részét Magyarország számára

Szerdán kikerült az Európai Bizottság honlapjára egy határozat, miszerint a Bizottság felfüggesztette a 2007-2013-as uniós ciklus Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) számára nyújtott időközi kifizetéseket - hívja fel a figyelmet a 444.hu. Fontos, hogy bár ez több tízmilliárd forintnyi uniós támogatás kifizethetőségét blokkolja, mégsem feltétlenül jár azzal, hogy ezek a pénzek véglegesen elvesznének Magyarország számára.

Csak részben állja a 3-as metró felújítását Brüsszel?

A főváros várakozásaival ellentétben legfeljebb részben fogja finanszírozni a 3-as metró felújítását az Európai Unió - értesült a VS.hu brüsszeli forrásokból. Azt is csak akkor, ha a fennmaradó rész forrását biztosítva látja. Így gondban lehet Budapest, amely a felújítás teljes, 140 milliárdos költségének fedezetét az EU-tól várja. A Portfolio megbízható információi szerint "nem eszik ennyire forrón a kását": a brüsszeli részleges finanszírozás még nem végleges információ, az viszont biztos, hogy akár itthoni forrásátcsoportosítások árán, de a felújításra biztosan meglesz a fedezet.

Keresztbe feküdhet Brüsszel a felpörgetett magyar pénzkifizetési tervnek

Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.

Színvallásra készteti a kormány az uniós pályázókat

Egy új, de egyelőre nem működő funkció érhető el a hivatalos uniós pályázati oldalon E-beszerzés néven és a Portfolio értelmezése szerint egy nagy horderejű változás első konkrét jelének számít. Az online felületről, mint az árajánlat kérések nyilvánosságra hozatalának csatornájáról, már Karsai Tamás, az NGM helyettes államtitkára is beszélt a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján. Ő akkor azt mondta, hogy az új funkció csak azokra a pályázókra vonatkozik, akik a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt valósítják meg beruházásaikat. Az új felület és az új közbeszerzési törvény kapcsán egyelőre számos nyitott kérdés is látszik, amelyek igencsak lényegesek az EU-s pályázatra készülőknek.

Új technikával apasztja a kormány az uniós forrásokat

A kormány szeretné beforgatni az előző költségvetési ciklusban keletkezett számlák egy részét a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki egy ma megjelent kormányhatározatból. Ez a stratégia bizonyára összefügg azzal, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló forrásokat mintegy 106%-os arányban kötöttük le számlákkal. A régi számlák új ciklus terhére való beforgatása érdekében a kormány több feladatot határozott meg, amelyekből a két legfontosabb, hogy módosítani szükséges a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletet és az Operatív Programok Éves Fejlesztési Kereteit is változtatják.

Négy területen tenni kell a fenntartható magyar növekedésért

A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.

Több mint 1 milliárd uniós pénz a hatvani kerékpárútra - De minek?

A "Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén" elnevezésű több mint 1 milliárdos turisztikai beruházás állapota napról napra csak romlik. A beruházás célja az lett volna, hogy egy kerékpárút kösse össze Hatvan és Boldog településeket, de már az átadás után garanciális javításokat kellett elvégezni.

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?

Magyarország a 2007-2013-as források felhasználását követően nem tudott előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi rangsorban. Vajon a Visegrádi Négyek többi tagja és a szomszédos Románia hogyan teljesített? És mitől lesz ez másképpen 2014-2020 végére?

Nem hisz a szakma a kormány gyors pénzkifizetési tervében

A szakmai közönség mindössze 12%-a hisz abban, hogy a magyar kormány idén képes lesz kifizetni a megcélzott 2048 milliárd forintnyi EU-támogatást - derült ki a múlt csütörtöki konferenciánk első szekciójában végzett szavazás során. Ugyanígy igencsak pesszimista a résztvevői kör arról is (csak 9% hisz benne), hogy a kormány a bejelentett tervnek megfelelően valóban képes lesz 2019 elejéig kifizetni az összes 2014-2020-as uniós pénzt. A kormány által megcélzottnál kevesebb EU-támogatás idei kifizetése bizonyára összefügg azzal is, hogy a résztvevők többsége idénre érezhető lassulást vár a magyar gazdaság növekedési ütemében 2-2,5% közöttre.

Lázár-figyelmeztetés: így összejönne a kormány legfőbb ígérete

Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.

Márciusban jönnek az új EU-s pályázati menetrendek

Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.

A közbeszerzéseknél 140-320% közötti túlárazás is lehet

A 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket elemezte a Korrupció Kutató Intézet és ennek a legfőbb eredményeit mutatta be Tóth István János. Már előadásának elején sokkolta a közönséget: ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 140-320% közötti.

Lázár János fontos bejelentéseket tett

A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.


Fontosabb részletek

• A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014-2020-as forrásokat felhasználni, mert 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan
• A legsúlyosabb kritika a 2007-2013-as időszakkal szemben, hogy 9200 milliárdos keret kifizetése ellenére nem javult az ország versenyképessége az elmúlt években
• A 7 éves keret nagy részét 2018 végéig ki kell fizetni, de ehhez a kormány számít a pályázati tanácsadói szakma tapasztalatára és tudására is
• 2018 után lesznek az EU-s forrásokon kívüli növekedési hajtóerők, de emellett is törekedni kell a fenntartható projektek támogatására
• Két nagybejelentés: hajlandó a kormány az önkormányzatok által felhasználandó TOP-keret elvonására a GINOP javára
• Egy nyilvános pályázat elbírálói szaknévsort hoz létre a kormány, hogy a bírálatok is nyilvános, transzparens módon történjenek meg

Fontos szabályokhoz nyúlt hozzá a kormány

A Magyar Közlönyben ma jelentek meg a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról szóló rendeletek. A legfőbb módosítás a támogatási előleghez kapcsolódik, továbbá meghatározza, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra kedvezményezettei számára azonnal kifizetésre kerül az előleg. Az előleghez kapcsolódó módosítások mellett a projektértékelési-rendszer átalakításáról is döntött a kormány. A projektek értékelése a kormányhatározat alapján objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján történik.

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.

Ez a cég jut állami milliárdokhoz

A kormány 3,56 milliárd forint támogatással járul hozzá a baromfitenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport vágóhídját és feldolgozóüzemét bővítő, a vállalat exportkapacitását növelő 8,9 milliárd forintos beruházáshoz, a fejlesztés 500 új munkahelyet hoz létre Kisvárdán - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.