• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethet az EU-s helyreállítási alap

Integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethet az EU-s helyreállítási alap

Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Orbán Viktor meglebegtette: akár eurómilliárdokat is bukhat Magyarország

Orbán Viktor meglebegtette: akár eurómilliárdokat is bukhat Magyarország

Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.

Hogy helyezkedhet Magyarország jól a változó Európában?

Hogy helyezkedhet Magyarország jól a változó Európában?

Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Az EU soros elnökségét vivő Németország a puhább szankciós szavazási módszert javasolja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésénél, amivel így nyílt konfrontációba keveredett az Európai Parlamenttel. Ez relatív jó hír a jogállamsági eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország kormányának, de azért nem dőlhetnek hátra, mert egy esetleges szankciót így sem annyira könnyű kivédeniük – derül ki a német soros elnökség Reuters-nek kiszivárogtatott javaslatából. Úgy tűnik, hogy a két ország felől érkezett - nem is annyira burkolt - zsarolás is hatott a német elnökségre, és egyelőre igyekszik azt az álláspontot képviselni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon, ami a nyári maratoni EU-csúcs szövegéből egyébként is következik és közben ennek a két országnak is relatív jó. Később kiderült a konkrét jogállamisági feltételrendszer tartalma is, ezekről és további fontos részletekről ebben a keddi cikkünkben írtunk.

Bűvös határnál az Orbán-kormány EU-s pénzosztása, de még mindig rengeteg pénz van a tarsolyában

Bűvös határnál az Orbán-kormány EU-s pénzosztása, de még mindig rengeteg pénz van a tarsolyában

Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.

Fontos ponton nyúlt bele a kormány a legnagyobb hazai fejlesztési programjába

Fontos ponton nyúlt bele a kormány a legnagyobb hazai fejlesztési programjába

Az elmúlt 5 évben csak a 23 megyei jogú város önkormányzatának szólt a Modern Városok Program nevű, mintegy 4000 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználásával megvalósuló fejlesztési program, de egy hétfői kormányrendelet alapvető ponton nyúlt bele a szabályozásba és immár a megyei önkormányzatok is kaphatnak a programból forrást.

Palkovics: az új EU-pénzeknek már csak az egyharmadát költjük gazdaságfejlesztésre

Palkovics: az új EU-pénzeknek már csak az egyharmadát költjük gazdaságfejlesztésre

A 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló 52 milliárd eurónyi uniós forrás 33 százalékát gazdaságfejlesztésre, főként a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére szánja a kormány – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Lentiben a város felújított inkubátorházának avatásán.

Kevesebb kohézió, több Brüsszel – ami a 2021-2027-es magyar EU-pénzek mögött van

Kevesebb kohézió, több Brüsszel – ami a 2021-2027-es magyar EU-pénzek mögött van

Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.

Felfedte az Európai Tanács elnöke, mivel fenyegette meg Orbán Viktort és a többi vezetőt

Felfedte az Európai Tanács elnöke, mivel fenyegette meg Orbán Viktort és a többi vezetőt

Egy-másfél órákat „aludt”, bevetette a teraszdiplomácia minden eszközét, köztük egy frissen kapott asztalt és egy kőkeményen hangzó fenyegetést is Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, hogy össze tudja hozni a minapi EU-csúcson a történelmi jelentőségű megállapodást a 2021-2027-es költségvetésről és a helyreállítási alapról – fedte fel maga az elnök a Politicónak. Elárulta azt a kilenc trükköt, vagy inkább pszichológiai elemekkel masszívan átitatott tárgyalástechnikát is, ami elvezetett a sikerhez és bevallotta azt is, hogy csak viccelt azzal, amivel az EU-csúcs kezdetén tényleg megfenyegette az állami vezetőket.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Most akkor lesz jogállamisági fék az EU-s pénzek mögött, vagy nem?

Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Történelmi jelentőségű alku született ma reggelre Brüsszelben

Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.

EU-csúcs: megvan a megállapodás!

EU-csúcs: megvan a megállapodás!

Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility