Országszerte 25-30 milliárd forintnyi hiteligényről zajlanak az ügyféltárgyalások az első nulla százalékos uniós hitel kapcsán, ebből mintegy 10 milliárd forintnyi résznél egészen konkrét a fejlesztési igény és mintegy 3 milliárd forintnyi hitelkérelmet már be is rögzítettek a Magyar Fejlesztési Bank rendszerébe - jelezte az óriási vállalkozói érdeklődés konkrét számait az MFB Pontokról szóló mai pécsi konferencia keretében Eőry Gábor.
A bíróság másodfokon is a Közgépnek adott igazat a Közbeszerzési Hatósággal szemben, így kiderült: nem volt jogos Simicska Lajos zászlóshajó-cégének kizárása a közbeszerzésekből 3 évre - tudósít a mai tárgyalásról az Index.
A legjobb esetben csak a 2021 utáni EU-forrásainkat apasztaná a brit kilépés, míg a legrosszabb esetben akár 1200 milliárd forintot is elveszíthetnénk már a 2014-2020-as ciklus uniós pénzeiből - derül ki a Portfolio forgatókönyv elemzéseiből. Bár rengeteg a nyitott kérdés, de az biztos, hogy ha tényleg a kilépésre szavaznak most csütörtökön a britek, akkor az EU közös kasszájából elhozható forrásokra is kiemelten kell figyelnie Magyarországnak. A keret ráadásul tovább is apadhat menetközben, ha a menekültválság kezelésére is elvennének tőlünk pénzeket. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a magyar kormány nem csak a gazdaság felpörgetése és saját politikai érdekei miatt igyekszik az EU-pénzek minél gyorsabb kifizetésére, hanem a dezintegrációs jelek miatt legalább ilyen súllyal esik latba az a szemlélet, hogy addig hozzuk el a pénzeket Brüsszelből, amíg lehet és annyit, amennyit lehet.
Bár az Európai Bizottság múlt pénteki javaslatában 16 magyarországi nagy közlekedésfejlesztési projektet javasolt támogatásra, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mai közleménye azt tartalmazza, hogy várhatóan 19 projektünk kaphat zöld utat a július eleji végső döntéskor. Ha ez valóban így lesz, akkor ezzel már most kitölthetjük a teljes, 7 évre járó 1,08 milliárd eurós tagállami keretünket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben, azaz a CEF-ben.
A legfrissebb adatok szerint már csaknem 5200 milliárd forintnyi uniós pályázatot meghirdetett a kormány a 2014-2020-as ciklus terhére, így a 7 évre szóló keret 58%-a van már kint a piacon - mutat rá a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján mai cikkében a Világgazdaság. A kifizetések aránya azonban még csak 1%-on áll.
A hazai gazdaságra zúduló uniós támogatás olyan, mintha aranylelőhelyeket fedeztek volna fel és aki ehhez a zsíros bödönhöz közelebb kerül, az behozhatatlan előnyre tesz szert más gazdasági szereplőkkel szemben - vélekedik friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor.
A Magyarországról benyújtott 1,2 milliárd euró értékű, 23 közlekedési projektet tartalmazó pályázatból az Európai Bizottság 16 projektet támogat 809,6 millió euró értékben, amelyek mintegy 287 milliárd forintot jelentenek - derül ki a brüsszeli testület mai bejelentéséből. A Bizottság pénteken hozta nyilvánosságra 195 közlekedési infrastruktúraprojekt listáját, amelyeket az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) keretében 6,7 milliárd euróval, közel 2100 milliárd forint támogat.
A korábban meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok közül 25 felhívásra érvényes most az a friss jogszabályváltozás, amely 50, 75, illetve 100%-ra emelte a szállítói előleg igényelhető mértékét - derül ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent pénteki közleményből.
Míg a 2014-2020-as uniós források döntő részét 2019-ig ki szeretné fizetni a kormány, addig az ezekből kiszoruló pest megyei cégek és önkormányzatok kompenzációját évente azonos ütemben akarja 2021-ig kifizetni - derül ki egy friss kormányhatározatból.
Egyértelműen torzítja a források hatékony allokációját, felerősíti a cégek gyengeségét, így inkább a versenyképesség ellen hatnak a vissza nem térítendő uniós források a magyarországi cégek körében - ilyen és ehhez hasonló kemény kritikákat fogalmaztak meg a Millennium Intézet EU-források magyarországi hatásait körbejáró mai konferenciáján a szakértők. Az ipar helyett a szolgáltató szektorba, illetve az oktatás-képzés területére kellene nagyobb forrásokat csoportosítani, mert azok a gépek, amelyeket mostanában pályázati pénzből vesznek a cégek, néhány év múlva elavulnak, helyüket pedig idővel a robotok úgyis kiszorítják - hangoztatták. Az amortizáció elszámolása komoly veszélyt jelent a több százmilliónyi EU-pénzt elnyert cégeknek, hírek szerint nagy magyar informatikai cégeket is ez vitt mostanra a csőd szélére.
A tervek szerint idén csaknem 500 milliárd forint értékű infrastrukturális célú közbeszerzési eljárást írnak ki az építőipar élénkítésére - értesült a Magyar Idők.
Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.
Múlt szerdán megérkezett Brüsszelbe az aszfaltügyi kifizetési kérelmek egy része, de a Bizottság csak akkor vonja vissza a kifizetésekre vonatkozó felfüggesztő határozatot, ha az összes, ezzel az üggyel összefüggő kérelmet egyszerre küldjük ki - írja a Bruxinfo. A Portfolio információi szerint könnyen lehet, hogy ezzel a brüsszeli megoldással kiderül egy magyar trükközési szándék, azaz az, hogy valójában az itthon bevallott 48 milliárd forintnál nagyobb lesz a pénzügyi bírság mértéke.
Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat láttán is "célunk elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban ennél is tovább ment, hiszen azt is kijelentette, hogy határozott véleménye szerint hátrányos hatása is van az országba áramló EU-forrásoknak részben az elhalasztott beruházások, részben az ingyenpénzek projektmegtérülést torzító hatása miatt. Az S&P térségi elemzője egyébként tegnap részben az EU-forrásoktól való túlzott függőséggel indokolta, hogy egyelőre miért nem fogják felminősíteni Magyarországot, így Varga friss jelzései már ennek elismerését is jelzik:
A közeljövőben egy több tízmillió eurós hitelszerződést írhat alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal gyermekellátási és oktatási infrastruktúra finanszírozására és rövidesen megnyílhat egy új EIB-iroda is Budapesten - jelezte egy mai oktatási-beruházási konferencián tartott beszédében Baranyay László. Az Európai Beruházási Bank alelnöke beszédében többször is célzott arra, hogy szoros az összefüggés az ország gazdasági növekedése, felzárkózása és az oktatásra-képzésre költött pénzek között és emlékeztetett arra, hogy az EIB kész az ilyen projektek finanszírozására, hiszen 2014-ben és 2015-ben is több mint 4-4 milliárd eurót fordított erre. A konferencián kiderült, hogy már több mint 300 magyar kkv is érzi a Juncker-tervnek becézett program hatásait. A konferencián felszólalt Navracsics Tibor uniós biztos is:
Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.
A visszatérítendő pénzügyi eszközök 27%-os aránya valószínűleg Magyarországon a legmagasabb a 2014-2020-as ciklusbeli gazdaságfejlesztési célú Operatív Programokon belül, az első ilyen magyar termékre pedig óriási az érdeklődés a cégek felől - többek között ezeket mondta el egy mai budapesti szakmai konferencián Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a friss számok között azt is jelezte, hogy már mintegy 2800 céget hirdettek nyertesnek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, közülük pedig 2500-zal már meg is kötötték a támogatási szerződést.
Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.
Az állami beruházásokat egységes rendszerben nyomon követő új adatbázist állít fel január 1-ig a kormány, hogy jobban átlássa az állami beruházásokra költött milliárdok sorsát és hatékonyságát - derül ki az egyik friss kormányhatározatból. Egy másik új jogszabály azt írja elő, hogy fel kell tárni azokat a feltételeket, amelyek korlátozzák a közszféra szervezetek által kezelt állami vagyonelemeken végrehajtandó uniós fejlesztési milliárdok gyors felhasználását. Egy harmadik határozat pedig azt rögzíti, hogy negyedévente összegzést kell készíteni a kormánynak az EU-s pénzek felhasználásáról, amelyet a parlamenti frakciók és független képviselők is megkapnak, félévente pedig vitanapra kerül sor a parlamentben.
Az elmúlt három évben átlagosan 2300 milliárd forintnyi EU-forrást fizetett ki Magyarország, de ez az idei költségvetési törvényben vázolt 1432 milliárd forintra zuhan, ami összhangban van a jelenlegi előrejelzésünkkel - többek között ezt tartalmazza az MNB által ma közzétett, a jövő évi költségvetési törvényt elemző anyag. A jegybanki előrejelzés jövőre egyébként már felpörgő kifizetéssel számol: 1700 milliárd forintot mondanak most, azaz 2018-2019-re még rengeteg kifizetés marad, ha a kormány addig valóban ki akarja fizetni a 2014-2020-as ciklusban elérhető közel 9000 milliárdos keretet.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
