Magyarország kormánya 2020-ig hét projekt keretében 669,3 milliárd forint hazai forrást biztosít útfelújításokra - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Nyíradonyban.
Hat ügyben összesen 201 milliárd forintos elszámolási vitánk maradt mostanra az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as források kapcsán - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint mivel ez az összes unós forrás 2 százaléka körüli tétel, ezért szavai szerint jó lenne, ha a Soros György pénzéből fenntartott magyarországi szervezetek abbahagynák a támadásokat és kivonulnának csapataik az országból. Egy reggeli tv-műsorban Csepreghy Nándor miniszter-helyettes még tíz vitás ügyről beszélt, és azt jelentette be, hogy ebből négy esetben egészen az Európai Bíróságig elvisszük a vitáinkat.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy olyan kormányhatározat, amely szerint módosítja a kormány a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A szűkszavú határozatból a változás tartalma, illetve annak oka egyáltalán nem derül ki, így egyelőre korábbi kormányzati jelzésekre tudunk támaszkodni. Ezek szerint részben azért módosul a KEHOP, mert egyrészt elveszik a lakosságtól a korábban beígért vissza nem térítendő támogatást, de "cserébe" nemcsak a panelben, hanem a kertes családi házban élőknek is adna visszatérítendő forrást a kormány energiahatékonysági felújításokra. A KEHOP módosítása így könnyen lehet, hogy tágabb keretben értelmezendő és összefügg a CSOK, illetve NOK célrendszerével.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága szerint "egyetlen euró lehívása sem kerül veszélybe vagy válik kétségessé" a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP), az uniós támogatás kifizetését csak átmenetileg függesztették fel.
Az Európai Unió különböző szabálytalanságok miatt 121 millió euró (mintegy 37,5 milliárd forint) Magyarországnak járó fejlesztési támogatás kifizetését függesztette fel - tájékoztatta egy neve elhallgatását kérő uniós forrás kedden az MTI-t.
Egyre inkább a kkv-szektort vesszük célba a növekedési lehetőségek miatt és a teljes banki finanszírozási paletta mellett érdemes a tőkealapú céges együttműködésekben is gondolkodni - ezt az új információt is jelezte a mai Portfolio-KAVOSZ Dél-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott előadásában Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. A város alpolgármestere, Gaál József a térség gazdasági kilátásai kapcsán külön kiemelte az ellenmondásos munkapiaci helyzetet, miszerint egyszerre van jelen a munkanélküliség, illetve a szakképzett munkaerőhiány is. Bár a megnövelt uniós pályázati előlegkifizetés segít a cégeknek, de még nem teremt értéket, ugyanakkor az államháztartási hiányt valóban megnöveli, így erre is kell figyelni a vállalkozók forráséhsége mellett - jegyezte meg a Portfolio reggeli elemzésére is reagálva Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.
Elemzésünk főbb üzenetei:
Csaknem 40 milliárd forintnyi uniós keret kifizetését blokkolja egy friss európai bizottsági döntés, az ügy pedig közvetlenül az Öveges-programbeli tanterem-felújításokkal függ össze, amelyek kapcsán mintegy 14 milliárd forintnyi tételről vitatkozunk az unióval - mondta el az RTL ma esti Híradójában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta a műsorban, hogy az ügy miatt legfeljebb néhány százmillió forintnyi támogatást nem utalnak majd el Magyarországra, illetve ezt a pénzt visszafizettetik majd az érintett iskolákkal.
A 2007-2013-as uniós ciklus pénzügyi keretének brüsszeli kifizetési számlálója az elmúlt hetekben közel egy százalékponttal ugrott, azaz mintegy 70 milliárd forintot átutalt a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság - figyelt fel a Portfolio a változásra. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy az egyik legrosszabbul állunk a teljes 7 éves keretünk lehívásában és ez a jelek szerint a Brüsszellel folytatott, sok százmilliárdos elszámolási vitáink miatt van így.
A vállalkozói szektorban központi kérdés, hogy hogyan alakul idén a gazdasági környezet, és hányan férnek hozzá az uniós forrásokhoz. Tudni szeretné, hogy mik az új ciklus forrásaival kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Érdekli, hogy milyenek a növekedési kilátások banki szemmel? Mindent megtudhat a gazdaság aktuális helyzetéről és az uniós pályázatok széles tárházáról a Portfolio - KAVOSZ Dél-Magyarországi Gazdasági Fórumon Kecskeméten, ahol az MKB Bank nyilvánosság előtt ritkán szereplő elnök-vezérigazgatója is megszólal a témában.
Szerdán kikerült az Európai Bizottság honlapjára egy határozat, miszerint a Bizottság felfüggesztette a 2007-2013-as uniós ciklus Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) számára nyújtott időközi kifizetéseket - hívja fel a figyelmet a 444.hu. Fontos, hogy bár ez több tízmilliárd forintnyi uniós támogatás kifizethetőségét blokkolja, mégsem feltétlenül jár azzal, hogy ezek a pénzek véglegesen elvesznének Magyarország számára.
A főváros várakozásaival ellentétben legfeljebb részben fogja finanszírozni a 3-as metró felújítását az Európai Unió - értesült a VS.hu brüsszeli forrásokból. Azt is csak akkor, ha a fennmaradó rész forrását biztosítva látja. Így gondban lehet Budapest, amely a felújítás teljes, 140 milliárdos költségének fedezetét az EU-tól várja. A Portfolio megbízható információi szerint "nem eszik ennyire forrón a kását": a brüsszeli részleges finanszírozás még nem végleges információ, az viszont biztos, hogy akár itthoni forrásátcsoportosítások árán, de a felújításra biztosan meglesz a fedezet.
Borítékolható, hogy az Európai Bizottság beleköt majd a legújabb magyar EU-s pályáztatási módszerbe, a tömbösített pályázati meghirdetésbe, illetve bizonyára lesznek kérdései az Európában példátlanul magas, 50%-os pályázati előleg témájában is - mutat rá saját brüsszeli, illetve hazai szakértői forrásai alapján a HVG mai száma. A lap szerint az új uniós elektronikus pályázatkezelői rendszer (EPTK) fejlesztése legalább nyárig eltart, így addig nem is kaphatja meg az uniós szervektől az akkreditálást.
Egy új, de egyelőre nem működő funkció érhető el a hivatalos uniós pályázati oldalon E-beszerzés néven és a Portfolio értelmezése szerint egy nagy horderejű változás első konkrét jelének számít. Az online felületről, mint az árajánlat kérések nyilvánosságra hozatalának csatornájáról, már Karsai Tamás, az NGM helyettes államtitkára is beszélt a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján. Ő akkor azt mondta, hogy az új funkció csak azokra a pályázókra vonatkozik, akik a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt valósítják meg beruházásaikat. Az új felület és az új közbeszerzési törvény kapcsán egyelőre számos nyitott kérdés is látszik, amelyek igencsak lényegesek az EU-s pályázatra készülőknek.
A kormány szeretné beforgatni az előző költségvetési ciklusban keletkezett számlák egy részét a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki egy ma megjelent kormányhatározatból. Ez a stratégia bizonyára összefügg azzal, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló forrásokat mintegy 106%-os arányban kötöttük le számlákkal. A régi számlák új ciklus terhére való beforgatása érdekében a kormány több feladatot határozott meg, amelyekből a két legfontosabb, hogy módosítani szükséges a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletet és az Operatív Programok Éves Fejlesztési Kereteit is változtatják.
A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.
A "Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén" elnevezésű több mint 1 milliárdos turisztikai beruházás állapota napról napra csak romlik. A beruházás célja az lett volna, hogy egy kerékpárút kösse össze Hatvan és Boldog településeket, de már az átadás után garanciális javításokat kellett elvégezni.
Magyarország a 2007-2013-as források felhasználását követően nem tudott előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi rangsorban. Vajon a Visegrádi Négyek többi tagja és a szomszédos Románia hogyan teljesített? És mitől lesz ez másképpen 2014-2020 végére?
A szakmai közönség mindössze 12%-a hisz abban, hogy a magyar kormány idén képes lesz kifizetni a megcélzott 2048 milliárd forintnyi EU-támogatást - derült ki a múlt csütörtöki konferenciánk első szekciójában végzett szavazás során. Ugyanígy igencsak pesszimista a résztvevői kör arról is (csak 9% hisz benne), hogy a kormány a bejelentett tervnek megfelelően valóban képes lesz 2019 elejéig kifizetni az összes 2014-2020-as uniós pénzt. A kormány által megcélzottnál kevesebb EU-támogatás idei kifizetése bizonyára összefügg azzal is, hogy a résztvevők többsége idénre érezhető lassulást vár a magyar gazdaság növekedési ütemében 2-2,5% közöttre.
Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Az amerikai hálaadás ünnepe az egyik legjelentősebb ünnep az Egyesült Államokban, amit november negyedik csütörtökén...
A tőzsde Keynes szerint egy olyan szépségverseny, ahol nem azt kell kitalálnom, hogy nekem ki tetszik a legjobban. Sokkal... 
Sok lehetőség lesz a Teslában szerintem a jövőben. Ha az árfolyam tényleg úgy fog mozogni, ahogyan rajzolom, akkor...
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek...
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
